Mi a budapesti csúcstalálkozó igazi tétje?

Az idei budapesti csúcstalálkozóra 44 európai ország vezetőit várják, akiket Emmanuel Macron francia elnök eredeti elképzelése egyesít: egy olyan páneurópai fórum létrehozása, ahol az országok együttműködnek Európa stratégiai céljai érdekében.

A folyamatban lévő orosz-ukrán háború közepette Oroszország és Fehéroroszország nem szerepel a meghívottak listáján, de szinte az összes többi európai ország - köztük az Egyesült Királyság, a Nyugat-Balkán, Törökország és a kaukázusi országok - várhatóan részt vesz.

Az EPC-csúcstalálkozó egyedülálló jellemzője, hogy hangsúlyt fektet az EU-n kívüliek részvételére, ezzel is hangsúlyozva, hogy az esemény túlmutat a szigorúan EU-központú érdekeken.

A csúcstalálkozó erőssége a „minilaterális” formátumban rejlik, amely lehetővé teszi a vezetők számára, hogy kis csoportokban vagy kétoldalú tárgyalásokon keresztül célzott, gyakorlati kezdeményezésekkel foglalkozzanak.

A múltban elért figyelemre méltó eredmények közé tartozik az Örményország és Azerbajdzsán közötti uniós békefenntartó misszió kezdeményezése, valamint az EU és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatok újjáélesztésének megalapozása Franciaország részvételével.

Két csúcstalálkozó

Az EPC-csúcstalálkozót követően az Európai Tanács (ET) informális ülésére is sor kerül az EU vezetőivel, szintén Budapesten, ami zökkenőmentesen összekapcsolja Magyarország EPK-ban betöltött szerepét az EU Tanácsának magyar elnöksége keretében vállalt feladataival.

Éppen azért, mert a csúcstalálkozón részt vevő országok között vegyesen vannak uniós és nem uniós országok, az esemény keretei eltérnek a „liberális brüsszeli buborékban” tartott találkozóktól - és ez fontos különbség. A török vagy nyugat-balkáni államok által gyakran követett politikai célok olyan realista perspektívákat kínálnak a nyugat-európai vezetőknek, amelyekkel nem gyakran találkoznak - és utólag gyakran egyetértenek abban, hogy ezeknek a politikai célok mennyire reálisak és hasznosak a maguk számára is. 

Ráadásul, a britek szuverenista álláspontja tovább ellensúlyozza az esetleges uniós dominanciát a csúcstalálkozón.

Mindezeket szem előtt tartva Magyarország különösen jó helyzetben van ezen az eseményen, mint házigazda és lehetséges közvetítő, hiszen jó kapcsolatokat ápol a fent említett országokkal, ráadásul uniós tagállam is. Trump megválasztásával és a német kormány esetleges, bár lassú, de az azonnali tűzszünet mellett érvelő fordulatával (ami nem biztos, hogy a kormány összeomlásával kitart) a magyar kormány álláspontja több oldalról is legitimálódik. A csúcstalálkozó tehát nemcsak azért fontos hazánk számára, mert presztízskérdés egy ilyen diplomáciai esemény megtartása, hanem azért is, mert a kormánynak jó esélye van arra, hogy érvényesítse álláspontját.

Az Európai Unió előtt álló egyik legnagyobb kihívás ma az orosz-ukrán háború, amely már közel 1000 napja tart. Miközben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és több uniós ország rendíthetetlen támogatást ígért Ukrajnának, a valóság az, hogy Ukrajna katonai ereje nagymértékben az Egyesült Államokra támaszkodik.

Mit hozhat Trump elnöksége?

A nemrég újraválasztott Trump gyakran utalt arra, hogy a háború nem tartozik az USA elsődleges prioritásai közé, alelnöke, J. D. Vance pedig kérdéseket vetett fel az Ukrajnának nyújtott tartós katonai támogatás hosszú távú stratégiájával kapcsolatban.

Trump hivatalba lépése jelentősen növeli annak valószínűségét, hogy a közeljövőben lépéseket tesznek a háború befejezésére. Ez az új dinamika kétségtelenül jelentős nyomás alá helyezi Európát - és különösen az EU-t -, hogy újrakalibrálja lépéseit.

