Merre tart a magyar ipar? – Tanulságos Eurostat adatok érkeztek

Az Eurostat az elmúlt napokban – november 17-én – bocsátotta ki azt a jelentését, amely részletesen elemzi az EU-s tagországok iparának és ágazatainak teljesítményét. Megállapítja, hogy 2015 és 2018 között enyhén nőtt, 2018 és 2019 között pedig többnyire stagnált az ipar kibocsátása. A 2020-ban bevezetett Covid-lezárások jelentős csökkenést hoztak a teljesítményben. 2022 augusztusa és 2024 szeptembere között újabb nagymértékű, több mint 6 százalékos termeléscsökkenés következett be.

De mi volt a helyzet ebben az időszakban Magyarországon? A hazai ipar éves csökkenése a fentebb említett időszakban 4,8 százalékot mutatott, ami a nyolcadik legmagasabb érték volt az EU-ban. Nagyon fontosak azonban a részletek, az ágazati tendenciák. A következőkben néhány kiemelt ágazat naptárhatástól megszűrt adatait vizsgáljuk meg Magyarország, Csehország, Lengyelország és Németország esetében, továbbá az EU-s átlagnál. Szlovákia tekintetében nem állnak rendelkezésre ágazati adatok. Az 1. táblázat a 2023 és 2024 évi adatokat tartalmazza éves összevetésben.

1. táblázat: A feldolgozóipar egyes ágazatainak teljesítménye néhány országban (2023, 2024, az előző évhez viszonyítva, %)

Forrás: Eurostat 2025. 11. 17.

Figyelemreméltó, hogy a feldolgozóipar egészének teljesítménye 2024-ben – 2023-hoz viszonyítva – Magyarország és Németország esetén egyaránt 4,7 százalékos csökkenést mutat. A csökkenés fő oka mindkét országban két ágazatban: a villamosberendezés-gyártásban – ami magában foglalja az akkumulátor gyártást – és a járműiparban keresendő. Az előző ágazat csökkenése Németországban 14,9, Magyarországon pedig 12,8 százalékos. Az utóbbi esetében pedig a magyar csökkenés 9,4 és a német pedig 7,6 százalék. A járműgyártási adatokkal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy ez az ágazat nemcsak a személyautógyártást foglalja magában, hanem egyéb járműkategóriákat is. (Például pótkocsi, utánfutó, lakókocsi gyártás.) A személyautógyártás adatai nem állnak rendelkezésre minden ország, így Magyarország esetében sem. Valószínű azonban, hogy a termeléscsökkenés Magyarországon ezeknél a termékeknél is jelentős volt az adott időszakban.

A hazai járműipari adatok erős függést jeleznek Németországtól egy olyan ágazatban, amely a magyar gazdaságon belül jelentős arányt képvisel. Ugyanez a függés – amint ez az adatokból látható – kevéssé jellemző Csehország és Lengyelország esetében, ami e két ország gazdaságainak erőteljesebb változatosságára (diverzifikáltságára) utal.

Vannak ugyanakkor hazánk esetében további érdekes ágazati adatok is. Figyelemre érdemes például a 2023-as élelmiszeripari adat, amely éves összehasonlításban a legnagyobb teljesítménycsökkenést mutatja (11,9 százalék), miközben a lengyel értéknél 2023-ban és 2024-ben egyaránt jelentős növekedést láthatunk. A következményeket a hazai boltokban is tapasztalhatjuk, amelyek tele vannak lengyel gyümölccsel és zöldséggel.

Érdemes kiemelni a gyógyszeripar adatait is. Ez az iparág Magyarországon a leginnovatívabb és legtermékenyebb ágazat, igaz, a teljes gazdaságon belül mért aránya alacsony. Az EU-ban ennek az ágazatnak a teljesítménye mindkét év vonatkozásában jelentősen nőtt, míg a magyar értékek csökkentek. Kiemelkedően jók a cseh adatok (6,4 és 2,5 százalékos bővülés), valamint a 2023-as lengyel érték (8,3 százalékos bővülés). A német teljesítmény azonban mindkét évben, bár a magyarnál kisebb mértékben, de csökkenést mutat.

