Miért teljesít gyengébben a forint a többi V4-es valutánál? 

Ha a visegrádi országok valutáit hasonlítjuk össze, Szlovákia kiesik a sorból, hiszen eurót használnak, így nem rendelkeznek saját valutával. Az euró árfolyamának az alakulását Szlovákia igen minimális mértékben befolyásolja, ráadásul az euró amúgyis szerepel az összehasonlításban, így a lengyel zlotyt, a cseh koronát és a magyar forintot vetettük össze.

Lengyel zloty

A lengyel zlotyi a koronavírus járvány előtti években viszonylag stabil volt az euróhoz viszonyítva. 2020-ban és 2021-ben viszont érzékelhetően gyengült a zlotyi a közös európai valutához képest. Az idei évet azonban erősödéssel indította a lengyel fizetőeszköz.

Az euró/zloty árfolyam alakulása az elmúlt 10 évben; Forrás: ecb.europa.eu

A háború kitörését megelőző napon február 23-án egy euró 4,54 zlotyiba került, ami az előző hónapok árfolyamaihoz képest kifejezetten jónak volt mondható. Ezt a kedvező trendet törte meg 24-én az ukrajnai háború kirobbanása. Még aznap gyengülni kezdett a lengyel valuta és egy euró a nap végén 4,65 zlotyiba került. Ez azt jelenti, hogy egy nap alatt nagyságrendileg 2,4 százalékkal ment feljebb az euró – zlotyi árfolyam. A következő napokban tovább gyengült a zloty. A csúcsot március 7-én érte el az árfolyam. Ekkor egy euró 4,95 zlotyiba került. Ez azt jelenti, hogy március 7-én 9 százalékkal került több zlotyiba egy euró, mint február 23-án, a háború kitörését megelőző napon. A zlotyi a március eleji csúcsot követően gyors erősödésbe kezdett és bár a háború előtti szintet nem érte el újra az árfolyam, de a nyár elejére egészen megközelítette azt. Júniustól azonban újra gyengülni kezdett a zlotyi az euróhoz képest és fokozatosan azóta is egyre magasabbra kúszik az árfolyam, mindazonáltal a március 7-i csúcsot továbbra sem érte el. Így október 7-én egy euró 4,85 zlotyiba került. Ez alapján a február 23-i árfolyamhoz képest mindössze 6,8 százalékkal került több zlotyiba egy euró október 7-én.

Azóta a zloty hasonlóan a forinthoz erősödni tudott az euróval szemben. Október 27-én 4,75 zlotyiba került 1 euró. Ez azt jelenti, hogy közelebb került a háború előtti értékhez de nem érte el azt.

Az euró/zloty árfolyam alakulása az elmúlt 1 évben; Forrás: ecb.europa.eu

Cseh korona

A zlotyinál is jobb képet fest a cseh korona. A cseh korona egy kifejezetten stabil fizetőeszköz. Nyilvánvalóan vannak kedvezőbb és kedvezőtlenebb periódusa, de hosszú időtávon nézve rendkívül jól tartja magát a csehek pénze. Sokat mondó a korona stabilitásáról, hogy 2012 októberében majdnem ugyanannyi cseh koronába került egy euró, mint 10 évvel később 2022. októberében. A korona árfolyamában igazán nagy kilengések csak ritkán vannak, azok után pedig rendre jön is a korrekció.

Az euró/cseh korona árfolyam alakulása az elmúlt 10 évben; Forrás: ecb.europa.eu

A járvány előtti években a cseh korona jó periódusban volt, kifejezetten jól teljesített az euróhoz képest, 2020-ban azonban a cseh fizetőeszköz is nagyot gyengült. Rá egy évre 2021-ben viszont folyamatosan erősödött a korona, 2022 elejére pedig már bőven a 2019-es szint alá süllyedt az árfolyam. A háború előestéjén február 23-án így egy euróért 24,47 cseh koronát kértek el. A háború kitörésének a híre a korona árfolyamát is feljebb lökte 2,5 százalékkal, így 24-én este 25,09 cseh koronába került egy euró, majd az árfolyam március másodikán érte el a csúcsát. Ekkor 25,86 cseh korona volt egy euró, ami február 23-ához képest 5,6 százalékos emelkedést jelent. Ezután azonban gyorsan visszaerősödött a korona. Ez azt jelenti, hogy a háború kitörésének a hírére a zlotyihoz hasonlóan reagált a cseh korona, de a kezdeti sokkból a csehek fizetőeszköze kicsit hamarabb kijött. Fontos kiemelni továbbá, hogy az euró/cseh korona idén március másodikai magas árfolyama több éves összehasonlításban egyáltalán nem számít magasnak. A covid alatt 2020-ban szinte egész évben magasabb volt az euró – cseh korona árfolyam.

