Megkérdeztük a nagybankok vezető elemzőit: Semmi sem tudja lekörözni a Magyar Állampapír Pluszt?

A megkérdezett elemzők véleménye alapján a Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz) a jelenleg ismert egyik legvonzóbb befektetési forma, amivel szemben hosszabb távon legfeljebb a részvénypiacok nyújthatnak bizonytalan alternatívát.

Az elkövetkezendő években a MÁP Plusz a bankbetéteknek és a befektetési alapoknak lehet komoly versenytársa, így ebben a két kategóriában kisebb állománynövekedés várható.

A lakosság az elmúlt két hónapban vélhetően az utóbb említett két szegmensből csoportosíthatott át megtakarítást a MÁP Pluszba, illetve az új szuperállamkötvény iránti kereslet további forrása készpénzből, és a visszafogott fogyasztásból származhatott.

ING Bank, Virovácz Péter

Ha hosszú távon nézzük a hozamokat, akkor hozamszinten a MÁP Plusz egyedüli vetélytársa a részvénypiac lehet, mindazonáltal a részvények sokkal kockázatosabbak, mint egy állampapír.

Ha a kockázattal kiigazítjuk a hozamokat, akkor kijelenthető, hogy a MÁP Plusznak jelenleg nincs vetélytársa a piacon.

A lakossági állampapírok közül egyedül az inflációkövető Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) kínálhat talán még kedvező alternatívát, azonban az adósságkezelő (ÁKK) egyértelműen a MÁP Plusz felé próbálja terelni a lakosságot.

Ezt mutatja az ÁKK közelmúltban meghozott döntése is, miszerint 99 helyett már csak 98 százalékos árfolyamon történik a visszaváltás az új PMÁP sorozatok esetében. Ezzel a döntéssel gyakorlatilag még vonzóbbá tették a MÁP Pluszt.

Hozam szempontjából hasonló számokat produkálhat a PMÁP konstrukció is, ugyanakkor a likviditása rosszabb, így a PMÁP vásárlása azoknak ajánlott, akik a 3 vagy az 5 éves lejáratig ténylegesen meg tudják tartani a papírokat.

A bankbetétek versenyképessége nem fog érdemben javulni, ugyanis nem várható jelentősebb mértékű kamatemelés a közeljövőben. Ennek fényében az első kibocsátású MÁP Plusz papírok esetében a bankbetétek nem lesznek vetélytársak.

A befektetési alapokat komoly nyomás alá helyezheti a MÁP Plusz. A pénzpiaci alapok gyakorlatilag megszűntek létezni, miután alig érhető el rajtuk értelmezhető hozam. A kötvényalapok adott esetben jól tudnak teljesíteni, azonban sokkal kockázatosabbak, mint a MÁP Plusz, ugyanis egy esetleges hozamemelkedés érezhető árfolyamveszteséget tud okozni esetükben, és nem szabad elfelejteni, hogy történelmi mélypontokon van a hozamgörbe.

A Magyar Állampapír Plusz iránti érdeklődés a június eleji indulás óta hatalmas, megközelítőleg 1500 milliárd forint értékben adott el belőle az adósságkezelő. A lakosság nagy része azonban a korábbi állampapírjait váltotta vissza, így a tényleges nettó beáramlás nagyságrendileg egy jó 600 milliárd forint körül alakult.

Ennek a durván 600 milliárd forintnak a forrását egyelőre csak becsülni lehet, bár hozzávetőlegesen az körvonalazódik, hogy egyharmad súllyal a befektetői alapkezelői szektorból áromlott át a tőke, azon belül pedig elsősorban a pénzpiaci és a kötvényalapokat kannibalizálta a MÁP Plusz.

A másik harmad vélhetően a bankbetétekből érkezett, bár erre vonatkozóan csak augusztus elején kapunk választ a friss jegybanki statisztikákból.

