Az osztrákok súlyos hibát vétettek – A magyarok így tudták bevenni Budát ’49-ben

Buda számos ostromot megélt a fennállása során, de ezek jó részében nincs sok ünnepelnivaló. A várost egyebek mellett a tatárok és a törökök is bevették, később pedig úgy hetven évvel azután, hogy felvette a Budapest nevet a II. világháború egyik legvéresebb és legkegyetlenebb ostromát élte meg a főváros.

Az 1849-es „bevétel” épp ezért ritka történelmi pillanatnak számít: hisz az ország központját ezúttal nem külföldi hódítók, hanem magyar szabadságharcosok foglalták el erővel. A főváros elfoglalása több szempontból is adta magát a tavaszi hadjárat során: már csak azért is, mert Buda védművei nem voltak korszerűek.

Sejteni lehetett, hogy a várost viszonylag könnyen be lehet venni.

Maga Görgei Artúr, a magyar csapatok vezetője is magyarázkodik a visszaemlékezésében, amiért ennek a viszonylag könnyű célpontnak a bevétele 17 napig tartott. A honvédtábornok az okok között a várőrség állhatatosságát, az ostrommunkálatok előkészítésének a hiányát és a kis számú ostromtűzérséget jelölte meg.

De leírásában senkit és semmit nem korhol annyira, mint a komáromi várparancsnokot gróf Guyon tábornokot, aki eleinte próbált keresztbe tenni az ostromnak.

Amikor Görgei ostromlövegeket kért tőle, Guyon ezt nem csak hogy megtagadta, de ezután bevádolta Kossuthnál, hogy a védelmi eszközeiből ki akarják forgatni.

Bár Kossuth és Görgei között a viszony nem volt épp fényes a forradalom alatt, ezúttal Kossuth mégis Görgei oldalára állt. Ezen maga a tábornok is meglepődött és amikor látta, hogy neki kedvez a széljárás, akkor a korábbinál is több ágyút kért Guyontól.

Az osztrákok oldalán eleinte ahelyett, hogy az ostromra készülő magyar csapatokat vették volna ágyútűz alá,

a védők vezetője Hentzi vezérőrnagy inkább Pest bombázásával akarta letörni a magyarok harci kedvét, teljesen eredménytelenül.

A pesti házak lövetését Görgei nem nagyon tudta hova tenni. Naplójában azt írta:

"Míg mi az ő szeme láttára feltűnő gyakorlatlansággal sáncoltunk a Naphegyen, és az ő Pest városát lövöldöző lövegeinek fele is elegendő lett volna rá, hogy réstörő ütegünk elkészülését megakadályozza, Hentzi vezérőrnagy mindenekelőtt az üres képviselőház lerombolását viselte szívén, és mellesleg néhány tucat magánházat tett hamuvá és rommá, véletlenül csupa fekete-sárga érzelmű pesti polgárét."

Pest bombázását, ismétlem, semmilyen szempontból sem lehet igazolni. Sem politikaiból, mert a pesti „háziurak”, mint mondtam, nem voltak sem Kossuth-imádók, sem radikálisok, sem katonaiból, mert (a már ellene felhozottakat mellőzve) még csak megtorlásnak sem volt megfelelő. Hiszen arra kellett volna rábírnia bennünket, hogy rögtön hagyjunk fel az ostromzárral, és szedjük a sátorfánkat.

Miután a magyar csapatok több napig ágyúzták a falakat május 16-án indult meg az első roham Buda bevételére, ez azonban még nem volt sikeres. Voltak honvédek, akiknek a létrái túl kicsik voltak, máshol a várőrség hatékony fellépése akadályozta meg a sikeres akciót.

Ezután Görgei parancsára több napon át zajos, színlelt támadásokat intéztek a védők ellen.

Hozzászoktatták az osztrákokat ahhoz, hogy a magyarok rendszerint éjfél és hajnali kellő között indítják a rohamaikat.

Miután az osztrákok kezdtek hozzászokni, hogy hajnali kettő után már lenyugodnak a fegyverek, 21-én hajnali háromkor megindult az általános roham. Az első támadások még sikertelenek voltak.

Egyesek így is csaknem minden nekirohanáskor feljutottak a bástya fokára. De a következő pillanatban ezeket sem láttuk többé sehol; a védők golyói bizonyára leterítették őket.

Minél tovább néztük ezeket a hasztalan erőlködéseket, annál inkább meggyőződtünk róla, hogy csatárláncunk sűrű puskatüze sem elegendő a rés legmakacsabb védőinek, a fehérvári rondella őrségének oly hatásos elriasztására, hogy a roham sikerüljön. A tüzérségnek kellett segítségül jönnie.

Végül sikeresen benyomultak a támadók: Buda még aznap, május 21-én magyar kézre került. Az osztrákok hétszáznál is több embert vesztettek az ostrom ideje alatt, míg a magyar oldalon úgy 370-en vesztek oda.