Ketyeg Kirgizisztánban a zöld bomba - A közép-ázsiai állam is átállítja energiatermelését
ElemzésekA szakértők úgy vélik, hogy Kirgizisztán egyedülálló természeti és földrajzi feltételekkel rendelkezik a zöld technológiák használatához. Az ország éves megújuló energiaforrás potenciálját vízforrásból 5000 millió kWh-ra, napenergiából több mint 490 millió kWh-ra, szélenergiából pedig 45 millió kWh-ra becsülik. Rendkívül jelentősek tehát a tartalékok.
Kirgizisztán földrajzi adottságait kihasználva állítja elő villamosenergia-szükségleteinek nagy részét. A Nemzetközi Vízenergia Szövetség adatai alapján
a közép-ázsiai országban a teljes villamosenergia-termelés körülbelül 90%-a vízalapú.Kirgizisztán rendelkezik a világon az egyik legmagasabb megújuló villamosenergia-hányaddal. Becslések szerint a Toktogul-víztározó és a Narin folyó vízhozama 140–170 TWH (terrawattóra) hidroenergia-potenciált képes biztosítani, amelynek eddig csak 10%-át sikerült kiaknázni.
Kis erőművek a láthatáron
Kirgizisztán azonban 2010 és 2018 között nem bővítette jelentős mértékben vízenergia-kapacitását. Ez idő alatt viszont a lakosság villamosenergia-igénye csaknem 45%-kal nőtt, ami jelentős energiabiztonság-politikai kérdéseket vet fel az állam vezetése számára. Emellett az országot évente jelentős aszályok is sújtják, amelyek következtében a Toktogul-tározó vízszintje az elmúlt években lecsökkent.
Az ország energiabiztonságának fenntartása érdekében a kirgiz kormány létrehozta a Nemzeti Energia Holding Társaságot és az Ipari, Energiaügyi és Altalajhasználati Állami Bizottságot, amelyek feladata, hogy létrehozzák és felügyeljék az egységes állami energiapolitika kialakítását, illetve végrehajtsák a megújuló energiaforrások gyakorlati felhasználását.
Kirgizisztán különös figyelmet fordít a kis vízerőművek, nap- és szélerőművek építésére, hogy növelje az ország energiaellátásának biztonságát és csökkentse a függőséget a hagyományos energiaforrásoktól. Ezeknek a törekvéseknek a jegyében Biskek aktív fejlesztésbe fogott, hogy bővítse a vízenergia ágazatot, különös tekintettel a kis- és közepes méretű vízerőművekre.
A Közép-Ázsiai Energiaminisztérium adatai szerint Kirgizisztánban jelenleg 39 vízerőmű működik, 2025 végéig pedig 18 kis vízerőmű üzembe helyezését tervezik, amelyek összesen körülbelül 78 MW-os mennyiségben termelik majd a villamosenergiát. Mindezek mellett a kirgizek 2026-ban újabb 13 kis vízerőmű üzembe helyezését tervezik, melyek becsült teljesítménye 148 MW lesz. Ezt követheti 2027-ben további 14 kis vízerőmű, amelyeknek összesen körülbelül 170 MW-os termelésük lehet.
Óriási tartalék
A vízenergia mellett Kirgizisztán a napenergia termelésében is élen jár. Jelenleg a közép-ázsiai ország legnagyobb, napenergiával kapcsolatos kezdeményezése az Issyk-Kul régióban, Toru-Aigyr faluban megvalósuló projekt, amely mintegy 407 hektáron terül el és amikor elkészül, 300 MW teljesítményben lesz képes villamosenergia termelésre. Balykchy városában pedig az első szélerőműprojekt valósul meg.
A 9,8 hektáros területen 100 szélerőmű telepítését tervezik, amelyek mindegyike 2 MW energiát termel majd. Az erőmű teljes teljesítménye 200 MW lesz. A jövőben a régióban további 34 kis vízerőmű, öt napenergia- és egy szélerőmű építését tervezik.
Bár, amint látszik, Kirgizisztánban a megújuló energiaforrásokból működő létesítmények építése már jelenleg is zajlik, az alternatív energiaforrások aránya az ország teljes villamosenergia-termelésén belül még mindig csekély. Ugyanakkor a közelmúltban az ország elnöke által aláírt 2030-ig szóló nemzeti fejlesztési program előírja, hogy a megújuló energiaforrások arányát a teljes kirgiz villamosenergiatermelésben jelentősen kell növelni.
Bár a Kirgizisztán vízenergiaforrás potenciál tekintetében Közép-Ázsiában Tádzsikisztán után a második helyen áll, Biskek jelenlegi vízenergiakapacitásának csupán nem sokkal több, mint 10%-át használja ki, ami óriási tartalékot jelent.
Ezen az arányon változtathat az a megállapodás, amelyet 2022-ben a Kirgiz Köztársaság írt alá Kazahsztánnal és Üzbegisztánnal a Kambar-Ata-1 vízerőmű közös megépítéséről a Narin folyón, amely a közép-ázsiai ország legnagyobb ilyen jellegű erőműve és megújulóenergiával kapcsolatos projektje lesz.
A cikk szerzője Veres Szabolcs, az Eurázsia Központ munkatársa
