Miért fontos, hogy ne tartozzunk a külföldieknek?

Elemzések2019. jún 4.Harsányi Péter

Az MNB és a kormány stratégiai célja, hogy nullára csökkenjen a magyar államadósság devizaaránya, amivel párhuzamosan az államadósságon belül a külföldiek tulajdonhányada is jelentősen mérséklődne. Összegezzük, hogy milyen előnyökkel jár a belső, lakosság által történő finanszírozás, és mi mit nyerhetünk ezen.

Stratégiai célok

A magyar kormány, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) és a jegybank egybehangzó stratégiai célja, hogy az elkövetkezendő 5 évben a háztartások tulajdonában lévő lakossági állampapírok állománya megduplázódjon, amivel párhuzamosan fokozatosan eltűnhet az ország devizaadóssága.

Az ÁKK számításai alapján a magyar államadósság devizaaránya a lejárati szerkezet figyelembevételével 2025-re 3 százalékra süllyedhet a jelenlegi 18 százalék körüli szintről.

A sikeres forrásbevonás érdekében minden eddigi kockázatmentes állampapírnál kedvezőbb konstrukciót vezetett be június elejétől az ÁKK, amely Magyar Állampapír Plusz néven az 5 éves futamideje alatt évente közel 5 százalékos kockázatmentes átlaghozamot biztosít.

Mit nyer a lakosság és az állam a belső finanszírozáson?

Az államadósság devizaarányának csökkenésével párhuzamosan folyamatosan csökken az ország külföldtől való függősége, amely sokkal stabilabbá és kiszámíthatóbbá teszi a finanszírozást. Emellett az EURHUF árfolyam esetleges ingadozása is kevésbé viselheti meg a költségvetést.

Ebben az esetben egyre kisebb mértékben leszünk ugyanis kitéve külső befektetői érdekeknek és hangulatváltozásoknak egy-egy nemzetközi válság esetén.

Ráadásul csak nyugodt időszakokban tűnik drágábbnak a lakossági állampapírokkal történő adósságfinanszírozás, azonban komolyabb nemzetközi sokkok esetén hatalmas összegeket tud megtakarítani az állam.

Az alacsonyabb sérülékenység miatt tovább javulhat az ország hitelminősítése is, aminek nyomán mérséklődhet az ország kockázati felára, következésképpen lesüllyedhet a nem lakossági állampapírok kamata.

A forint elleni spekulatív támodások esélye és ereje is számottevően csökkenhet a kedvezőbb egyensúlyi pozíciónknak köszönhetően.

Nem hivatalos cél ugyan, de a lakossági állampapírok térnyerésével lehetőség nyílik „célzott kamatemelések” végrehajtására. A lakossági állampapírok megemelt kamatszínvonala magasabb megtakarításra ösztönözheti a családokat, ami segíthet az infláció mérséklésében is.

Ez a hatás a lakossági állampapírok térnyerésével erősödni fog.

A MÁP Plusz által kínált kiemelkedően kedvező kamat ezenfelül érezhetően növelheti a lakosság jövedelmét, így tovább emelkedhet a családok életszínvonala. A lakossági állampapírok miatti magasabb állami kamatkiadások ugyan alapvetően egy kisebb átmeneti növekedési áldozattal járhatnak, ezt azonban a felsorolt tényezők kompenzálhatják hosszabb távon. Egyébként a gazdaságot is akkor kell hűteni, amikor 5 százalékkal robog.

Másrészről a kamatjövedelem nagy része itthon maradhat, ami hozzájárulhat egy magasabb jövőbeli fogyasztáshoz, valamint egy gyorsabb növekedési pályához, és ezáltal emelkedő állami bevételekhez.

Összességében elmondható, hogy az államadósság devizaarányának és a külföldi tulajdonhányadnak a csökkentése jelentős mértékben hozzájárul Magyarország külső sérülékenységének mérséklődéséhez, amely egy-egy globális pénzügyi válság idején megfizethetetlen. Elég csak arra gondolni, hogy mi történt Magyarországgal 2008-2009-ben, vagy Olaszországgal 2011-ben.