Megvenné a MOL a Gazprom szerbiai cégét, de mi áll az ügylet hátterében?

A szerb NIS (Naftna Industrija Srbije) olajvállalat 51%-os orosz tulajdonrésszel rendelkezik, ebből 44,93% a Gazprom Neft, 11,3% pedig a Gazprom birtokában van. A belgrádi NIN hetilap értesülései szerint a MOL  épp ezt az 11,3%-os csomagot venné meg.

A hírek szerint a Gazprom szeptemberben egy leányvállalatán keresztül átadta ezt a részesedést, és most kész eladni a MOL-nak. Ha a tranzakció létrejön, a Gazprom érdekeltsége kisebb lenne, mint a szerb állam (29,9%), a MOL és a kisrészvényesek együttes részaránya (55,1%).

A NIN szerint a tárgyalások Orbán Viktor washingtoni látogatása után gyorsultak fel, miután Donald Trump egyéves mentességet ígért Magyarországnak az orosz olajjal kapcsolatos amerikai szankciókból. Az üzlet – ha létrejön – még november végéig hivatalossá válhat.

A MOL-csoport hosszú távú stratégiája a közép- és délkelet-európai olaj–és gáziparban való erősödésre épül.

A társaság jelenleg két nagy finomítót működtet (Budapesten és Pozsonyban), birtokolja a horvát INA-t (a rijekai finomítóval), és mintegy 2400 töltőállomás hálózatát üzemelteti Kelet- és Közép-Európában. Ez a földrajzi lefedettség lehetőséget ad a magyar olajtársaságnak, hogy növelje jelenlétét a régió piacain és kihasználja az új lehetőségeket. Az USA Oroszország elleni szankciói miatti piaci zavarok idején a MOL-vezérkar úgy látja, hogy itt a bővülés ideje: „a MOL a finomításban és üzemanyag-értékesítésben erős terjeszkedést tervez Délkelet-Európában” – írja egy energiapiacokkal foglalkozó  román szaklap.

A MOL máris kulcsszereplő Szerbia üzemanyag-ellátásában.

Szijjártó Péter külgazdasági miniszter októberben közölte, hogy a MOL bővíti a szerbiai szállításait, A következő években tovább növeli a szerbiai készletek tárolókapacitását és kiskereskedelmi hálózatát, hogy erősítse helyi jelenlétét és az ellátásbiztonságot. Emellett tervben van egy új olajvezeték építése Magyarország és Szerbia között, amely 2028-ra akár 4–5 millió tonna orosz olajat szállíthatna évente Szerbiába - állítja a Reuters. Ha a MOL résztulajdonossá válik a NIS-ben, az összhangban állna ezzel a kelet-európai stratégiával, és erősítené Magyarország pozícióját a térség energiamenedzsmentjében.

Az Naftna Industrija Srbije (NIS) Szerbia egyetlen működő olajfinomítója egyben legfontosabb energiaipari vállalata. Pančevóban működteti az ország olajfinomítóját, és az itteni gyár biztosítja Szerbia üzemanyagszükségletének mintegy 80%-át benzinben és dízelben, valamint 90%-át repülő- és nehéz üzemanyagban. Emellett a NIS üzemanyag-értékesítési hálózata túlmutat Szerbián: román, bolgár és bosnyák leányvállalatai is vannak. A bevezetett amerikai szankciók miatt ezekben az országokban eddig 84 NIS-kutakat kellett bezárni, ami nagyjából 350–360 millió euró veszteséget okozott a vállalatcsoportnak. Mindez jól mutatja, hogy a NIS jelentős gazdasági szereplő a régióban, és destabilizációja Szerbia egészének ellátásbiztonságát veszélyezteti.

Mint ismert, az Egyesült Államok 2025 januárjában szankcionálta Oroszország olajiparát, és a NIS-re vonatkozó mentességet többször is meghosszabbították az év során. Végül a szankciók szeptember helyett október 8-án léptek érvénybe. Ettől kezdve a szerb finomító krízishelyzetbe került: a bankok befagyasztották a NIS utalásait, és a horvátországi JANAF-vezetéken érkező olajszállítások leálltak. A NIS irányítói ezután kérvényt nyújtottak be az amerikai OFAC-hoz (Külföldi Eszközök Ellenőrző Hivatala), hogy hosszabbítsák meg működési engedélyüket harmadik féltől származó finanszírozás reményében. Ha azonban nem kapnak új nyersanyag-ellátást, a finomító várhatóan november végéig kiüríti tartalékait, és leállás fenyeget.

Az esetleges üzlet mind gazdasági, mind geopolitikai értelemben előnyös lehet a MOL és Magyarország számára.

A magyar olajvállalat  jelentős pozíciót építhet ki Délkelet-Európában. Bővülne piaci részesedése a finomítási és üzemanyag-kereskedelmi szektorban, kiterjedtebb hálózatot kezelhetne.

A Gazprom részének átvétele látványosan csökkentené az orosz befolyást a NIS-ben, ami eleget tehet az amerikai követelésnek. Elemzők szerint ennek nyomán esély nyílhat az OFAC engedélyezésére, és így az NIS elleni szankciók ideiglenes felfüggesztésére.

A politikai kapcsolatoknak is jót tenne, ha a MOL támogató szerepet vállalna Szerbia energiaproblémájának megoldásában. Emellett Magyarország képes lesz demonstrálni, hogy partnerként lép fel az európai energiapiacon, amit Washingtonban is elismertek (a magyar szankciómentesség ígérete erre utal).

Végül, de nem utolsósorban a MOL anyagilag is jól járhat: egy aktív részesedés révén a NIS olajfinomítói kapacitásából és üzemanyag-hálózatából profitálhat. Összességében tehát a MOL számára egy ilyen tranzakció jelentős piaci bővülést és stratégiai előnyt kínálhat a térségben. Magyarországnak pedig az energiabiztonság megerősítése, valamint a gazdasági-politikai kapcsolatok kiszélesítése hozna hasznot hozó lépés. Mindezek ellenére érdemes megjegyezni, hogy az ügylet még nem hivatalos, folyamat kimenetele egyelőre kérdéses.