Az utolsó harmad pedig a készpénzállományból és a csökkenő fogyasztásból származhatott. A májusi kiskereskedelmi értékesítések például számottevően visszaestek, ami arra enged következtetni, hogy a lakosság növelte a megtakarításait a fogyasztás visszafogásán keresztül. A növekvő lakossági megtakarítások egyébként azzal is magyarázhatók, hogy egyre több forrásból hallani a lassuló külső környezetről és a magasabb kockázatokról, így biztonsági megfontolásból is takarékoskodhatnak a magyar családok.

Raiffeisen Bank, Török Zoltán

Borítékolható volt a sikere és valóban óriási sláger lett az új lakossági állampapír-konstrukció a Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz). Az értékesítés első hetében 529 milliárd forintnyi került lejegyzésre belőle, július 19-ig, azaz másfél hónap alatt pedig 1323 milliárd.

Csak érzékeltetésképpen, másfél hónap alatt annyit vásárolt az új állampapírból a lakosság, mint amennyi állampapírt összesen a megelőző másfél év alatt.

Ez a cikk részben azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy honnan van rá pénz, vagyis mi a forrása ennek a nagy vásárlási rohamnak?

Érdemes egyvalamit a legelején leszögezni: Az elmúlt években a kedvező gazdasági környezet, a bővülő foglalkoztatás, és az emelkedő bérek eredményeképpen a lakosság jövedelmi helyzete jelentős mértékben javult. Az, hogy a rendelkezésre álló jövedelemből mennyit költ fogyasztásra és mennyit takarít meg a lakosság az makrogazdasági szempontból egyáltalán nem lényegtelen, mint ahogyan az sem, hogy a megtakarítások milyen formában kerülnek megképzésre.

A döntéshozók célja a MÁP Plusz bevezetésével az volt, hogy teremtsenek egy olyan vonzó befektetési konstrukciót a lakosság számára, amely ötvözi a rövidebb lejáratú állampapírok rugalmasságát és a hosszú lejáratú állampapírok magas kamatozását, egy igazi slágerterméket, amellyel a korábbi eszközöknél hatékonyabban tudja a befolyásolni gazdaságpolitika a lakossági megtakarítási hajlandóságot, valamint azt hogy a megtakarítások milyen formát öltsenek.

Nem kedvező ugyanis, ha értelmes megtakarítási lehetőség hiányában a lakosság inkább elkölti a pénzét ez ugyanis túlhevítheti a gazdasági növekedést és (a magas import-tartalma miatt) rontja a külkereskedelmi egyenleget.

Az sem mindegy, hogy a megtakarítások hova vándorolnak: ha készpénzben halmozódik fel, az a gazdaságpolitika szempontjából „haszontalan”, ha pedig az ingatlanpiacon köt ki, az veszélyesen gyors lakásár dráguláshoz vezethet, amelyet jobb elkerülni. Ha viszont állampapírokat vesznek belőle, az csökkenti az ország pénzügyi sérülékenységét, stabilabbá teszi az adósság finanszírozását. Ahhoz, hogy megválaszoljuk, mennyire sikerül a fenti célokat a MÁP Plusz bevezetésével elérni, célszerű megvizsgálni tehát a forrását a MÁP Plusz vásárlási rohamnak.

Amint - reményeim szerint - felkeltődött az olvasói érdeklődés, úgy rögtön le is kell lohasztanom azt: végleges válaszok egyelőre nincsenek, teljes körű adatok hiányában ma még többnyire a homályosban tapogatózunk, esetleg a megérzéseinkre hagyatkozunk. Az világos, hogy a MÁP Plusz vásárlások jelentős hányada nem új megtakarítás, hanem a korábban megvásárolt állampapírok és befektetési jegyek visszaváltásából származik.

