Komoly gondban az olajexportáló országok

Áprilisban történelmi rekord dőlt meg a világ olajpiacán, amikor -37 dollárt ért el zárásban az amerikai könnyűolaj (WTI) májusi határidőre, vagyis az eladók már fizettek a vevőknek, csakhogy vigyék az olajat.

Mindez akkorát ütött a világ egyik legnagyobb olajtermelője, Szaúd-Arábia gazdaságán, hogy a királyság július 1-jétől háromszorosára, 5 százalékról 15 százalékra emeli az általános forgalmi adó mértékét, amelyet egyébként két éve vezetett be.

A rijádi kormány bejelentette azt is, hogy június elsejével felfüggeszti az állampolgársági jogon járó, havi ezer szaúdi riál (közel 270 dollár) megélhetési támogatásokat is.

Mint a BBC idézi Mohamed al-Dzsadán pénzügyminisztert, a szaúdi állam kiadásai idén folyamatosan meghaladták a bevételeit, így az év első négy hónapjában már 9 milliárd dollárra (mintegy 3 ezer milliárd forintra) nőtt a költségvetés hiánya. Csak a csökkenő olajár miatt 22 százalékkal mérséklődtek az állam bevételei. Ezzel párhuzamosan két évtizede nem látott ütemben merültek le a szaúdi jegybank valutatartalékai is.

Napi egymillió hordóval kevesebb termelés

Megmentheti azonban Szaúd-Arábiát és a többi közel-keleti olajexportőrt a legutóbbi rendkívüli OPEC+ ülésen született termeléscsökkentő megállapodás, amely egyelőre véget  vetett az árháborúnak, és május elsejével lépett életbe.

Ennek értelmében napi 9,7 millió hordóval csökkentheti a kartell az olajtermelését, és ezzel a globális kínálat 10 százalékát tüntetheti el a piacról.

Ráadásul Szaúd-Arábia május 11-én bejelentette, hogy a OPEC+ megállapodás felett további napi 1 millió hordóval vágja vissza a júniusi olajkitermelését a masszív túlkínálat mérséklésére. Így júniusban napi 4,8 millió hordóval, 7,5 millió hordóra  csökken a királyság által kitermelt olajmennyiség az áprilisi szinthez képest. Erre a hírre a júniusi határidejű WTI-olaj ára is 24,8 dollárra nőtt a korábbi mínuszról.

Az üzemanyag-kereslet visszaesése azonban annyira drámai mértékű, és a világ kőolajtárolói pedig annyira telítettek már, hogy félő, kicsit későn érkezik a felmentősereg.

Az arab olajországok csak abban reménykedhetnek, hogy a világ legnagyobb olajimportőrének számító Kínában lassan beindul az élet, amelynek jeleként csökkentek a korábban rekordmagasra nőtt készletszintek az elmúlt hetekben. Szakértők szerint ez korai jele lehet a kereslet-kínálati egyensúly visszaállásának a globális olajpiacon. 

Rosszul időzített olajháború

Az olajpiaci árháborút egyébként a harmadik legnagyobb kitermelőnek számító oroszok indították el. Valószínűleg arra gondoltak, hogy a koronavírus-járvány okozta káoszban végleg leszámolhatnak a konkurens amerikai palaolaj-iparral, és akkor ők és az arabok maradnak a világpiac meghatározó szereplői. Ez azonban nem ilyen egyszerű, időközben Oroszországot is utolérte a koronavírus-járvány, ezért egyre inkább szüksége lenne az olajbevételekre. 

A járvány miatt gyakorlatilag az egész ország kényszerszabadságon volt április eleje óta, amelyet május 12-én oldott fel Vlagyimir Putyin elnök, noha több mint 220 ezer igazolt beteggel az Egyesült Államok után a második legfertőzöttebb országgá vált. Elvira Nabiullina, az orosz jegybank elnöke múlt pénteken közölte, hogy a gazdaság akár 8 százalékkal is gyengülhet a második negyedévben. Azzal számol továbbá, hogy az orosz költségvetés hiánya idén elérheti a GDP 5-6 százalékát.

A jegybank április végén az addig várt 1,5-2 százalékos növekedésről 4-6 százalékos csökkenésre módosította az idei GDP-előrejelzését. Jövőre viszont a gazdaság bővülésére számít, a legfrissebb előrejelzése szerint a GDP 2,8-4,8 százalékkal nőhet. 

Iránban már új fizetőeszköz kell

Nem bírja már a korlátozásokat Irán sem, március közepén ugyan a hatóságok leállítottak minden, nem létfontosságú gazdasági tevékenységet, ám azóta elindultak az óvatos lazítások, így ennek részeként május 12-én újranyitottak a mecsetek is. Hogy mekkora a gond, jól jelzi, hogy az iráni parlament a napokban jóváhagyta, hogy négy nullát „levágjanak” a jelenlegi fizetőeszköz, a rial végéről, és átkeresztelték a nemzeti valutát tomanra. Irán bizonyult egyébként a koronavírus által a Közel-Keleten leginkább érintett országnak. Nem véletlen, hogy Teherán 5 milliárd dollárnyi pénzügyi támogatásért fordult a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) a járvány leküzdése érdekében.