Magyarország van, amiben élen jár - új rangsorral jött elő az Európai Beruházási Bank

A 11 vizsgált ország Bulgária, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Horvátország, Lettország, Litvánia, Észtország, Románia és Szlovénia.

Általános megállapítás, hogy 2010 óta több országban is lelassult az EU átlagos fejlettségi szintjéhez való konvergencia, aminek az egyik oka, hogy nem nőtt eléggé az innovációra és tudásra alapozó ágazatok aránya, viszont nőtt az alacsony hozzáadott értéket előállító ágazatok, mint például a szállítás, raktározás aránya. A tanulmány rámutat, hogy ennek elsősorban az az oka, hogy továbbra is jellemző az összeszerelő tevékenység magas aránya.

Az összeszerelés pedig szállítás- és raktározás-igényes tevékenység. Arra is felhívja a figyelmet, hogy a régió vonzereje még mindig a jelentős állami támogatás és az alacsony bér.

Kiemeli, hogy például Magyarország élen jár a 11 ország között a cégek kutatás-fejlesztési tevékenységéhez adott magas állami támogatás tekintetében.

Míg Nyugat- és Észak-Európában a cégek kutatás-fejlesztési ráfordításainak átlagosan csupán 4,5 százaléka származik állami forrásból, addig régiónkban ez az érték 10 százalék körül van. 

Ezen belül a magyar érték 18 százalék. Ez viszont azzal jár együtt, hogy a cégek, GDP arányosan keveset fordítanak saját erőből kutatás-fejlesztésre. Míg Nyugat- és Észak-Európában a cégek átlagosan a GDP 1,8 százalékát költik kutatás-fejlesztésre, régiónkban az átlag csupán 0,8 százalék.

Az összeszerelő tevékenység magas aránya azzal függ össze, hogy a nyugat-európai cégek értékláncaiba a régió országai többnyire a legalacsonyabb hozzáadott értéket előállító szakaszban kapcsolódnak be, ami gátolja a termelékenység növelését is. Néhány esetben alkalmazott kutatási feladatokat már telepítenek a cégek  régiónkba, de a vonzerőt még mindig az alacsony bérek és a magas állami támogatás - beleértve a cégek érdekében végzett  infrastrukturális fejlesztéseket is -  jelenti.

Az utóbbira példák a különféle tesztpályák. Ezzel összefüggésben felveti a tanulmány, hogy – éppen az alacsony bérek és a kevés tudásalapú munkahely miatt – jelentős a szakember elvándorlás, miközben a cégek panaszkodnak, hogy nincs elegendő jól képzett munkaerő.

A magas állami támogatások kapcsán arra is figyelmeztet a tanulmány, hogy ezek nem hasznosulnak megfelelően, hiszen nagyon kevés a szabadalmi bejegyzés. A régióban a leginnovatívabb ágazatok a gyógyszeripar, az infokommunikáció és a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, viszont ezeknek alacsony az arányuk a gazdasági szerkezetben.

Jellemző az ipar magas aránya, de az iparon belül alacsony a magas hozzáadott értéket létrehozó alágazatok részesedése. Az ipar magas aránya az értékláncokba való betagozódottság miatt erősebb függőséget, kiszolgáltatottságot is jelent. Az innovációs képességek erősítését gátolja, hogy a nagy arányt képviselő külföldi tulajdonban lévő cégek általában védik tudásukat, nem osztják azt meg a helyi kisebb vállalkozásokkal, ami nem segíti az innovációs kultúra erősödését.

Az innovációs kultúrát erősítené az erőteljesebb együttműködés nemcsak a hazai és a külföldi cégek, hanem a cégek és a kutatóintézetek, egyetemek között is. Itt azonban gyakran hiányoznak a közös célok és a bizalom, de a finanszírozás sem elegendő.

A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy nagyon itt lenne az ideje a tudásalapú ágazatok és munkahelyek aránya növelésének, és általában az innováció- és tudás alapú gazdaságra való áttérésnek. A jelen út ugyanis fejlettségi csapdába kerüléshez vezet.

