Megállíthatatlan a vega- és a laborhúsok térhódítása - Egyre több a bírósági per a hús elnevezés miatt
ElemzésekLátványosan fokozza a robbanásszerű népességnövekedés a húsok iránti keresletet, de a mű- és laboratóriumi húsok világszerte jelentős piacot hódíthatnak el a klasszikus állattenyésztéssel és élelmiszerfeldolgozással foglalkozó vállalkozásoktól. A húskiváltó megoldások mellett több világhíresség – így például Bill Gates és Leonado DiCaprio – is kiáll, és a vegahúsbizniszbe ma már több nagy multinacionális húsipari vállalat is befektet. Ugyanakkor sokasodnak a jelölésekkel és megnevezésekkel kapcsolatos viták, amelyek már Magyarországon is bírósági perhez vezettek.
Valósággal mellbevágóak azok a változások, amelyek a világ húsfogyasztásában következtek be az elmúlt évtizedekben. Az éves kereslet 1960-2020 között 65 millió tonnáról 360 millió tonnára növekedett, vagyis 540 százalékkal bővült hat évtized alatt.
Eközben a fogyasztás fő mozgatórugójának számító globális népesség 260 százalékkal, 3 milliárdól 7,8 milliárd főre nőtt, vagyis a húsok iránti kereslet kétszeresen meghaladta a népességrobbanás mértékét is.
A prógnózisok szerint a Föld lakossága a következő években további 25-30 százalékkal növekedhet, és 2050-re megközelítheti a 10 milliárd főt, ami az élelmiszerek iránti kereslet további drasztikus, 60 százalékos bővülését vonhatja maga után.
Ez újabb hatalmas lehetőséget teremt az állattenyésztési és élelmiszerfeldolgozási szektor számára, de ezzel kapcsolatban sokasodnak azok a felvetések is, amelyek az állatlétszám folyamatos növelését fenntarthatósági szempontból aggályosnak tartják.
E véleményeket alátámasztják azok a kutatási eredmények, amelyek szerint állati eredetű termékekkel egy ember táplálásához több növényi termék kell. Ennek oka, hogy az állatokon keresztül hasznosított takarmányok transzformációs vesztesége nagy, ezért egységnyi állati termék előállításához 3- 10-szeres mennyiségű növényi alapanyagot kell az állatokkal megetetni.
Az Európai Unióban ráadásul az élelmiszerláncot teszik felelőssé az üvegházhatású gázkibocsátás 30 százalékáért, amelyen belül az állattenyésztést tartják az egyik fő tényezőnek.
Bár a magyar gazdálkodók nem tekintik konszenzusos dokumentumnak, az állattenyésztési érdekek ellen hat az Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal) is, amely az ÜHG-kibocsátás jelentős csökkentését és a klímasemlegesség elérését irányozza elő 2050-ig.
E tényezők mellett az is figyelemreméltó, hogy ma a világnépesség csaknem 15 százaléka vegetáriánus, vegán és egyéb húsmentes életmódot folytat, és folyamatosan növekszik az állati eredetű alapanyagoktól tartózkodó étkezési mód szerepe.
Az előrejelzések szerint a 2020-2030 közötti tíz évben 1,4 milliárd gyermek születik a világon és 1,2 milliárd 15-24 éves fiatal lép a felnőtt életkorba, vagyis 2,6 milliárd új fogyasztó jelenik meg a globális piacon.
Ezért a jövő élelmiszerfogyasztása szempontjából alapvető fontosságú az is, hogy a „klímavédő korosztályok” milyen életmódot és étrendet részesítenek előnyben.
A „hús-nem hús” kérdés eldöntésében lényeges szerepe lehet annak a dilemmának is, amely az egészségügyi szempontokat helyezi előtérbe. A növényi alapú ételek előnye, hogy zsírtartalmuk alacsonyabb, rosttartalmuk magasabb és kevesebb telített zsírsav található bennük.
Ugyanakkor a növényi eredetű táplálékokban nincs meg minden szükséges tápanyag, ezért az alapanyagokat feltétlenül kombinálni kell ahhoz, hogy teljesértékűvé válhassanak.
Bár a vita valószínűleg soha nem dől el, ma már egyre szembetűnőbb, hogy valóságos „vegahús őrület” kezd kibontakozni a világban. Ennek egyik nagy eredményének tekinthetők a műhúsok (húsanalógok, vegaburgerek), amelyeket növényi eredetű fehérjékből – például szójából, borsóból, lencséből vagy búzából –, illetve akár mikroorganizmusokkal hasznosított széndioxidból állítanak elő.
A másik jelentős új termék pedig a még jórészt kifejlesztés alatt álló laboratóriumi hús lehet, amelyet haszonállatokból nyert őssejtek izomrosttá tenyésztésével hoznak létre.
A vegahúsok térhódítását jól érzékelteti, hogy világhírességek is kiállnak népszerűsítésük mellett. Így például Bill Gates üzletember, Leonardo DiCaprio filmcsillag, James Cameron filmrendező és Lewis Hamilton autóversenyző is a vegetáriánus-vegán életmód szószólójának számít.