Az euró/cseh korona árfolyam alakulása az elmúlt 1 évben; Forrás: ecb.europa.eu

A cseh korona azóta kisebb kilengésekkel, de újra stabilnak mondható. Október 7-én egy euró 24,51 cseh koronába került, tehát szinte ugyanott áll az árfolyam, mint a háború kitörése előtti napon. Ez azt jelenti, hogy október 7-én alig 1,6 százalékkal került feljebb az árfolyam a háború kitörése előtti naphoz képest. Azóta némileg erősödtött is a korona. Október 27-én 1 euró 24,53 koronába került, ami szinte ugyanannyi, mint a háború előtt volt.

Forint

Sajnos a forint kevésbé kedvező utat járt be. A cseh koronával ellentétben a forint már a járvány előtt is fokozatosan gyengült az euróhoz képest, de a gyengülés üteme viszonylag visszafogott volt. Míg 10 éve, 2012-ben egy euró ára 280 forint körül mozgott, addig 2019-ben 319,99 forint volt átlagosan 1 euró. Ez azt jelenti hogy 2012 és 2019 között körülbelül 14 százalékot gyengült a forint az euróhoz képest. A zlotyi ugyanezen az időtávon megközelítőleg 7 százalékot gyengült, tehát elmondható, hogy mindkét másik V4-es valutához képest már korábban is gyengébben teljesített a forint.

Az euró/forint árfolyam alakulása az elmúlt 10 évben; Forrás: ecb.europa.eu

A 2020-as évben a forint is jelentősebben gyengült, 2021-ben pedig maradt a magas árfolyam, sőt átlagosan kissé emelkedett is. Tavaly 359 forint 5 fillér volt az euró átlagos árfolyama, míg 2020-ban 334 forint 29 fillér, bár ez utóbbi csak azért volt ilyen viszonylag kedvező, mert a covid gazdasági hatása csak az első negyedév végén jelentkezett a forintnál. Az idei év a forint esetében is visszafogott erősödéssel indult. Február 23-án a háború előtti napon záráskor 357 forint 25 fillér volt egy euró. A háború kitörésének a hírére a forint árfolyama is beszakadt. Február 24-e estére 368 forint 63 fillérre drágult az euró, majd március 7-én egyszerre a zlotyival elérte az első igazi csúcsot, 393 forint 25 fillérre emelkedett az euró/forint árfolyam. Ez azt jelenti, hogy március 7-ig 10 százalékot gyengült a forint a háború előtti utolsó naphoz képest. Március 7-e után a forint is visszaerősödött. Ez azt jelenti, hogy a háború elején a zloty-val szinte teljesen együtt mozgott a forint, a cseh koronához képest pedig csak visszafogottan teljesített alul, egyszóval a korábbi években megszokottnak megfelelően viselkedett a forint a másik két V4 ország valutájához képest. Májustól azonban fokozatos gyengülésbe kezdett a forint és kis túlzással hónapról hónapra új csúcsokat döntött a forint/euró árfolyam.

Az euró/forint árfolyam alakulása az elmúlt 1 évben; Forrás: ecb.europa.eu

Ősz elejére teljesen elszakadt a zloty és a cseh korona mozgásától. Október 10-én záráskor pedig már 426 forint 93 fillérbe került egy euró. A háború előtti naphoz, február 23-ához képest október 10-én 19,5 százalékkal került több forintba 1 euró. Ez azt jelenti, hogy sokkal többet gyengült a forint az euróhoz viszonyítva mint akár a zlotyi, nem is beszélve a cseh koronáról, annak ellenére, hogy a magyar monetáris politika az utóbbi időben szigorúbb volt, mint a cseh, vagy a lengyel és a három ország közül messze Magyarországon a legmagasabb az alapkamat. Érdemes kiemelni, hogy azóta úgy tűnik megállt a forint vesszőfutása és jelentősen visszaerősödött az euróhoz képest, ez alapján tehát az utóbbi egy-két hétben hasonlóan mozgott mint a többi V4 valuta. Október 27-én este egy euróért 410 forintot kellett fizetni a bankközi devizapiacon. A háború előtti szinttől azonban továbbra is messze van az árfolyam. 

