Kéthetes tűzszünetet jelentettek be az USA és Irán között
ElemzésekMintegy 40 napnyi háborúskodást követően az Egyesült Államok és Irán bejelentette, hogy két hétre felfüggesztik az összes támadást és visszatérnek a tárgyalóasztalhoz. A világ számára talán némi megnyugvást jelenthet, hogy újfent lehetővé válik az olajtankerek Hormuzi-szoroson való biztonságos áthaladása.
Teherán követelései
Irán kéthetes tűzszünetet kötött az Egyesült Államokkal, és a felek már április 10-én megkezdik a tárgyalásokat a pakisztáni fővárosban, Iszlámábádban. Ennek alapját Teherán 10 pontos javaslata jelenti, amely számos olyan feltételt tartalmaz, amelyeket az elmúlt hetekben az USA vezetése határozottan elutasított. A terv a következőket írja elő:
- Az USA kötelezze el magát a további agressziós cselekmények megakadályozása iránt;
- Irán folyamatos ellenőrzést gyakorolhat a Hormuzi-szoros felett;
- El kell fogadni Irán jogait a nukleáris dúsítás terén;
- Minden elsődleges szankciót fel kell oldani;
- Minden másodlagos szankciót fel kell oldani;
- Hatályon kívül kell helyezni az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának Iránnal szembeni összes határozatát;
- Hatályon kívül kell helyezni a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség Iránnal szembeni összes határozatát;
- Kártérítést kell fizetni Iránnak a háborúban elszenvedett veszteségekért;
- Ki kell vonni az amerikai harci erőket a régióból;
- Be kell szüntetni az ellenségeskedést minden fronton, beleértve Libanont is.
A tűzszünet azonban korántsem jelenti azt, hogy az Egyesült Államok vezetése beleegyezik az iráni feltételekbe. A 10 pontos javaslatot inkább afféle „működőképes tárgyalási alapnak” lehet tekinteni, ahogy Donald Trump is fogalmazott a Truth Social-oldalán.
Mivel az Egyesült Államok hajlandó megfontolni az iráni követeléseket, Teherán cserébe megvizsgálja a korábban bejelentett 15 pontos amerikai javaslatot. Ez utóbbi teljes részleteit nem hozták nyilvánosságra, de
ami szinte biztosra vehető, hogy tartalmazza mind a Hormuzi-szoros megnyitásának szükségességét, mind Teherán nukleáris programjának korlátozását, amely kitételekkel kapcsolatban Trump mindezidáig hajthatatlannak bizonyult.
Irán győzelmet hirdetett
A perzsa állam győzelmet hirdetett, és kinyilvánította, hogy a Pakisztánban tartandó tárgyalások „nem jelentik azt, hogy a háború vége garantált”.
Maszúd Pezeskián iráni elnök a fegyverszünetet Ali Hámenei ajatollah legfőbb vezető „áldozatának” közvetlen eredményeként jellemezte, és a fegyverszünetet stratégiai és szimbolikus győzelemként értékelte.
Mindeközben Irán-szerte ünneplés tört ki a bejelentést követően.
Teherán lakosai elárasztották az utcákat, ujjongva lengették a zászlókat, hogy megünnepeljék az életüket 40 napja megkeserítő légicsapások beszüntetését. Sokan amerikai és izraeli zászlókat gyújtottak fel, valamint Ali Hámenei ajatollahot ábrázoló képeket emeltek a magasba.
Az iráni külügyminiszter, Abbász Aragcsi is optimistán nyilatkozott, és kijelentette, hogy
ha az Irán elleni támadások leállnak, akkor az ország hadereje sem fog ellenakciókat indítani.
Hozzátette, hogy koordinálni fogják a Hormuzi-szoroson való biztonságos áthaladást a tűzszünet alatt, amiből arra lehet következtetni, hogy korántsem alárendelt szerepet szánnak maguknak a folytatásban.
A háború még tart
Az Iráni Forradalmi Gárda (IRGC) közlése szerint közvetlenül a tűzszüneti bejelentést megelőzően csapást mértek amerikai és izraeli érdekeltségekre, beleértve az olajszállító vezetékeket, valamint szaúd-arábiai olajlétesítményeket.
A konfliktus még nem ért véget, amit jól jelez a Iráni Forradalmi Gárda nyilatkozata, miszerint a ravaszon tartják a kezüket, és készen állnak arra, hogy bármilyen támadást megtoroljanak.
Továbbá egyelőre még az sem világos, hogy a kéthetes szünet érinti-e Libanont vagy sem, mivel az elmúlt hetekben oda is begyűrűzött a konfliktus. A libanoni Hezbollah Irán egyik legfontosabb térségbeli szövetségese szintén háborúban áll Izraellel, és egyelőre elzárkózik a fegyverletételtől.