A vegahúsok terjedésében azonban ma már nem csak életmód- és meggyőződésbeli kérdések játszanak meghatározó szerepet, hanem üzleti érdekek is.
Ezt mindennél jobban bizonyítja, hogy e termékek a Burger King, a McDonalds, a KFC, az Aldi vagy a Lidl kínálatában is megjelentek.
Szintén kirívó változás, hogy
a műhúsgyártással nem csak új cégek kezdenek foglalkozni, hanem hatalmas multinacionális, tradicionális hústermékeket előállító húsipari vállalatok is.
Így például a brazil JBS – ahogy Popp József, a Neumann János Egyetem egyetemi tanára a Gabonaszövetség közelmúltbeli jubileumi rendezvényén elhangzott előadásában rámutatott - 2020-ban megszerezte a holland vegahúst készítő Vivera céget, míg amerikai leányvállalata, a Planterra Foods növényi alapú burgert, húsgolyót és darált húst dobott a piacra. Hasonló irányba nyitott az amerikai húsóriás Smithfield is, amely ma már szójaalapú fehérjét és vegán darált húst is gyárt.
A vegatermékek terjedésével ugyanakkor sokasodnak azok a viták is, amelyek a megnevezéseket és a jelöléseket kísérik.
AZ USA-beli Mississippi államban például törvénybe iktatták, hogy növényi, illetve rovaralapú élelmiszereket tilos húsokként forgalmazni,
de 2019-ben vegán szervezetek kezdeményezésére mégis engedélyezték a növényi alapú húsanalóg termékek jelölését hús kifejezéssel, ha azt kiegészítik megfelelő - “meatless,” “plant-based” vagy “vegan” - melléknevekkel. Louisiana államban pedig egy kerületi bíróság az idén döntött úgy, hogy alkotmányellenes az az állami törvény, amely a „hús” kifejezés jelölését az élelmiszerek címkéin csak a levágott állatokból származó termékekre korlátozza.
Az unióban az Európai Parlament 2020-ban engedélyezte a melléknévvel ellátott hús kifejezés használatát növényi alapú termékeknél, sőt támogatja azok fogyasztását is.
Az EU-s állásfoglalás ellenére azonban nemrég Magyarországon is per indult amiatt, mert egy cég vegán sonka néven értékesítette szójából készült húspótló termékét.
A 827Market nevű vállalkozás ellen két kormányhivatal is pert, illetve eljárást kezdeményezett, mert abból indultak ki, hogy a Magyar Élelmiszerkönyv szerint sonka csak húsból készülhet, és a hazai szabályozást e téren az unió nem írhatja felül. A 827Market viszont fellebbeztek az ügyben, így a per a Budapest Környéki Törvényszék elé került, ahol illetékesség hiányában egyelőre nem született döntés.
A jövő szempontjából különös érdeklődésre tarthatnak számot a laboratóriumi húsok is, amelyeknél a tömeggyártás még messze van, de e technológiában is jelentős előre lépések történtek az utóbbi időszakban.
A laborhús legnagyobb előnye egyes vizsgálatok szerint, hogy százszor kevesebb földet és 5-6-szor kevesebb vizet igényel, mint a hagyományos hústermelés.
A módszer lényege, hogy állati szövetmintából, tojásból vagy akár tollból úgynevezett őssejteket nyernek, amelyek rozsdamentes acéltartályokban (bioreaktorokban vagy kultivátorokban) gyorsan szaporodnak. A sejteket tápanyagokkal (szénhidrátokkal és aminosavakkal) táplálják növekedési faktor segítségével, hogy izommá, zsírrá vagy kötőszövetté alakuljanak.
2020 decemberében az Eat Just alternatív fehérjét előállító amerikai vállalat elsőként kapott engedélyt a laboratóriumi hús termelésére Szingapúrban.
Az amerikai hatóságok idén az USA-ban is hozzájárulhatnak a laborhúsokelőállításához, az unióban pedig az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) új élelmiszerekről szóló szabályozása már ma tartalmazza a laboratóriumi húsokat is,
de az esetleges engedélyezi eljárások során az érintett vállalatoknak bizonyítaniuk kell, hogy termékeik biztonságosak a fogyasztókra nézve.
Egyes statisztikák szerint ma már 170 vállalkozás kísérletezik laboratóriumi hústermeléssel a világon, de e termékek forgalma még csak a globális húspiac 0,2 százalékát tette ki 2021-ben.
Sokkal durvább várható változásokra utalnak azonban azok a prognózisok, amelyek azt vetítik előre, hogy 2040-re az összes húsfogyasztás 60 százalékát már a vega- és a laboratóriumi húsok teszik majd ki.
Bár az előrejelzések szórása egyelőre meglehetősen nagy, az biztosra vehető, hogy a következő évtizedekben az állattenyésztési szektornak egyre növekvő kihívásokkal és konkurenciával kell felvennie a küzdelmet az új vegatermékek piaci megjelenése miatt.