Ezt érzékelteti a lelassult konvergencia, de az is, hogy az egy főre jutó GDP jobban nő, mint a GDP egésze, aminek oka a népességfogyás.

A tanulmány több fontos mutatóval támasztja alá érvelését. A következő táblázatban ezek közül látjuk a legfontosabbakat a V4-ekre és  további két országra, Romániára és Szlovéniára.

Néhány fontos, az innovációs teljesítménnyel összefüggő adat

A vizsgált 6 ország között az egy főre jutó GDP tekintetében Magyarország az 5. helyen van, csak Szlovákiát előzi meg. Az üzleti környezet minősége – ami, mások mellett, a bürokrácia szintjét, a tulajdonjog védelmét, a nagy cégek lobbierejét, a korrupció szintjét, az intézményrendszer hatékonyságát, a verseny tisztaságát, az átláthatóságot és kiszámíthatóságot méri – tekintetében a vizsgált országok értékelése között nincs jelentős különbség.

Csak enyhén jobb a lengyel, cseh és a szlovák érték.  

A legjobb, 4,1-es értéket a kapható maximális 5-ből Észtország érte el. Érdemes megemlíteni, hogy az IMD Versenyképességkutató Intézet 2024 évi tanulmánya, amely több tényezőt sorol az üzleti környezetet leíró jellemzők közé, hasonló eredményre jutott.  A vizsgált 6 országból e szerint a tanulmány szerint is az észt üzleti környezet segíti leginkább a versenyképességet. Ezt követik a cseh érték. A magyar adat az IMD tanulmányban a szlovákot és a románt előzi meg.

A külföldi cégek tevékenysége – Szlovénia kivételével – mindenhol jelentős. Amint azt a tanulmány külön ki is emeli, az összes céges K+F ráfordításból az állami támogatás aránya messze Magyarországon a legmagasabb, a céges GDP arányos ráfordítás pedig az egyik legalacsonyabb. A saját forrású céges K+F ráfordítás Csehországban és Szlovéniában a legmagasabb. Ez igazolja azokat az elemzéseket, amelyek szerint a céges K+F ráfordítások járulnak hozzá leginkább az innovációs teljesítmény javításához.

Az EU Innovációs teljesítménytábláján nem véletlenül van Szlovénia a 13., Csehország a 15. és Magyarország  21. helyen.

Az innováció humán oldalát vizsgálva azt látjuk, hogy a PISA eredmények tekintetében a magyar adatnál csak a szlovák és a román rosszabb 2023-ban. A GDP arányos oktatási ráfordításra 2022-ben Szlovénia után a második helyen voltunk.

A tudományos, műszaki végzettségű munkavállalók aránya tekintetében pedig, Szlovákiával együtt az utolsó hely a mienk. Az innovatív cégek aránya tekintetében is csak a román adat rosszabb. Mindkét adatra Szlovénia vezet. Nem véletlen, hogy az általános innovációs pozíció tekintetében is élen van.

Az összehasonlítás szerint látható, hogy az innovációs eredmények és a GDP termelő képesség között összefüggés mutatható ki. A magasabb innovativitás, ami egyben több hozzáadott értéket is jelent, nemcsak az egy főre jutóra, de a teljes GDP-re is növelő hatással van.

Másrészt érdemes felfigyelni arra is, hogy a nagyobb állami ráfordítások – akár az oktatási, akár a cégeknek jutatott K+F támogatásokat tekintjük – nem járnak feltétlenül együtt nagyobb eredményekkel, ami hatékonysági problémákat érzékeltet.  Összességében Magyarországon az innováció humán hátterének problémáira kell felfigyelni. Ezt mutatta ki az EU Innovációs teljesítménytáblája is 2024-ben, amely szerint a humán felkészültségünk alapján csak a 25. hely lett a mienk.

A szerző közgazdász, egyetemi kutatóprofesszor.