Miért lehet gyorsabb a hazai gazdasági kilábalás most, mint 2008 után?

Elemzések2021. jan. 27.Harsányi Péter

A koronavírus-járvány következtében tavaly 6-6,5 százalékkal zsugorodhatott a magyar gazdaság. A visszaesés mértéke megközelíti 2008-as globális pénzügyi válság idején látott 6,7 százalékos GDP zuhanást. Akkor 5 év kellett a teljes gazdasági helyreálláshoz. Az alábbiakban megvizsgáljuk, hogy ezúttal miért valósulhat meg egy lényegesen gyorsabb kilábalás.

Hitelezés

Egy bő évtizeddel ezelőtt a pénzügyi világválság idején összeomlott a hitelezés Magyarországon, mely számottevően lassította a későbbi növekedést. Ezzel szemben napjainkban a Magyar Nemzeti Bank támogató intézkedéseinek köszönhetően bővül a magánszektor hitelállománya. A lakossági és vállalati hitelállomány tavaly nagyságrendileg 13 és 10 százalékkal növekedhetett. Ebben természetesen a hiteltörlesztési moratóriumnak is nagy szerepe volt. A gyors hiteldinamika 2021 és 2023 között is fennmaradhat az MNB előrejelzései szerint.

További döntő különbség, hogy a lakosság ezúttal nem rendelkezett devizahitelekkel, illetve elterjedté váltak a fix kamatozású minősített fogyasztóbarát jelzáloghitelek. Mindez növeli a háztartások védettségét.

Összehasonlításképpen 2009 idején a lakossági devizahitelek aránya 67 százalékos volt, így akkor a forint gyengülése és a kamatlábak emelkedése miatt jelentősen megnőtt a nem-teljesítő hitelállomány.

Az eladósodottság foka is sokkal alacsonyabb most, mint bő 10 évvel ezelőtt. A lakosság GDP arányos hitelállománya jelenleg 18,4 százalék. 2008-ban kétszer ilyen magas értékeket láthattunk.

Egyensúly és sérülékenység

Az elmúlt évtizedben jelentősen csökkent Magyarország külső sérülékenysége. A magas külső finanszírozási képességnek köszönhetően a gazdaság nettó külső adóssága, vagyis a vállalatok, bankok, lakosság és az állam külföldi szereplőkkel szembeni hiteltartozása 2019 végére a GDP 8,1 százalékára süllyedt. Ez a rendkívül fontos mutató 2008-ban még 52 százalék felett járt.

Ezzel párhuzamosan az államadósság devizaaránya tíz év alatt lefeleződött, 2019 végére jóval 20 százalék alá esett.

A fegyelmezett fiskális politikának köszönhetően az elmúlt években alacsony szintre süllyedt a költségvetési hiány. 2008 előtt még rendre 6-8 százalékos éves deficit volt megfigyelhető.

Az államháztartási hiány alakulása

Forrás: MNB, Eurostat

Az elmúlt évtizedben trendszerűen csökkent a GDP arányos bruttó államadósság. Emiatt van most elegendő mozgástér a gazdaságvédelmi intézkedésekre és emiatt is erős a befektetők bizalma Magyarországgal szemben.

GDP-arányos bruttó államadósság múltbeli és várható alakulása

Forrás: MNB

A tavalyi évi várhatóan 8 százalék körüli költségvetési deficit évről évre mérséklődik és 2023-ra újra 3 százalék alá esik. Ezzel összhangban a GDP-arányos bruttó államadósság is újra csökkenő pályára áll 2021-től.

Pénzpolitika

Az MNB az elmúlt években nagymértékű mérlegszűkítést hajtott végre, felkészülve ezáltal a szűkebb esztendőkre. Ez azért volt rendkívül fontos, mert bizonyos nem-konvenzionális lazító programok a jegybanki mérlegfőösszeg emelkedését eredményezik. A valóságban viszont egy központi bank mérlege sem nőhet a végtelenségig.

A Magyar Nemzeti Bank mérlege a GDP arányában 40 százalékról 25 százalék közelébe süllyedt 2019 végére. Ekkora mérlegszűkítést egy régiós jegybank sem tudott felmutatni.