Végül ki kell emelnünk egy nagyon fontos adatot, az úgynevezett „high-tech”, vagyis csúcstechnológiás ágazat teljesítményét. Ez az az ágazat, amelyet nagy tudás-tartalom és ezért jelentős hozzáadott értékelőállítás jellemez. (Beletartozik például az informatika, a kommunikációs technológiák, félvezetőgyártás).

A magyar érték ezekben az ágazatokban a bemutatott országok között a legnagyobb visszaesést mutatja (mínusz 7 és mínusz 3,2 százalékos), ami azért is figyelemre érdemes, mivel e terület aránya a gazdaság egészén belül eleve alacsony. Ezen a területen a visszaesést nem lehet „német-függőséggel” magyarázni, mivel 2023-ban a német érték növekedett és 2024-ben is csak minimális értékkel esett vissza. Ugyanez vonatkozik az EU-s átlagra is. A cseh adatok pedig mindkét évben erős bővülést mutattak.

A 2. táblázatban a fentebb tárgyalt ágazatok és országok adatait látjuk a 2021. évi bázishoz viszonyítva.

2. táblázat: A feldolgozóipar egyes ágazatainak teljesítménye néhány országban 2024-ben (2021=100)

Forrás: Eurostat 2025. 11. 17.

A feldolgozóipar egészét tekintve ismét a német és a magyar csökkenés a szembetűnő. A cseh és a lengyel értékek viszont bővülést mutatnak. Az élelmiszeripar teljesítménye csak Magyarországon és Németországban esett vissza, az EU-s átlag ezzel szemben növekedett. A vegyipar teljesítménye csak Lengyelországban bővült.

A villamosberendezés gyártás (akkugyártás) és a személyautógyártást is magában foglaló jármű és további szállítóeszközök gyártás megugrása elsősorban az alacsony 2021. évi bázisnak tudható be. Két ágazat teljesítményváltozására azonban ismét fel kell figyelnünk. A gyógyszeripar teljesítménye 2021-hez mérve 4,8 százalékos csökkenést mutat. A high-tech ágazatok teljesítménye pedig egyedül Magyarországon esett vissza, nem is kevéssel, 4,3 százalékkal, miközben a bővülés Csehországban 17,1 és Lengyelországban 15 százalékos volt.

Milyen következtetéseket vonhatunk le a kétféle összehasonlításból?

Egyrészt világosan látható, hogy a függőség a német gazdaságtól a magyar feldolgozóiparban a legerősebb. Ezt elsősorban a járműipar okozza, amely ágazat ráadásul Magyarországon  a feldolgozóiparon belül domináló szerepet játszik.

A másik fontos megfigyelés, hogy a magyar élelmiszeripar, amely stratégiai ágazat, gyengélkedik. Pedig erős pontja lehetne a hazai gazdaságnak. Olyan, amelyik nem csak a hazai, de a világpiacon is sikereket, gazdasági bővülést hozhatna. Velünk ellentétben Lengyelországban jelentősen bővült az élelmiszeripar, és láthatóan a külpiacokon – a magyar piacon – is jól szerepel. Kérdés az is, mi okozza a gyógyszeripari teljesítményünk gyengülését, hiszen innovatív, nagy hozzáadott értéket előállító ágazatról van szó, amelynek komoly szakmai-tudásháttere is van.

Végül a feldolgozóipar high-tech részének gyenge teljesítménye is fontos kérdéseket vet fel. Nyilván ez a szegmens tudás- és költségigényes. Különösen nagy az úgynevezett „STEM” (science, technology, engineering and mathematics: tudomány, technológia, műszaki- matematikai ismeretek) tudásigénye. Biztosítja-e ezt a tudást megfelelő mennyiségben és minőségben a felsőoktatás? Eleget fordít-e a magyar költségvetés kutatás-fejlesztésre, vagyis van-e elegendő tudás-tőkeberuházás? Ezek komoly gazdaságstratégiai kérdések, amelyek megválaszolásában a fejlesztési jövőkép és értékrend is tükröződik.

Befejezésként egy további érdekesség: 2021-hez viszonyítva az egyik legnagyobb növekedést, az elérhető adatok szerint, a fegyvergyártásban találjuk. Az EU-ban az átlagos bővülés 29,4 százalékos, a német érték 56,7 és a litván 111,2 százalékos.