Mi áll a lengyel gazdasági csoda hátterében?

Elemzések2019. okt. 15.Sz.A.

27 éve rendületlenül növekedik a lengyel gazdaság, a felzárkózási pálya a leglátványosabb a térségünkben. Varsó el tudta kerülni a közepes fejlettség csapdáját és a túlzott függést a külföldi működőtőkétől. Most le akarják zárni az olcsó munkaerő korát is a minimálbér 80 százalékos emelésével a vasárnap nyertes Jog és Igazságosság párt ígérete szerint.

Messzire kell visszatekinteni annak, aki meg akarja magyarázni a lengyel gazdasági csoda mibenlétét, vagy legalábbis a folyamatos növekedés okát. Európában talán egyetlen országként a lengyelek mondhatták el magukról 2008 után, hogy nem kellett recessziót elszenvedniük a pénzügyi és gazdasági világválság nyomán. 

Ez elsősorban annak volt köszönhető, hogy az Európában általános megszorítások helyett az állam élénkítette a gazdaságot, elsősorban infrastrukturális, építőipari megrendeléseken (út- és vasútépítéseken) keresztül.

Emellett az erős belső fogyasztás tartotta a lelket a lengyel gazdaságban az export csökkenése idején is. Az európai visszaesés idején Varsó állami élénkítőprogramokat is megengedhetett magának, hiszen hazánkhoz képest kifejezetten alacsony volt az eladósodottság az országban. Az államadósság szintje még a legnehezebb időkben a a GDP 60 százaléka aladt maradt, tavaly év végére pedig sikerült a 48 százalékra csökkenteni. Szintén segítette a gazdaságot, hogy – a folyamatosan emelkedő külföldi működőtőke (FDI) beáramlás – mellett hozzávetőlegesen harmadával leértékelték a zlotyt, és ennek hatására gyorsan javult az ország kereskedelmi mérlege. Erre az alapra lehetett aztán ráépíteni a további gazdasági fejlődést.

Vagyis amíg más országokban a gazdaság komolyan megsínylette a 2007-2008-as összeomlást, a lengyelek igen kis veszteségekkel vészelték át ezt az időszakot. Jól mutatják ezt a növekedési adatok: amíg Magyarországon 2010 és 2014 között átlagosan évi alig másfél százalékkal bővült a gazdaság a 2009-10-es recesszió miatt elsősorban, az eurózóna országai pedig alig egy százalékos GDP-növekedést értek el, addig a lengyel adat három százalék volt. Ezt követően a mélypontot a 2016-ban mért 3,1 százalékos növekedés jelentette, egy évvel később azonban már a gazdaság 4,8, tavaly pedig 5,1 százalékkal bővült.

Véget érhet az „olcsó munkaerő kora”

Most Lengyelország szeretné lezárni az olcsó munkaerőn alapuló gazdasági vonzerő fejezetét – ígérte a vasárnapi parlamenti választásokon nyertes Jog és Igazságosság pártja, amely

2023-ig 80 százalékkal emeli a minimálbért. A háttérben nem csak a modellváltás, hanem a lengyel gazdaságra még a magyarnál is jobban jellemző munkaerőhiány áll.

A 2250 zlotys minimálbért jövő januártól 2600 zlotyra (198 ezer forint), majd  3 ezer (229 ezer forint), 2023-ig pedig 4 ezer zlotyra (305 ezer forint) szeretnék emelni. De ez nem minden.

Ugyanezen időtávlatban a minimálbért az átlagbér hatvan százalékára akarják növelni, azaz intenzíven felszámolnák a szegénységet az országban.  A cél az, hogy közép-, illetve hosszú távon Lengyelország Európa legjobban élhető országává váljon.

A kormánypártok egyik fő célkitűzése a béremeléssel a külföldön dolgozó lengyel vendégmunkások egy részének hazacsábítása, amely ugyan nagy kihívás elé állítja a magánszektort, és inflációs félelmeket is okoz, de összességében elkerülhetetlennek tűnik. 


A lengyel GDP növekedése (év/év, %)

lengyel gazdasági növekedés


Mateusz Morawiecki miniszterelnök Lengyelország, egy konferencián még júniusan úgy fogalmazott, hogy az elmúlt évek során a kormány a „modernizáció felé vezető, gyors úton” próbálta elindítani az országot, amely a konzervatív párt alatt egy „mini gazdasági csodát” élt át, aminek a béremelés az egyik legfontosabb része.

A fejlődés az egy főre eső GDP-n is jól látszik: tavaly 28.750 dollár volt a vásárlóerő paritáson mért összeg, ami az uniós csatlakozás óta megduplázódott.

