Ma találkozik Putyin a kínai elnökkel - Üzbegisztánban dőlhet el Oroszország háborúja

Először találkoztak Ukrajna lerohanása óta

Sorsdöntő pillanatban találkozik Hszi Csin Ping kínai elnök – a Kínai Kommunista Párt főtitkára, Vlagyimir Putyin, orosz elnökkel szeptember 15-én csütörtökön.

Az orosz haderő az elmúlt héten visszavonulót fújt a kelet-ukrajnai hadszíntéren és úgy tűnik komoly utánpótlási problémákkal küzd az Oroszország, amelyen Kína tudna segíteni. Ennek fényében elmondható, hogy Putyin számára kulcsfontosságú az üzbegisztáni találkozó.

A két nagyhatalom vezetője legutóbb február 4-én, nemsokkal Ukrajna orosz inváziója előtt találkozott egymással és a találkozó után korlátok nélküli partnerséget jelentettek be. Ez egyben azt is jelent, hogy a háború kitörését követően most csütörtökön ülhetnek először személyesen tárgyalóasztalhoz a Kína vezette Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) csúcstalálkozóján, a volt szovjet tagállamban. Az SCO egy eurázsiai gazdasági, politikai, biztonságpolitikai szervezet, amelynek igen átláthatatlan a pontos működési menete, ám a mostani ülés a bizonytalan nemzetközi helyzet miatt különösen fontos lehet mindkét fél számára.

Kazahsztánból érkezik a kínai elnök

Külön érdekessége az eseménynek, hogy a Kínai Népköztársaság elnökének az Üzbegisztáni kitérő része az első olyan utazásának a koronavírus járvány kitörése óta, amelnyek során elhagyta a Távol-Keletet (az angolszász sajtó tévesen rendszerint első tengerentúli - overseas utazásról beszél, de Üzbegisztán Kínához képest nyilvánvalóan nincs a tengeren túl). Hszi Csin Ping a szomszédos Kazahsztánból érkezett szeptember 14-én szerdán az üzbég fővárosba.

Nem biztos, hogy kézzelfogható támogatást is jelent

A találkozó természetesen az egész világot lázban tartja. Mind az ukrajnai háború, mind pedig a nagyhatalmi erőviszonyok szempontjából rendkívül izgalmas, hogyan alakulhat Kína és Oroszország kapcsolata-együttműködése. Marcin Kaczmarski, a Glasgow-i Egyetem biztonsági tanulmányok oktatója szerint a találkozó bár erős politikai jelzés lesz Kína támogatásáról, de nem biztos, hogy ez az oroszok számára kézzelfogható pénzügyi támogatást is jelent – olvasható a TIME magazin elemzésében.

A szakértő felidézte, hogy a háború kitörése óta, Kína aktívan visszhangozza az orosz propagandát a NATO terjeszkedésével kapcsolatban és látványosan nem nevezi inváziónak Ukrajna lerohanását. Emellett erősödött a kínai cégek, különösen a technológiai vállalatok és az autógyártók jelenléte Oroszországban, a nyugati cégek kivonulásával párhuzamosan, valamint Kína is elkezdett egyre több orosz olajat vásárolni. Oroszország mostanra Szaúd-Arábiát megelőzve Kína elsőszámú olajimportőrévé vált és míg idén februárban csupán 5,42 millió tonna olajat szállított Kínába, addig ez a mennyiség mostanra havi 8,42 millió tonnára duzzadt.

Mindemellett ezek a lépések csak a piaci változásokra adott válaszok és nem jeleznek komolyabb elköteleződést Kína részéről. Kínai állami befektetések, hitelek, új gyártókapacitások nem érkeztek Oroszországba, pedig ezek jeleznék Kína teljeskörű támogatását. Ennek oka az orosz hadjárat akadozása is lehet. A kínai vezetők bizalmát ugyanis vélhetően megrendítette Oroszország vártnál rosszabb teljesítménye. Peking emellett a másodlagos nyugati szankcióktól is óvná magát. Ennek jele, hogy nem küldött olyan fegyvereket Oroszországnak, amik ennek kitennék Kínát. Ez azonban teljesen érthető annak fényében, hogy Kína gazdasága egyre nehezebb helyzetbe kerül a zéró-COVID politika miatt.

Kínai hintapolitika

Kína azonban kötéltáncot jár Rana Mitter, az Oxfordi Egyetem történelem- és politikaprofesszora szerint. Valójában szeretné általánosságban támogatni Oroszországot, ellenben az invázió aktív támogatását túlságosan kínosnak tartja politikai szempontból – olvasható a The New York Times online hasábjain.

Hszi Csin Ping számára azonban kínai belpolitikai szempontok alapján is fontos az üzbegisztáni találkozó, mivel jövő hónapban a Kommunista Párt kongresszusán dől el, hogy megszerezheti-e a harmadik mandátumát. Épp ezért határozott, erős államférfi képét kell mutatnia a hazai közönség felé is Üzbegisztánban. Ezen túl Kína Amerikával szembeni tajvani konfliktusában is fontos tényező az Oroszországgal való szövetség, Moszkva támogatása ugyanis fontos fegyvertény az USA-val szemben.

Ezzel szemben bizonytalanságra adhat a kínai pártvezető számára okot, hogy Putyin oroszországi dominanciája vajon sértetlen marad-e a közeljövőben.

Arany középút

Ebben a helyzetben pedig Kína elsőszámú vezetője nehéz döntést kell meghozzon és két út közül választhat. Vagy megsegíti Oroszországot és komolyabb támogatásokat biztosít szövetségese számára, vagy magára hagyja Moszkvát az ukrajnai háborúban. Valójában mindkét verzió komoly kockázatokat rejt Kína számára épp ezért a legvalószínűbb, hogy Peking a folyamatos gazdasági támogatás jelentette középutat fogja választani, mindezt úgy, hogy eközben nem nyújt nyílt katonai segítséget az oroszoknak és látszólag nem kerüli meg a nyugati szankciókat.