Zelenszkij részvételével a figyelem középpontjában az európai vezetőknek szóló üzenete és - ami még fontosabb – az ő válaszaik állnak majd. Végül minden egyes európai ország - és nem az uniós intézmények - fogja eldönteni, hogy milyen mértékben támogatja továbbra is Ukrajnát, különösen azért, mert Európa hamarosan nagyrészt egyedül találhatja magát ebben az elkötelezettségben. Zelenszkij számára az a tény, hogy jelenleg sem Franciaország, sem Németország nincs stabil helyzetben, aggasztó jel lehet a szilárd támogatás biztosítása szempontjából.

Bár a Bizottság általában az az intézmény, amelyik az EU közös álláspontját hirdeti ki, ezt csak a szükséges kérdések megválaszolása után szokás megtenni. Ezért, bár nem szabad messzemenő hivatalos nyilatkozatokat várni az EPK-csúcstalálkozó végén (ami eleve nem is a fórum lényege), a budapesti megbeszélések kulcsfontosságúak lehetnek, különösen a magyar kormány egyre inkább legitimálódó álláspontjának fényében.

A versenyképesség várhatóan a csúcstalálkozó egyik fő témája lesz, mivel a kontinens biztonsága az EPK célkitűzéseivel összhangban legalább annyira gazdasági, mint biztonsági dimenzió.

Ezt a feltételezést támasztja alá, hogy a házigazda Magyarország számára is fontos kérdésről van szó.

Hasonló logika alapján azonban az is feltételezhető, hogy a migrációs politika is napirendre kerül, amely már az előző, Nagy-Britanniában tartott EPK-csúcstalálkozón is kiemelt szakpolitikai fókuszban volt (van rá precedens, amiről beszélni kell), és Magyarország számára is hasonlóan fontos szakpolitika.

Továbbá, mivel az EU-ban folyamatban van a migrációs politika externalizálása, az EPK tökéletes környezetet biztosít az uniós és nem uniós országok számára a vonatkozó kezdeményezések megvitatására, egyeztetésére és későbbi elindítására.

Az Európával szembeni elvárás, hogy stratégiai autonómiát érjen el, mindig is egyértelmű volt. A második Trump-elnökség kilátásba helyezése azonban arra kényszerítheti Európát, hogy komolyabban vegye ezt a célt, különösen a gazdasági biztonságot illetően.

Azok számára, akik a nemzetközi kapcsolatok realista iskolájához igazodnak, Trump második ciklusa a protekcionizmushoz való visszatérésnek tűnhet. Európa eddig erősen függött az Egyesült Államoktól, különösen a közelmúltbeli globális válságok nyomán.

Egy második Trump-elnökségnek paradox hatása lehet: valójában arra ösztönözheti Európát, különösen az EU-t, hogy felgyorsítsa az EU versenyképesebbé tételére irányuló erőfeszítéseit.

A diagnózisban széles körű egyetértés van - Európa globális versenyképessége elmarad mind az USA-tól, mind Kínától. A szeptemberben közzétett Draghi-jelentés szerint Európának új piacokra és új lendületre van szüksége ahhoz, hogy felzárkózzon.

A magyar uniós elnökség célja

A magyar EU-elnökség egyik fő célkitűzése az EU versenyképességének erősítése, amelynek lehetséges megoldásaként az összekapcsolhatóságra és a pragmatikus kereskedelempolitikára helyezi a hangsúlyt.

Magyarország vezető szerepet játszik abban, hogy az EU hatékonyan és határozottan lépjen fel, és ebben segíthet neki a Trumppal való jó kapcsolat. Ezen keresztül ő is sokat tehet majd az EU-USA kapcsolatok javításáért és az európai érdekek képviseletéért. Ez utóbbinak Magyarország az egyik legfontosabb motorja lehet a kontinensnek.

Magyarország ebben kulcsszerepet játszik, és a Trumppal való jó kapcsolat jelentős előny lehet. Ez nemcsak az EU-USA kapcsolatok erősítéséhez járul hozzá, hanem lehetővé teszi Magyarország számára, hogy jobban képviselje az európai érdekeket. Ebben a tekintetben Magyarországnak megvan a lehetősége arra, hogy a kontinens egyik legbefolyásosabb hajtóerejévé váljon.