Az izraeli hadsereg nem sokkal a tűzszünet kihirdetését követően légicsapások sorozatát hajtotta végre Dél-Libanonban, ami arra utal, hogy az amerikai–iráni megállapodás nem vonatkozik Libanonra.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök hivatala tagadta a közvetítésben segédkező Pakisztán azon állítását, miszerint az egyezmény a libanoni frontra is kiterjed, az izraeli hadsereg pedig azt állította, hogy a légi és szárazföldi műveletek folytatódnak.
Úgy tűnik tehát, hogy a libanoni hadszíntér befagyasztása egyelőre elmarad, ami vészjóslóan hat a belső menekültek helyzetére. Libanon-szerte több mint 1,2 millió ember kényszerült a lakóhelyének elhagyására, főként azokról a területekről, ahol a Hezbollah jelentős befolyással rendelkezik. A szervezet vezetése reagált a legfrissebb fejleményekre, és kinyilvánították, hogy „egy nagy történelmi győzelem küszöbén állunk”.
Mi Izrael álláspontja?
Izrael része a tűzszünetnek, és felfüggeszti az Irán elleni légicsapásokat is – közölte Benjamin Netanjahu miniszterelnök hivatala.
Izrael tehát támogatja és betartja a Donald Trump amerikai elnök által Iránnal megkötött kéthetes fegyverszünetet.
A bejelentést követően az ország ellenzéke élesen bírálta a miniszterelnököt, mondván, hogy nem sikerült elérnie az előre kitűzött stratégiai célokat. Jáir Lapid ellenzéki vezető szerint Netanjahu a felelős az ország történetének legsúlyosabb „diplomáciai katasztrófájáért”, és hogy a stratégiai károk helyreállítása évekbe telhet.
Hasonló álláspontot képvisel Jaír Golan, a baloldali Demokraták Pártjának vezetője is, aki azt írta, hogy „Netanjahu hazudott”. Hozzátette, hogy „történelmi győzelmet és generációkra szóló biztonságot ígért, a gyakorlatban viszont Izrael történetének egyik legsúlyosabb stratégiai kudarcát szenvedtük el”.
Mindezek mellett Trump tűzszüneti bejelentését az izraeli miniszterelnök koalícióján belül is azonnal bírálták, és a szélsőjobboldali Ocma Jehudit párt egyik képviselője az amerikai elnökre tett gúnyos megjegyzéseket.
A világgazdaság szinte azonnal reagált
Az elmúlt időszak eseményei rávilágítottak arra, hogy akár az egész világot is évekig tartó energiaválságba sodorhatja ez a konfliktus.
A Közel-Keleten zajló légicsapások és dróntámadások már a térség energiaforrásait és kritikus infrastruktúráját is fokozottan érintették. Az elemzők egyetértettek abban, hogy ezek a fejlemények hosszabb távon akár egy globális gazdasági válságot is előidézhetnek.
Az amerikai–izraeli háború Irán ellen a történelem legnagyobb havi olajár-emelkedését hozta magával, márciusban mintegy 50%-ot.
A kéthetes tűzszünet hírére viszont meglehetősen optimistán reagált a piac. Az olajárak zuhanni kezdtek, míg a részvények azon nyomban megugrottak. A Brent nyersolaj ára mintegy 13%-kal esett, hordónként 94,80 dollárra (a konfliktus kezdete előtt 70 dollár körül volt).
Az európai tőzsdék szintén pozitívan reagáltak, és emelkedéssel nyitottak: a londoni FTSE 100 részvényindex 2,53%-kal ugrott meg a nyitókereskedésben. Franciaországban a Cac 4%-kal, míg a német Dazx közel 5%-kal erősödött. Az ázsiai piacokon is nagyon hasonló folyamatok zajlottak le.
Az optimista hangulat ellenére nem szabad elfelejteni, hogy a befektetők továbbra is óvatosak maradhatnak, és még korai volna a tűzszünet jövőbeni hatásait prognosztizálni. A felek közötti bizalom rendkívül törékenynek tűnik, ezért a konfliktus gyorsan kiújulhat.
A bizonytalanság különösen az energiaszektorban tarthatja fenn az árak volatilitását.
Ez közvetetten az infláció alakulására és a jegybanki politikákra is hatással lehet világszerte.
A kéthetes tűzszünet átmeneti enyhülést hozott egy rendkívül feszült és gyorsan eszkalálódó konfliktusban.
A felek tárgyalási hajlandósága pozitív jel, de álláspontjaik továbbra is jelentősen eltérnek.
Továbbá, ahogy láthattuk, a világgazdaság érzékenyen reagál a fejleményekre, ami jól mutatja a konfliktus globális súlyát. A következő hetekben eldőlhet, hogy a tűzszünet egy hosszabb békefolyamat kezdete, vagy csupán rövid lélegzetvétel egy elhúzódó válságban.
