Lépéskényszerbe került az Unió egy fontos területen
ElemzésekHa az EU nem javít a jelenlegi technológiai pozícióján, akkor nem tartható fenn az európai jóléti állam – hangzott el az Akadémia és a Magyar Közgazdasági Társaság európai integrációról jövőjéről szóló szakmai konferenciáján.
Az Európai Unió nem mondhat le a kohézió jelentette gazdasági és más előnyökről, hibás az új költségvetésben ezt a célt hátrébb szorítani – hangzott el a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Gazdaságpolitikai és Gazdaságelméleti, valamint az Európai Uniós Szakosztályaival közös szakmai konferenciáján.
Több súlyos kihívás előtt áll az EU
Drámai változások zajlanak az Európai Unió gazdasági pozícióját illetően, márpedig ha Európa elveszti a kutatás-fejlesztési és technológiai pozícióját, akkor hosszú távon fenntarthatatlanná válik az európai jóléti állam, mert nem tudjuk beleárazni az európai gyártású termékek árába.
Az EU - különösen a déli tagállamok - ma már technológiai lemaradásban van a járvány alatt előző Kínával szemben a szabadalmak számában, és számos más területen, többek között a mesterséges ontelligenciával kapcsolatos újításokban - hangsúlyozta Székely P. István, az Európai Bizottság nyugalmazott igazgatója, címzetes egyetemi tanár.
Az intézmények minőségét, a korrupció elleni fellépést is javítani kellene, itt főként a felzárkózási célú, uniós finanszírozású támogatások érintettek az Unió Csalás elleni Hivatalának (OLAF) adatai szerint.
Elhangzott, hogy az eddigi bővítések aszimmetrikus felzárkózást hoztak, pozitív példaként a Svédországhoz közelítő Észtországgal, a másik oldalon pedig a lassabb felzárkózást produkáló Magyarországgal.
A társadalmi méltányosság és egyenlőtlenségek kérdésében is válaszokat kell találni az EU jövőjében, mert önmagában az uniós tagság nem garantálja a méltányosság elérését, óriási a szórás a tagállamok között.
Az euroszketicizmus előretörése a populizmus előretörésével, a prosperitás mérséklődésével és a reáljövedelmek stagnálásával függ össze, és óriási kihívást jelent a közösség számára
- sorolta Halmai Péter akadémikus, a BME és az NKE egyetemi tanára, az MKT Gazdaságpolitikai és Gazdaságelméleti Szakosztályának elnöke.
A gazdasági reformok nélkülözhetetlenek nemzeti szinten és az integráció felerősítésével, ami a legnagyobb országokra is érvényes
- tette hozzá.
Integrációs kihívások a régióban
A közép-európai integrációról szólva Andor László volt uniós biztos, a Foundation for European Progressive Studies főtitkára, az MKT alelnöke kiemelte, hogy társadalmi kohéziót érezni lehet, míg a gazdasági konvergencia mérhető.
Példaként hozta Lengyelországot, ahol erős konvergencia valósult meg, de a szociális kohézió nem javult ugyanilyen mértékben.
Uniós sikernek nevezte a foglalkoztatottság bővítését, míg a szegénység és társadalmi kiszorítottság tekintetében nem sikerült komoly előrelépést elérni, több régióban stagnálás vagy visszaesés mérhető. Nem lehet sikeresnek nevezni a roma integrációt, és a fiatalok munkanélküliségének leszorításában is sok még a teendő - tette hozzá.
Az euroszkepticizmus egyik alapja, hogy sokszor másodosztályú tagoknak érzik magukat a később, 2004-ben felvett tagállamok, több feléjük az elvárás, mint a korábban csatlakozottak esetében
- mondta Benczes István, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára. A nyugat-balkáni bővítéssel kapcsolatban kifejtette: lehet, hogy nekünk a déli államok javára le kell mondanunk majd forrásokról, de még így is jobban járunk, mintha ezek az országok kívül maradnának az Unióból, mert az integráció egy pozitív összegű játék, minden szereplőnek pozitív hozadékot jelent.
Óva intett attól, hogy a Magyarországnak járó uniós források lehívásához túl sok feltételt szabjon az Európai Bizottság.
Győri Enikő, az Európai Parlament képviselője, a politikai intézményekkel kapcsolatban kifejtette:
komoly problémákat lehetett látni, és már a biztosok közössége is negatív irányú változást mutat több szempontból.
Felhívta a figyelmet, hogy már nem számítunk új tagországnak, 22 éve vagyunk tagok, egységes mércével kéne mérni, nem szabad más normákat alkalmazni a 2004-ben csatlakozott országokkal szemben.
A termékeknél és a szolgáltatásoknak is több vámjellegű kereskedelmi akadálya van még ma is
- hívta fel a figyelmet.
A szakmai kerekasztal-beszélgetés alapját az európai integráció jövőjét, kihívásait és lehetőségeit elemző új tanulmánykötet adta, melynek szerkesztői Halmai Péter akadémikus és Székely P. István, az Európai Bizottság nyugalmazott igazgatója, címzetes egyetemi tanár.
A teljes konferenciát ezen a linken tekintheti meg . https://www.youtube.com/watch?v=WaixrqvOYI0&t=3798s
