Miért olyan jók a dán filmek? 

A dán filmeknek rengeteget köszönhetünk, Susanne Bier rendezőnő filmjei pedig kiemelkednek az amúgy is magas színvonalból.

Susanne Bier Amerikában is megvetette a lábát, az Egy jobb világ (Heavnen) című 2010-es film a legjobb idegennyelvű filmért kapott Oscar díjat, Golden Globe díjat, és sok más rangos elismerést.

Az Egy jobb világ az egyik legszebb dán film, pedig óriási a választék. A Dogma filmektől (pl. Születésnap, Olasz nyelv kezdőknek) a legutóbbi Még egy kört mindenkinek című filmig.

Az Egy jobb világ története két szálon halad. Anton orvos, aki Afrikában egy menekülttáborban dolgozik, nehéz körülmények között, egy polgárháború kellős közepén. Emberéleteket ment, embertelen környezetben. Egy nap a helyi gerillák kegyetlen vezetőjét hozzák be fegyveresek, és felmerül a kérdés:

Egy tömeggyilkos esetében milyen morális kötelezettsége van egy orvosnak? 

A történet másik szála egy ideális környezetben, egy dán kisvárosban játszódik, ahol két kisfiú sorsán keresztül összefonódik két család sorsa.

Anton Afrikából hazajár dániai otthonába, ahol válófélben lévő, orvos felesége és két kisfia várja. Idősebbik fiúkat, Eliast kiközösítik az iskolában, napi szinten bántják, egészen addig, amíg egy új tanuló érkezik az osztályba.

Egy új fiú, az édesanyját nemrég elvesztett Christian érkezése felborítja az addigi iskolai viszonyokat, a kiszolgáltatott Elias segítséget kap.

Kérdés azonban, hogy ennek a későbbiekben mekkora ára lesz. Lehet bosszút állni az addig elszenvedett sérelmek miatt, és szükségszerűen tragédiába vezet a megtorlás? - teszi fel a kérdést a rendező.

Az afrikai és a dán színhely két különböző világban ugyanazokat az erkölcsi kérdéseket vizsgálja: mikor szükséges a megbocsátás, és mikortól igazolható a bosszú. Mikor szabad visszaütni, ha minket ütnek arcon?

Anton, a kiközösített és bántalmazott Elias apukája a krisztusi szeretet útját járja, nem fél, és nem hisz a megtorlásban.

A film egyik kulcsjelenete, amikor Anton az édesanyja elvesztése miatt talajt vesztett Christiant próbálja megvigasztalni. Mint mondja,

néha úgy érzem, hogy egy függöny választja el a halált és az életet. Ez fellebben, amikor elvesztünk valakit, akit nagyon szerettünk és közel állt hozzánk. Akkor látni tisztán a halált - egy pillanatra. De később visszahullik a függöny, visszatérünk az élethez, és minden rendbe jön.

Susanne Bier 2011-ben vette át az Oscar díjat az Egy jobb világ című filmért (fotó: MTI)

A film olyan morális kérdéseket feszeget, melyekkel naponta találkozhatunk: hogyan védjük meg magunkat a kiközösítéstől, visszavághatunk-e úgy, hogy ne süllyedjünk le a minket támadók szintjére. Ki a bátor: aki állja az ütéseket, vagy, az, aki visszaüt?

A film gyerekszereplői is csodálatos alakítást nyújtanak, a film zenéje gyönyörű.

Az Anders Thomas Jensen (Ádám almái, Wilbur öngyilkos akar lenni) és Susanne Bier által jegyzett forgatókönyv végig izgalmas, soha nem a néző által várt fordulat történik, a párbeszédek emberközeliek.

Susanne Bier az emberi kapcsolatok, az érzelmek bonyolultságának megmutatásának igazi európai mestere, aki olyan filmekkel bizonyított, mint a Testvérek, a Hogy szeretsz, az Esküvő után, az Egyetlen, a Tűz martaléka és a Második esély.

A legtöbb filmje mestermű, ahol minden mondatnak, pillantásnak, tekintetnek, hangsúlynak katartikus hatása van.

Susanne Biert Amerika is tárt karokkal várta, a Testvérek című filmjéből készült amerikai verzió is.

Inkább a dán eredetit ajánlanánk.

Akárcsak a nemrég szintén átvett A bűnös című dán film esetében. Az eredeti mű tökéletes, össze sem hasonlítható az amerikai remake-kel.