Péntek este ugyanolyan értelmetlen és kegyetlen, ártatlan civilek gyilkolására épülő támadás érte Oroszországot, mint az USA-t 2001 szeptemberében, vagy Izraelt múlt októberben. A mérete persze kisebb volt, de a jelentősége nem.

A két másik esetben a megtámadok országok háborút indítottak a felelősök nem csak megbüntetésére, de felszámolására is, Oroszország viszont kimerítő háborúban áll Ukrajnával, így ezt sokkal kevésbé tudja megtenni.

Az elkövetők

Minden jel arra mutat, hogy a merényletet valóban az Iszlám Állam követte el, mégpedig az a csoportja, amely Afganisztánban húzódik meg. Abban az országban, ahol az oroszok 10 éven át vívtak értelmetlen háborút, majd később az USA ugyan sikeresen döntötte meg az oroszok távozása után hatalomra került terrortámogató rendszert, de 20 évnél tovább nem vállalta a feladatot.

Kivonult, a Talibán visszatért, és minden kezdődik előlről: ahogy akkor az Al-Kaida, most az Iszlám Állam K-ága bújik ott meg, és üt arra a nagyhatalomra, melyet éppen gyengébbnek tart.

Putyin és a volt elnök, Medvegyev nem győzte hangoztatni, hogy bosszút állnak mindenkin, akinak csak köze van a mészárláshoz. Nekik persze az lenne kényelmes, ha Ukrajnára lehetne fogni az egészet, hisz vele már úgyis elkeseredett háborút vívnak, és akkor minden újabb lépést igazolni lehetne ebebn a háborúban.

Miért az oroszokat támadják?

Csakhogy a helyzet bonyolultabb. Az Iszlám Államra utal a módszer, a tadzsik elkövetők (a volt Szovjetunió leginkább muszlim alkotóállama), valamint a merénylet azonnali vállalása (nem szokott a szervezett idegen merényletete magára vállalni, vigyáznak híveik között a hitelességre), és még az elkövetők fényképét is közzétették.

A K-ág ráadásul nem kis részben a volt Szovjetunió muszlim köztársaságaiból, valamint a most is Oroszországhoz tartozó muszlim területekről: Ingusétiából, Csecsenföldről és Dagesztánból toborozza tagjait a Sky News szerint. Ez már részben ok, amiért Oroszország lett egyik fő célpontjuk, de az is komoly okot szolgáltat erre, hogy az Iszlám Államot, miután az 2015-ben egy igazi, területtel rendelkező állam, kalifátus lett Irak és Szíria területének egy részén, Oroszország és az USA számolta fel.

Az amerikai katonai irányítás Irak területén irányította az általuk megszervezett arab hadsereget, és Irakon kívül Szíria keleti részeit is ők szabadították fel. Szíria többi részén az oroszok szervezték meg a bukás szélén álló Aszad elnök haderővel való megerősítését, és ennek irányítását, támogatását az Iszlám Állam felszámolására, majd a többi Aszad-ellenes lázadó erő legyőzésére.

A tálibok sem bírnak velük

A terület és így állam nélkül maradt, de az állam nevet viselő terrorszervezet kisebb csoportokban maradt fenn, ahol tudott: ezek egyike a K-csoport Afganisztánban. Az afganisztáni tálib rendszer utálja és üldözi is őket, mivel nem akar még egy olyan esetet, mint a 2001-es, amikor az álmából felpiszkált oroszlán akkorát csapott vissza, hogy 20 évre kiszorultak a hatalomból. A Talibánnak azonban akad bőven ellensége kívül és belül, nem tudják hatalmukat Afganisztán minden szegletére szilárdan kiterjeszteni.

Könnyebb célpont

Ezek után logikus a kérdés, hogy miért most csapott le a szervezet. Elvileg az USA-t is piszkálhatná újra, de ott 2001 óta erősebb a védelem, ha pedig támadás ér akár csak egyetlen amerikai katonát is, rögtön és bárhol visszacsapnak a levegőből, legyenek azok húszik, szomáli kalózok, iráni milíciák vagy bármely más terrorszervezet tagjai. 

Oroszország ezzel szemben kissé leamorizálódott a két éves háborúban. A 2000-es évek elején elsősorban csecsenek által elkövetett merényletek után komoly biztonsági intézkedések történtek: a bevásárlóközpontokban, kultúrális és szórakozóhelyeken mindehol beléptetőkapuk voltak átvizsgálással, fegyvert, robbanóanyagot nemigen tudott senki bevinni.

Igen ám, de az Ukrajna elleni elhúzódó háborúban minden mozdítható emberre szükség lett, így ezekről a helyekről a biztonsági személyzet is az ukrán húsdarálóba került. Nincs elég ember, aki rendet tartana: a terroristák lefegyverzik azt a keveset, aki még maradt, és zavartalanul garázdálkodnak. Ráadásul a fanatikus muszlimok nem félnek a haláltól vagy a büntetéstől.

Megbüntetni, de kit és hogy?

Az oroszok most látják, hogy Putyin, a mindenható elnök, nem tudja őket megvédeni sem a terroristáktól, sem az ukránok drónjaitól, rakétáitól, amíg a háború tart. Most megtorlást ígérnek: de hogy tudják ezt megtenni? Bevonulni nem tudnak újra Afganisztánba, de még célzott légicsapásokra is kétséges, hogy maradt-e lehetőségük afgán területen.

Ehhez talán együtt is kellene működniük az USA-val, de mivel proxy háborúban állnak Ukrajnában, ennek nem sok realitása van. Mindenesetre az USA jelezte Oroszországnak hírszerzési adatai alapján, hogy tömegrendezvényen készülnek lecsapni a terroristák.

Ha az orosz vezetés minden dühét Ukrajnán tölti ki, azzal nem jut előbbre, mivel amúgy is igen rossz nemzetközi hírneve tovább romlik, az iszlamisták pedig újra lecsaphatnak. Az elhúzódó háború már eddig is hordozta azt a kockázatot, hogy a kaukázusi muszlim területek újra lázongani kezdenek, esetleg függetlenséget akarnak: ezt most terrorveszély is kiegészíti a hatalmas ország bármely pontján. 

A lecke fel van adva

Utóbbi ellen a korábbi szigorú, izraeli mintájú beléptetés lenne a hatékonyan minden közösségi területre, de honnan lenne erre most megfelelően képzett személyzet? Egy mozgósítással persze ilyen feladatra is lehet embereket vezényelni, nekik is sokkal jobb, mint a háborús front, de ehhez megfelelő képzés is kell.

Persze a legkézenfekvőbb lehetőség a végtelenbe nyúló háború befejezése lenne kompromisszumokat keresve. Erre utalhat Lavrov orosz külügyminiszter vasárnapi, a Tassz hírügynökségnek tett kijelentése, miszerint tárgyalna a nyugattal.