Egy főre eső GDP (vásárlóerő paritáson, USD)

lengyel GDP egy főre jutó PPP


Ők jártak a legjobban az uniós támogatásokkal

A lengyel növekedés egyik kiegészítő forrása, hogy a belépés utáni mindkét teljes, hétéves (a 2007-2013-as és a 2014-2020-as) uniós költségvetés tárgyalásakor kifejezetten jó pozíciókat tudtak elérni. Az Európai Bizottság adatai szerint tavaly Varsó 16,3 milliárd eurót (mintegy 5400 milliárd forintot) tudott lehívni a közös kasszából, ez az összeg márpedig meghaladja a francia és a német kifizetéseket is.

A kötelező befizetéseket levonva a lengyel mérleg több mint 11 milliárd euró volt tavaly, amivel az első helyen állnak az EU-s büdzsé kedvezményezettjeinek sorában.

Magyarország egyébként tavaly 6,3 milliárd euró uniós forrást tudott lehívni, amivel az arányokat nézve, a kifizetés és befizetés mérlege alapján a második legjobb pozíciót értük el.)

Kifizetések az EU-s költségvetésből 2018-ban (millió euró, forrás: Európai Bizottság)

EU-s források 2018


Idén az uniós források beáramlásának köszönhetően is a beruházási ráta jelentősen emelkedni fog, ami nagy arányban segíti a növekedést. Fontos az is, hogy kormányzati várakozások szerint az államháztartás hiánya idén mindössze a bruttó hazai termék 1,4 százaléka lesz. 

Családi támogatások, fiatalok adómentessége

Bár a következő években globális lassulásra lehet számítani, ami nagy valószínűséggel a lengyeleket is érinti majd, így is fennmaradhat a dinamikus növekedési ütem. A várakozások szerint idén 4,4, jövőre pedig 3,6 százalékot ér el majd a gazdaság bővülésének tempója. 

A növekedés hasznából a folyamatos béremeléseken keresztül a munkavállalók is részesedtek, a munkanélküliség alacsony, alig 3,3 százalék. 

A gazdasági sikerekhez, valamint a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt vasárnapi választási győzelméhez is hozzájárult, hogy

a párt a  67 éves nyugdíjkorhatárt a férfiaknál 65, a nőknél 60 évre csökkentette, illetve 2016-ban elindította a Rodzina (Család) 500 plusz programot.

Utóbbi lényege, hogy minden második, harmadik és további gyerek után havi 500 zloty (35 ezer forint) támogatás jár, idén nyár óta pedig már az első gyermek után is jár a plusz pénz. Ez jelentős erőforrást jelent a családok számára, ami a belső vásárlóerő emelésén keresztül ösztönzi a gazdasági növekedést.

A vásárlóerő erősítését, és az életszínvonal emelését célozzák a lengyel kormány azon tervezett intézkedései, amelyek szerint a 13. havi nyugdíj összegét megduplázzák, a legkisebb, azaz a minimálnyugdíj nagyságát pedig 1200 zlotyra (92 ezer forint) emelik.

De ugyanebbe az irányba mutatnak az olyan adórendszeri változások, mint például a 26 év alattiak személyi jövedelemadó-mentességének bevezetése. 

Nemzeti középvállalatok segítése

Az ilyen tempójú béremelkedés ugyanakkor nehéz helyzetbe hozhatja a kis- és közepes vállalkozásokat. Ezzel tisztában van az ország vezetése, ezért Jadwiga Emilewicz vállalkozás- és technológiaügyi miniszter bejelentette, a kormány intézkedéseket tervez a kisebb vállalkozások ebből fakadó terheinek csökkentésére. Mindenesetre a személyi jövedelemadó kulcsát már október elsején csökkentették 18-ról 17 százalékra.

A jóléti kiadások és a kkv-kat segítő adókedvezmények ugyanakkor jelentős terheket jelentenek a központi költségvetés számára.

A fedezetet a gazdaság várhatóan csökkenő ütemű, de továbbra is dinamikus bővüléséből, a növekvő fogyasztással együttjáró bevétel-növekményből, valamint az adóbeszedés tökéletesítésének eredményeként keletkező többletbevételekből tervezik fedezni.

Idén a vállalati beruházások egyébként nagyon dinamikusan, 8,6 százalékkal emelkednek várhatóan, igaz, a várható nyugat-európai visszaesés miatt jövőre ez az érték jövőre majdnem megfeleződhet.

Összességében megállapítható, hogy a lengyel gazdaság a korábbi időszak eredményeire építve továbbra is az európai átlagot jelentősen meghaladó tempóban bővül. A megfontolt és hosszú távú gazdaságpolitikának köszönhetően alacsonyak a kockázatok, így várhatóan továbbra is az Európai Unió leggyorsabban növekvő országai közé tartoznak majd a lengyelek. 

Videók ajánlása vagy bármi