Forrás: MNB

A megnövekedett mozgásteret a Monetáris Tanács ezúttal jóval hatékonyabban kihasználta az eszköztárának átalakításával, mint 2008-ban. Az MNB számos intézkedéssel támogatta a hitelezést, a gazdasági kilábalást, a kötvénypiac stabilizálódását és a bankrendszer likviditásának magas szinten tartását.

Ilyen intézkedés volt például a gyakorlatilag korlátlan mennyiségű fedezett hiteleszköz, a kötvényvásárlási program, az NHP Hajrá vagy a Növekedési Kötvényprogram.

A jegybanki programokat ráadásul széleskörű költségvetési gazdaságvédelmi intézkedések kísérték, melyek együttes értéke a 2020-as GDP nagyságrendileg 20 százalékára tehető.

Kiegyensúlyozott növekedés

Nagyon fontos továbbá, hogy az elmúlt években úgy valósult meg az uniós átlagnál egy lényegesen gyorsabb növekedés, hogy azt nem kísérte a folyó fizetési mérleg hiányának felfutása. 2019-re az erőteljes belső kereslet hatására nulla százalék közelébe olvadt a folyó fizetési mérleg korábbi többlete, mely a tavalyi évben -0,6 százalék körül alakulhat.

2008-ban 7,1 százalék volt a folyó fizetési mérleg hiánya a GDP százalékában. Ez párosult akkor egy 3,7 százalékos költségvetési hiánnyal, súlyos ikerdeficitet előidézve hazánkban.

A magyar gazdaság növekedési ciklusai és a folyó fizetési mérleg egyenlegének alakulása 1949 és 2018 között

Forrás: MNB

Külpiacaink

A felvevőpiacaink GDP növekedése 2021 és 2023 között 3-3,5 százalék körül alakulhat, ami az exportszektor gyorsabb helyreállását sejteti. 2010-2012-ben csupán 2,2 százalékos volt esetükben kilábalás sebessége. A külső környezet helyreállása nagymértékben befolyásolja az exportvezérelt magyar gazdaság teljesítményét.

Munkaerőpiac

A járványhelyzet a magyar munkaerőpiacot erős, egészséges állapotában érte, akkor, amikor közel volt a teljes foglalkoztatottság.

2019 végére több mint 4,5 millió ember dolgozott Magyarországon. A munkanélküliségi ráta 3,4 százalékra süllyedt.

Az állami munkahelyvédelmi programok a koronavírus-válság idején több mint 200 ezer munkavállaló állását mentették meg. 2008-ban viszonyításképpen szűk 3,9 millió ember dolgozott csupán, amit egy 7,8 százalékos munkanélküliségi ráta kísért.

Beruházások

2018-ban és 2019-ben évente átlagosan 5 százalékkal nőtt a magyar gazdaság. Ezen időszak alatt a növekedés jó háromnegyedét a beruházások adták. A nemzetgazdasági beruházási ráta 27 százalék felett mozgott 2019-ben, mely történelmi és nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő.

Az MNB előrejelzései szerint az elkövetkezendő években is stabilan 25 százalék felett alakulhat a mutató, ami a gyors növekedés és a gazdasági felzárkózás záloga.

2009-ban csak 22,7 százalékon állt a beruházási ráta, ami mérsékelte a későbbi kilábalás gyorsaságát.

Lakossági fogyasztás

A kedvezőtlenebb munkaerőpiaci és hitelezési folyamatok eredményeképpen 2010 és 2012 között a lakossági fogyasztás évente átlagosan 0,9 százalékkal mérséklődött.

Ezzel szemben 2021 és 2023 között az erősebb hazai fundamentumoknak és a gazdaságvédelmi intézkedéseknek köszönhetően 3,6-4,2 százalék közötti értékkel bővülhet évente a háztartások fogyasztása, mely érdemben segíti a gazdasági növekedést.

Összegzés

Hazánk lényegesen erősebb egyensúlyi helyzetének és a sikeres válságkezelő intézkedéseknek köszönhetően a magyar gazdaság 2021 és 2023 között évente 3,8-5 százalékkal bővülhet az MNB előrejelzései alapján.

2010 és 2012 között összehasonlításképpen csupán 0,6 százalék volt az éves GDP bővülési ütem, ami a korábbi gyengébb fundamentumoknak és a rosszabb egyensúlyi helyzetnek volt az egyértelmű következménye.

Videók ajánlása vagy bármi