A rendelkezésre álló statisztikák alapján nem tűnik megalapozatlannak azt állítani, hogy eddig a MÁP Plusz vásárlások legalább fele a meglévő pénzügyi megtakarításokból származik. Mindazonáltal ez teljesen természetes, különösképpen az új slágertermék bevezetésének első szakaszában. Az izgalmas kérdés az, hogy a vásárlások másik felének mi a forrása, illetve a jövőben milyen hatással lesz a megtakarítási döntésekre.

Nos, valószínű, hogy több százmilliárd forint MÁP Plusz forrása az 5000 milliárd forintot meghaladó lakossági készpénzállományból érkezett, illetve azt is valószínűsíthetjük, hogy a befektetési célú lakásvásárlói kereslet egy részét is sikerül eltérítenie az új állampapírnak.

Előretekintve, a MÁP Plusz hozzájárulhat az ingatlanpiaci áremelkedés lassulásához, a készpénzállomány lassú apadásához. Az alacsony kamatkörnyezet előreláthatóan még hosszú ideig velünk marad, így a MÁP Plusz sokáig a befektetői slágerlista élén maradhat. Kockázatkedvelő befektetők részére a részvénypiacok nyújthatnak – bizonytalan – alternatívát.

Erste Bank, Nyeste Orsolya

Lassan két hónappal az új szuperpapír, a MÁP Plusz értékesítésének elkezdése után egyelőre még nem tudunk messzemenő következtetéseket levonni arról, hogy hogyan alakítja át az új termék a lakosság megtakarításainak szerkezetét. Ami egyelőre látszik, hogy az új papírok vásárlásának fedezetét részben a korábban már meglévő állampapír-állományának eladásából finanszírozta a háztartási szektor.

Ugyanakkor új, eddig nem nála lévő megtakarításokat is sikerült az államnak magához vonzania az új termékkel viszonylag rövid idő alatt. Ez abból látható, hogy míg május végén a lakossági állampapírok állományának változása enyhén negatív volt a tavalyi év végéhez képest - azaz kicsivel több lakossági papír járt le, mint amennyit értékesíteni sikerült a szektor felé - június végére a nettó változás 552 Mrd forintos növekményt mutatott.

Mostanára pedig már minden bizonnyal a 2019-es éves nettó értékesítésre vonatkozó 800 Mrd forintos célját is kényelmesen teljesítette az ÁKK.

A gyors növekmény egyik fontos forrását a befektetési alapokban lévő megtakarítások jelenthették, különösen a kötvényalapoknak lehetett kedvezőtlen a június ebből a szempontból. Emellett csökkenhetett a bankrendszernél lévő betétállomány is. Az, hogy ez a csökkenés milyen mértékben és mennyiben érintette a látraszóló, illetve a lekötött betéteket, a jegybanknak az augusztus elején esedékes statisztikáiból tudhatjuk meg.

Az új szuperpapír bevezetésével a gazdaságpolitika fontos deklarált célja volt, hogy a gazdaságban található nagy mennyiségű készpénz megmozduljon, és érdemben részt vegyen az államadósság finanszírozásában.

Az MNB statisztikai mérlegének júniusi adatai azonban ebből a szempontból kisebb kiábrándulásra adhatnak okot, hiszen a forgalomban lévő készpénz állománya júniusban éves szinten 9,8%-kal nőtt, ami – bár lassulást jelent az előző hónapok kétszámjegyű növekedéséhez képest – továbbra is magasnak mondható.

Kicsit hosszabb időszakra előretekintve úgy látjuk, hogy a gazdaságpolitika célja, miszerint pár éven belül megduplázza a lakosság kezén lévő állampapír-állományt, teljesíthetőnek tűnik.

A növekmény forrását egyrészt automatikusan „hozza majd” a megtakarítások emelkedése. Emellett pedig mivel az új papír alapvetően a bankbetéteknek és a befektetési alapoknak jelent majd versenytársat, e két instrumentum esetében az elkövetkező években a korábban gondoltnál lassabb állománynövekedéssel  számolhatunk.