Kinek a fizetése emelkedett igazán?

Impozáns mértékben, 2014 óta több mint 40 százalékkal emelkedtek a magyarországi keresetek, de a jelek arra utalnak, hogy lassulhat a növekedési ütem (persze ebben benne van a minimálbér vártnál kisebb emelése). A folyamat már tavaly elindult:

a fizikai munkások átlagos órabére mintegy ezer forint körül alakult, ami 11 százalékos növekedést jelentett egy év alatt,

ez azonban elmarad az előző időszak 15 százalékos növekedésétől. A kékgalléros munkavállalók között is vannak jelentős különbségek: a nehézgépkezelők bérezése a legmeredekebben felfelé ívelő fizetési indexek között szerepelt, a járművezetőkkel együtt átlagosan 25-26 százalékos béremelés volt tapasztalható 2017 és 2018 között – mondta a Növekedés.hu-nak Hamrák Viktor, a Trenkwalder munkaerő-kölcsönzési üzletágának vezetője.

A kék galléros munkakörök béremelései tehát arányaikban is elég látványosak voltak országszerte, miközben a szellemi munkát végző dolgozók körében jóval kisebb mértékben nőttek a fizetések. Ennek ellenére abszolút értékben nem csökkent számottevően a különbség a két munkavállalói csoport között, hiszen a szellemi munkát végzők általában eleve magasabb fizetést kapnak, így a fokozatosan növekvő számok alapjáraton meredeken eltérnek egymástól.

Vagyis hiába nő akár 26 százalékkal is egy fizikai dolgozó bére, akkor sem éri el a szellemi dolgozó tíz százalékkal megemelt keresetét.

Hozzá kell tenni, a szellemi dolgozók fizetésemelése szintenként ugyancsak eltérő mértékű. Az alacsonyabb beosztások esetében a bérnövekedés üteme elérheti a 10-12 százalékot, magasabb szinten azonban mindenképpen egyszámjegyű marad a növekedés mértéke – tette hozzá a szakértő.

Miután a cégeknek még mindig szinte meg kell verekedniük a munkaerőért, egyre inkább hajlandók áldozni a munkavállalói lojalitás megőrzésére, akár bónuszok, extra juttatások formájában is. – A munkavállalók viszont várhatóan egyre jobban belekényelmesednek a helyzetbe, miközben igyekeznek a számukra kedvező, de a hazai vállalatok számára nem megszokott helyzetet kihasználni – mondta a szakértő. Mindez azért érdekes, mert a munkaerőpiaci helyzet hosszabb távon paradigmaváltást idézhet elő a termelési ágazatban: a cégek számára előnyösebb lesz, ha csak azokra a termékekre fókuszálnak, amelyeken keresztül a legnagyobb haszonra tudnak szert tenni, így a kiegészítő vagy mellékszolgáltatásokat és javakat valószínűleg feláldozzák az optimalizálás oltárán.

A Trenkwalder által gyűjtött adatokból az is kitűnik, hogy a hazai régiók között elég nagy fizetésbeli különbségek lehetnek. Egy könnyebben megközelíthető telephely jellemzően vonzza a beruházásokat, a cégek pedig akár távolabbi területekről is képesek munkaerőt toborozni, ha több bért tudnak kínálni.

Jelenleg Nyugat-Magyarország, Közép-Magyarország, valamint az M1-es, M3-as és M5-ös autópályák tengelye tekinthető a magasabb bérek fő gerincvonalainak,

ezeket a területeket vették célba a vállalkozások is beruházásaik során. A fizetések Budapesttől indulva Székesfehérvár felé, valamint Délkelet-Magyarország és Délnyugat-Magyarország felé lejtenek a leglátványosabban.

A Trenkwalder nem gyűjt adatokat a magyar munkavállalók kivándorlásáról, de úgy látja, továbbra is Anglia, Németország és Ausztria a legnépszerűbb célpontok. A közelgő brexit persze átrendezheti a sorrendet, és várhatóan Németország és Ausztria lesz a kivándorlók fő célpontja.