Magyar Bankholding: 15 százalékos átlagbér-emelkedés várható

A tavaly év végi, várakozáson felüli gazdasági élénkülés hatásai, valamint az idei első két hónap adatai alapján a növekedési kilátások javulását várták a makrogazdasági elemzők.

Az ukrajnai háború kitörése és a megváltozott nemzetközi gazdasági környezet azonban számos, döntően közvetett hatáson keresztül összességében negatív irányba hathat a hazai növekedési kilátásokra.

Suppan Gergely, a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője a bank mai sajtótájékoztatóján a 2022-es évre 5,9 százalékos, 2023-ra pedig 4,2 százalékos GDP-növekedést jelzett előre.

Az elemző szerint az indirekt hatások leginkább az ellátási láncok zavarain, ezzel szoros összefüggésben a nemzetközi szintekről begyűrűző árnyomáson keresztül érvényesülhetnek, miközben az évtizedes csúcsra ugró infláció az európai háztartások reáljövedelmét csökkentheti, mérsékelve a külső keresletet.

Fellendülőben a munkaerőpiac

Idén jelentősen emelkedhet a bérdinamika, a várakozások alapján 14,9 százalékos bruttó átlagbér-növekedés várható.

Elsősorban annak köszönhetően, hogy közel 20 százalékkal nő a minimálbér és garantált bérminimum, számos állami szektorban történt érdemi bérfejlesztés, valamint kifizetésre került a hivatásos állomány hathavi illetménye. A tavalyi évben ismét feszessé vált a munkaerőpiac, és a trend 2022-ben tovább fokozódhat. Ennek köszönhetően pedig a minimálbér felett keresők esetében is magasabb bérdinamikára számítanak a Magyar Bankholding elemzői.

Úgy látjuk, hogy a foglalkoztatottak számának emelkedésével párhuzamosan a munkanélküliségi ráta is folyamatos mérséklődést mutathat, idén 3,3 százalékos érték várható. A kedvező munkaerőpiaci kondíciók mellett a kormányzati támogatások, többek között a családokat érintő SZJA-visszatérítés is megteremthetik a fogyasztás bővülésének alapjait

– mondta Suppan Gergely.

Dinamikus ütemben nőnek a beruházások

A beruházások nemzetgazdasági szinten 2022-ben összességében továbbra is dinamikus ütemben folytatódhatnak: a 2021-es 3,8 százalékos növekedést követően 4,3 százalékos bővülést mutathatnak.

A koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásait – más intézkedések mellett – a kormány a vállalatok beruházásainak nagy volumenű, közvetlen támogatásával, a jegybank és állami bankok által közvetített alacsony kamatozású hitelekkel és garanciaprogramokkal sikeresen ellensúlyozta, aminek hatásai a tavalyi évtől már határozottan jelentkeztek.

Az olyan külső körülmények, mint az emelkedő kamatok, a geopolitikai feszültségek miatt növekvő bizonytalanság és kockázatok, valamint a folyamatosan növekvő energiaárak és beruházási költségek ugyanakkor a beruházások elhalasztása irányába hatnak.

A Magyar Bankholding elemzői rávilágítottak: a jelenlegi energiaárak mellett az energiahatékonysági beruházások még magasabb kamatok mellett is megtérülhetnek.

Az emelkedő kamatok negatív hatását pedig a kkv-k számára továbbra is elérhető kedvezményes hitelkonstrukciók, valamint GINOP pályázatok ellensúlyozhatják.

A lakossági beruházásokat az 5 százalékos, új lakásokra vonatkozó áfakedvezmény visszavezetése mellett számos családtámogatási élénkíti. Szintén kedvező hatású az adminisztratív és egyéb költségeket csökkentő program, illetve a lakásfelújítási támogatások.

A megugró kamatok, valamint az építési költségek meredek emelkedése azonban középtávon fékezheti a lakossági beruházásokat. 

Az ukrán háború felülírta a külkereskedelmi kilátásokat

Az orosz-ukrán háború, valamint a nemzetközi gazdasági helyzet érdemben felülírta a külkereskedelmi kilátásokat. Az energiahordozók és más nyersanyagok árainak drasztikus világpiaci emelkedése meredeken rontja a cserearányokat, amelyet csak kismértékben ellensúlyozhat a gabonaárak megugrása.

A beruházások és a fogyasztás élénkülésével a külkereskedelem többletének csökkenésére számítunk az idei év első felében is. Az ellátási problémák, a chiphiány fokozatos enyhülése, valamint új termelőkapacitások üzembe helyezése miatt viszont a második félévben már ismét javulhat a külkereskedelmi egyenleg

– tette hozzá Suppan Gergely.

Jelentős sokkot előzhet meg az árkorlátozások fenntartása

A COVID hullámok lecsendesedését követő fellendülés és az orosz-ukrán háború érdemben felülírja az inflációs kilátásokat is, amelyek eddig is magasak voltak. A háború kitörése óta a gáz-, áram- és olajárak jelentősen növekedtek, ami már korábban is komoly nehézséget okozott a gazdasági élet szereplőinek.

Emellett a konfliktusnak komoly hatása lehet az élelmiszerárak és más nyersanyagárak emelkedésére is, ami szintén az alapanyaghiányra vezethető vissza.

Az elemzők úgy látják, hogy a következő hónapokban az átárazások miatt tovább nőhet az infláció. Az idei évre 8,2 százalékos fogyasztói árindexet várnak.

Az árkorlátozások fenntartása ugyanakkor jelentős ársokkot előzhet meg. Az év második felétől már enyhülhet az inflációs nyomás, míg jövőre 4,2 százalékra mérséklődhet az átlagos infláció.

Forint

A forint az euróval szemben az ukrán háború kitörését követően igen nagy volatilitás mellett a 400-as szintig gyengült, majd egy pozitív korrekciót követően 370-375-ös érték között stabilizálódott.

A bankcsoport elemzői szerint az árfolyamot az Európai Bizottság által megindított jogállamisági eljárás, valamint a háború fejleményei mozdíthatják ki ebből a sávból: a háború eszkalálódása esetén újra gyengülés, tűzszünet vagy békekötés esetén erősödés várható.

A bank alapforgatókönyve szerint 2022 végére 372, 2023 végére 366 forintra süllyedhet az euróforint árfolyam.

Előrejelzések

Az alábbi táblázat tartalmazza a Magyar Bankholding elemzőinek makrogazdasági előrejelzéseit.

Forrás: Magyar Bankholding