Kossuthért odavoltak Amerikában – Még az öltözködését is másolták

Manapság a sztárokat szokta körbevenni olyan fokú rajongás, mint ami Kossuthot várta New Yorkban, amikor először megérkezett Amerikába.

Ha lelki szemeink előtt meg akarjuk idézni, hogy milyen lehetett, amikor a magyar államférfi megérkezett az Újvilágba, valami ilyesmit képzeljünk el: mindenütt magyar és amerikai zászlók lengedeznek. A zenekar Rákóczi-indulót játszik. Az ágyúkból 31 díszlövést adnak le. Azért ennyit, mert ebben az időben még 31 tagállama volt az USA-nak.

A tömeg, amely akkor 1851. december 5-én összegyűlt Kossuth tiszteletére több tízezres.

A városban propaganda plakátok lógnak, amelyeken elverik az „osztrák terror” jelképét Haynaut. A nagy napra még az éttermek is átalakították a menüiket. Sok helyen gulyást is kapni. Van olyan helyi lap, amelyik egyenesen Mózeshez hasonlítja Kossuthot.

Amikor a levert forradalom vezére belép egy átalakított manhattani erődbe a Castle Clintonba akkora hangzavart csapnak az éljenzők, hogy hosszú ideig csak csendben fogadja az ünneplést.

A dicséretekkel maga a New York-i polgármester Ambrose C. Kingsland sem spórol.

Üdvözlésében Kossuthot nem csak a magyar függetlenség képviselőjének, hanem mellette az emberi haladás bajnokának és az egyetemes szabadság hírnőkének nevezi.

Mindezek után némileg meglepő lehet, de ha csak politikai értelemben nézzük, akkor Kossuth amerikai látogatása sikertelen volt. Eredetileg azért hajózta át az óceánt, hogy megszerezze Washington támogatását és újabb lökést adjon a magyar forradalomnak. Ám miután az éljenzések abbamaradtak érdemi támogatás már nem érkezett.

A „Kossuth dollárok” vagyis azok a kölcsönjegyek, amelyek azoknak jártak, akik adománnyal igyekeztek segíteni a magyar szabadságharcot, nem nagyon kellettek.

Bár a szabadságharc lángját nem tudta újra felébreszteni, Kossuth rengeteg politikai hódolót szerzett magának azalatt a bő fél év alatt, amíg Amerikában tartózkodott.

Több száz nyilvános beszédet mondott. Az amerikaiak, akik mindig ki vannak éhezve az újra, még az öltözékét is csodálták. A beszámolók szerint sok tízezren igyekeztek lemásolni a ruhatárát. Az amerikai elnök Millard Fillmore 1851 végén személyesen fogadta a Fehér Házban.

Ezután Kossuth egy egészen kivételes kegyben részesült: ő lett a második külföldi, aki az amerikai képviselőház előtt beszédet tarthatott. Előtte csak a függetlenségi háború hőse, a francia La Fayette szólalhatott fel a törvényhozók előtt úgy hogy nem volt amerikai állampolgár.

A kinti tartózkodása alatt egyedül az okozott kisebb visszatetszést, hogy nem foglalt állást az amerikai belpolitika legégetőbb témája, a rabszolgaság ügyében.

Kossuth azért kerülte a témát, mert szövetségeseket akart szerezni és nem akarta magára haragítani az ország felét azzal, hogy elmondja az álláspontját. Viszont sokan a hallgatását is zokon vették.

Az amerikai körút során Kossuth többek közt érintette Philadelphiát, Pittsburgh-öt, Cleveland-et, New Orleans-t és Bostont is. George Washington nyughelyét is felkereste, Cincinnatiban pedig felvették a szabadkőműves páholyba.

Bár végül a céljait nem érte el, a látogatásának az emlékét számos hely őrzi. New Yorkban egész alakos szobra is van.

Washingtonban a Capitolium épületében egy mellszobrot állítottak neki. Négy falut is róla neveztek el az USA-ban, sőt Iowa államban a tiszteletére egy 14 ezer fős megye is felvette a nevét.