Megvan, ki döntötte be a tőzsdéket
ElemzésekRég nem látott árfolyamzuhanás zajlott a világ főbb részvénypiacain az elmúlt napokban. Először egy gyenge amerikai adatra próbálták fogni, de az messze nem volt olyan rossz, hogy recessziótól kelljen tartani. Most már jól látható: a világ eddig legnagyobb carry trade ügyletének, devizaspekulációjának vetett véget legalábbis átmenetileg a japán jegybank.
Összeomlottak a tőzsdék
Múlt csütörtökön, augusztus elsején meredek esés indult a világ főbb tőzsdéin, ami pénteken gyorsult, hétfőn pedig egyes piacokon összeomlásba torkollott. Maga a folyamat bizonyos tekintetben időszerű volt, hisz olyan szokatlanul meredek emelkedés előzte meg különösen az amerikai és a japán piacon, amit törvényszerűen heves ellenreakció szokott követni.
Nem látták először az igazi okot
Az esést először egy, a múlt héten megjelent amerikai munkaerőpiaci adatra fogták, melynek alapján sokan recessziót, gazdasági visszaesést vízionáltak, és az amerikai jegybank szerepét betöltő Fedet kezdték okolni, mondván: túl sokáig tartották magasan a kamatokat.
Csakhogy az a munkaerőpiaci adat távolról sem volt olyan rossz a Reuters által megszólaltatott elemzők szerint: önmagában nem utal recesszióra, sőt, még optimistán is felfogható, hogy csökken a béremelési nyomás, és így az inflációs veszély is. Történt azonban valami más is egy nappal korábban, melynek nem mérték fel azonnal a jelentőségét.
Zseniális jegybanki fellépés
A japán jegybank szerdán kamatot emelt, amire senki nem számított, és egyúttal közzétette, hogy mekkora összeget költött dollárban jenvásárlásra, hogy megállítsa a jen gyengülését, amit a világ eddigi legnagyobb volumenű "carry trade" néven elhíresült folyamata okozott. A japán jegybank a módszert és az időzítést zseniálisan választotta meg: úgy indította el a jen erősödösét, hogy a feladat többi részét már elvégezte a piac a dominóhatás révén.
Itthon is jól ismert ügyletről van szó
Hogy mi is az a carry trade, arról sok magyar hitelfelvevőnek is van tapasztalata, még a svájci frank hitelek időszakából. Mindenki a rendkívül alacsony kamatozású devizában vette fel a lakáshitelt, de a jövedelme, melyből törlesztenie kellett azt, más valutában keletkezett, esetünkben jórészt forintban. Csakhogy a svájci frank árfolyama a nagy hitelfelvételek idején a mélybe zuhant, a tömeges törlesztések idején viszont meredeken emelkedni kezdett, pláne, hogy más országokban is elterjedt a frankhitel.
Emellett a közvetlen spekuláció, az igazi carry trade is megindult, amikor az alacsony kamatú devizában felvett hitelt magas kamatú devizára váltják, és a kamatkülönbözet a haszon, amíg erősödni nem kezd az alacsony kamatú deviza. Akkor gyorsan lezárják az ügyleteket, a finanszírozó deviza vásárlásával, melynek árfolyamát így szinte az égbe küldik, amint ez a franknál láthattuk 10 évvel ezelőtt.
Kiugrasztották a nyulat a bokorból
Most ugyanez a japán jennel történt, melyben ingatlanhitelezés érdemben nem volt, viszont főbb devizák, a dollár, az euró és az angol font kamatának megemelése után megindult a spekuláció, mivel a jen kamatát nem emelték meg akkor, egyenesen negatív maradt a japán jegybanki alapkamat.
A folyamat annyira erős volt, hogy a jen zuhanni kezdett, és 36 éves mélypontot ért el a dollárral szemben. A japán jegybank jelezte, hogy be fog avatkozni, de nagyon jól tudta, hogy nem elég, ha egy kicsit megy csak szembe a piaccal: vagy igen nagy mértékben kell kamatot emelnie, hogy megszűnjön érdemben a különbözet (ezt semmiképp nem akarta), vagy ki kellett ugrasztania a nyulat a bokorból, azaz kiváltani a carry trade ügyletek tömeges, pánikszerű zárását.
Láncreakció
Ez utóbbi zseniálisan sikerült: július első napjaiban egy dollár 162 jent ért, majd az erős jegybanki dolláreladással sikerült leszorítani 153-155 jen közé. Az intervenció bejelentése ás egyben a kamatemelés napján 150 lett az árfolyam, és vélhetően ez váltotta ki a az ügyletek tömeges zárását. Jött a dominó effektus: mindent eladtak, amit a jenhitelből vett dollárért, euróért, fontért vettek, az adott devizát gyorsan visszaváltottak jenre, és visszafizették a hitelt.
Ez további meredek jenerősödést, azaz dollárgyengülést okozott, aki újabb ügyletek zárását kényszertett ki, adott esetben már veszteséggel, így az érintett nagyobb befektetőknek, intézményeknek a veszteség fedezésére mást is el kellett adniuk, így hatalmas mennyiségű részvénytől is megváltak gyorsan, leborítva a tőzsdei árfolyamokat.
Minden idők legnagyobb pozíciózárási hulláma
Mindössze 3 kereskedési nap alatt 150-ről 142,5 jenre csökkent a dollár, ami a Reuters szerint a valaha volt legnagyobb zárási hullám az ilyen jellegű ügyletek történetében. A jen elképsszető erősödése a japán részvényárfolyamokat is a mélybe lökte, hisz épp a gyengülő jen miatt vásárolták korábban lelkesen az elsősorban exportra termelő cégek részvényeit. A láncreakció nagy része valószínűleg le is zajlott néhány nap alatt, bár ez csak a következő napokban fog kiderülni.
A többit már elvégzi a Fed
A kamatkülönbözet ugyanakkor még mindig jelentős: a japán alapkamat 0,25 százalék, míg az eurózóna alapkamata 3,75 százalék, a dolláré viszont 5,25-5,50 százalék. A hozamkülönbségen alapuló spekuláció így vélhetően nem szűnik meg teljesen, csak akkor szorul vissza végleg, ha az amerikai kamatok lecsökkennek olyan mértékben, ahol már nem elég vonzó az ügylet. A folyamat rövidesen megindul: szeptemberben biztosan kamatot vág a Fed, akár 50 bázisponttal, és utána vélhetően havonta vagy kéthavonta jönnek az újabb vágások.