Mennyire vallásosak a magyarok? Tényleg csak pár ezer izraelita él itthon? Térképen a meglepő számok

A tipikus magyar falut vagy kisvárost nehéz lenne elképzelni egy templomtorony nélkül, ahogy számos nagyvárosunk látképéhez is hozzá nőtt a helyi székesegyház vagy a városközpontban található bazilika.

A történelmi egyházi épületek rengeteg érdeklődőt vonzanak: a budai várban található Mátyás-templomot például évente úgy 600 ezer fizető turista keresi fel.

De vajon hányan számítanak itthon jelenleg is vallásosnak? Erre a kérdésre nehezebb válaszolni, mint gondolnánk. Ugyan a népszámlálások igyekeznek átfogó képet adni, viszont az emberek nem kötelesek a hitükről beszámolni a kérdőíveken. Ami azt illeti: egyre többen kerülik a témát.  

Még a 2001-es népszámlálásnál az önkéntesen megválaszolható, vallásról szóló kérdésekre a népesség 10,8 százaléka nem válaszolt, addig ez az érték 2022-re már 40,1 százalékra növekedett.

Emiatt a teljes képet nem látjuk. Annyi bizonyos, hogy a legutóbbi 2022-es adatok szerint a vallási kötődését megnevezők száma 4,2 millió volt, ami a teljes népesség 43,7, a kérdésre válaszolóknak pedig a 73,1 százalékát teszi ki – mutat rá Dr. Tóth Géza, a KSH oldalán is elérhető elemzésben, melynek címe: A népszámlálások vallási adatainak eredményei térképeken.

A római és a görögkatolikusok összege nem teszi ki a katolikusok számát. Abban ugyanis azok is szerepelnek, akik egyszerűen csak katolikusként határozták meg magukat, valamint az örmény rítusú keresztények is idetartoznak. (Forrás)

A kutatás rávilágít arra is, hogy a vallási kötődéssel rendelkező népesség jelentős csökkenése mellett a vallási struktúra lényegében változatlan maradt, azaz a vezető vallások „részesedése” csak minimálisan változott a hívők körében.

Egyébként összesen 138 olyan település van, ahol a vallásosak száma 2011-hez viszonyítva növekedett.

Ebből 40 az olyan település, ahol a gyarapodás nem jelentős, maximum 10, vagy ennél kevesebb hívőt jelent.

A legnagyobb létszámú vallási közösségek településenként a 2022. évi népszámlálás adatai alapján

Forrás

Ha a területi bontást vesszük górcső alá akkor az derül ki, hogy a vallásosak aránya Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád vármegyékben volt a legmagasabb.

A legutóbbi népszámlálásnál egyébként a vallásosak 20,9 százaléka kétezer fősnél kisebb településeken élt. Kétezer fősnél nagyobb, de 20 ezer fősnél kisebb településeken lakott 37,1 százalék.

A fennmaradó 42,1 százalék a nagyobb városokban élt.

A vallásosak aránya (2022)*

*az idézett kutatásban azok lettek vallásosnak beszámítva, akik a népszámlálásnál nyilatkoztak arról, hogy valamely egyházhoz, illetve felekezethez
tartoznak

A népességhez viszonyítva 2022-ben az izraeliták aránya egyébként 0,1 százalék, amely 2011-ben és 2001-ben is hasonló volt. 2022-ben az ország 3177 településéből 653 olyan volt, ahol legalább egy fő izraelitaként határozta meg magát. 2001-hez viszonyítva az izraeliták száma roppant nagy arányban: 40 százalékkal csökkent.

Az izraelita hívek aránya (2022)

Dr. Tóth Géza az elemzésében azt is megvizsgálta, hogy a vallásosság és a termékenység között van-e bármiféle kimutatható kapcsolat: vagyis megnézte, hogy a hívők körében nagyobb-e a gyerekvállalási hajlandóság.

A konklúziója szerint azzal, hogy a vallásáról pozitívan beszámoló népesség kisebbségbe került, már nem képes szignifikáns hatást gyakorolni rá, ettől függetlenül viszont kimutatható, hogy a vallásosak számának átlagtól való eltérése egyértelműen pozitívan hat a fertilitásra.