Már 80 ország kapott mentőövet az IMF-től a koronavírus miatt
ElemzésekA Nemzetközi Valutaalap (IMF) eddig mintegy 80 országnak nyújtott pénzügyi segítséget a koronavírus-járvány okozta gazdasági bajok elhárítására, és további több mint 30 ország érdeklődött az alap pénzügyi programjai iránt. Az érdeklődés érthető, hiszen egy évszázadban legfeljebb egyszer fordul elő ekkora pandémia, amely próbára teszi a kormányok és a jegybankok alkalmazkodóképességét egyaránt.
Az IMF mindent megtesz azért, hogy programjait a helyzethez igazítsa és rugalmasabbá tegye – írják az IMF Blogon az alap hitelszakértői, Robert Gregory, Huidan Lin és Martin Mühleisen.
Összesítésük szerint a járvány miatt nyújtott IMF-segítség 33,3 százaléka rugalmas hitelkeret, 21,2 százaléka pénzügyi gyorssegély vagy gyorshitel-eszköz, 8,6 százaléka pedig új program formáját ölti, és 0,8 százalékra rúg a korábbi hitelkeret meghosszabbítása.
Mint írják, az IMF által támogatott programok a közeljövőben elsősorban a gazdaság stabilizálására irányulnak majd. Így megszabhatják, hogy az IMF-forrást elsősorban az egészségügy és a szociális rendszer fejlesztésére, a válság által leginkább sújtott cégek és háztartások támogatására kell fordítani. Az alábbi ábrán az IMF jeleneg futó mentőprogramjainak megoszlását mutatja, melyben a rugalmas hitelkeret (FCL) a vezető, 21,2 százalék a gyors finanszírozási eszkö, és 8,6 százalék az újonnan folyósított hitelek aránya.
Jóváhagyott összegek
FCL: rugalmas hitelkeret, RFI: gyors finanszírozási eszköz, RCF: gyors hitelkeret
A monetáris politikának – az inflációs célkitűzések szem előtt tartása mellett – is támogatnia kell a stabilizációs politikát. Az IMF-nél úgy látják, még van mód a nem konvencionális eszköztár szélesítésére, de ezekkel vigyázni kell. A valutaalap is változtatott a hozzáállásán, és inkább az általa nyújtott segítség felhasználásának mikéntjére, minőségére helyezi a hangsúlyt, vagyis nem makroszámokat kell teljesíteni. Ez valószínűleg így is marad, ameddig a járvány tart, hiszen a pandémia nehezíti a tisztánlátást.
A valutaalap szakértői szerint a kormányoknak nagyon rugalmasnak kell lenniük, hogy időben reagáljanak a gazdasági sokkokra és a jövőbeni kockázatokra. Épp ezért több forgatókönyvet is átbeszélnek azokkal a kormányokkal, amelyek hozzájuk fordulnak segítségért.
A pandémia miatt a kormányoknak egyre több pénzt kell költeniük a válságkezelésre, emiatt szinte mindenhol nő az államadósságok szintje is. Ha egy ország adóssághelyzete problémássá válik, érdemes meghosszabbítani az érvényben lévő hitelkereteket – javasolják a szakértők. Számos ország persze nem igényli az IMF közvetlen segítségét, de a blog szerzői szerint a biztonság kedvéért igénybe vehetik az elővigyázatossági kereteket.
Amint a járványnak vége lesz, és tisztul a kép a gazdaságokban, az alap politikája is változni fog – teszik hozzá.
Az viszont borítékolható, hogy más lesz a világ a járvány után, az egyes gazdaságok komoly szerkezeti változáson esnek át, miközben olyan kihívásokat kell majd kezelniük, mint a digitális gazdaságra való átállás vagy a klímaváltozás.