Gyengült a forint a V4-es valutákhoz képest

Ez jól látszik a zlotyi – forint és a cseh korona – forint árfolyamon is. Míg február 23-án egy zloty 78 forint 73 fillérbe került addig október 9-én 87 forint 42 fillérbe. Ez azt jelenti hogy 1 zlotyi 11 százalékkal került október elején többe, mint február 23-án.

A cseh koronához képest még rosszabbul teljesített a forint. Az Ukrajna lerohanását megelőző napon záráskor 14 forint 68 fillérbe került egy cseh korona. Ehhez képest október 9-én egy cseh korona 17 forint 35 fillérbe került. Ez alapján ezen az időtávon 18,1 százalékkal gyengült a forint a cseh fizetőeszközhöz képest.

A különbség mértéke rendhagyó

A kérdés a fentiek alapján az, hogy miért gyengült ennyit a forint a másik két régiós valutához képest. Ez több tényezőn is múlik. Nyilvánvalóan nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a cseh korona a korábbi években is sokkal jobban teljesített mint a forint és a zloty is többnyire jobban tartotta magát a magyar fizetőeszköznél, tehát valamennyire logikus, hogy most is jobban teljesítenek. Jelenleg a különbség mértéke az, ami magyarázatra szorul.

Alacsonyabb a cseh államadósság

A cseh korona esetében fontos tényező, hogy Csehország nem közvetlenül Ukrajna szomszédja, emiatt a befektetők is kevésbé ítélik kockázatosnak, ez pedig a cseh valutának kedvez. Ezen túl Csehország esetében nem kérdéses, hogy megkapják-e az uniós forrásokat, ez szintén a befektetői bizalmat erősíti. Magyarország esetében is biztosan sokat fog javítani a forint megítélésén, ha sikerül megállapodni az EU-val.

A cseh államadósság emellett sokkal alacsonyabb mint a magyar. Habár a koronavírus járvány negatív gazdasági hatásaiból kifolyólag a cseh államadósság is emelkedett, még így is csak a cseh GDP 41,9 százalékát tette ki 2021-ben. A magyar államadósság a korábbi évek csökkenése után a koronavírus hatására újra megugrott és bár 2021-ben némileg újra csökkent, de így is a magyar GDP 76,8 százalékát tette ki. Az alacsonyabb államadósság szintén a cseh koronának kedvez. Ráadásul Csehországnak eleve kedvezőbb az adósbesorolása, mint hazánknak. Emellett az is a cseh fizetőeszközbe vetett bizalmat erősíti, hogy a cseh államháztartási hiány 2020-ban és 2021-ben is alacsonyabb volt mint a magyar és várhatóan az idei évben is alacsonyabb lesz.

Szintén rontja a forint helyzetét, hogy rendkívül nyitott a magyar gazdaság.

A gazdasági nyitottságot egy-egy ország teljes exportjával és importjával szokták mérni a teljes GDP arányában. Miután az export és az import volumene sokszor nem egyezik meg, van, hogy a két számot összeadják, máskor a kettő átlagával számolnak, mi ez utóbbit választjuk. Ez alapján a módszer alapján 2020-as adatok szerint Szlovákia az EU legnyitottabb gazdasága, Magyarország pedig a második legnyitottabb. Hazánk esetében az export és az import átlaga a GDP-hez viszonyítva, 78,5 százalék. Ugyan Csehország is nagyon nyitott gazdaság, de esetükben ez a szám ’’csupán’’ 68 százalék. Mivel jelenleg mind a cseh mind a magyar külkereskedelmi mérleg negatív, így a jelenlegi rendkívül nehéz nemzetközi gazdasági helyzetben kedvezőtlen a gazdaság ilyen szintű nyitottsága. Mivel a magyar gazdaság nyitottabb, ez szintén a cseh korona javára billenti a mérleget.

Mindezt érdemes összevetni azzal, hogy a cseh gazdaság eleve fejlettebb mint a magyar. Ez nem a mai kor hibája, ennek okai egészen a rendszerváltásig vezethetőek vissza, de ez a tényen nem változtat. Az utóbbi évek rendkívül dinamikus magyar gazdasági növekedése, a magyar gazdaság gyors fejlődése persze csökkentette a két ország közti különbséget, de továbbra is Csehország a fejlettebb, ez nyilvánvalóan kedvezőbb számukra. Speciális helyzetet teremt, hogy Magyarország esetében az idei aszály is súlyosabb károkat okozott egyszerű földrajzi adottságokból kifolyólag, ez szintén a forint helyzetét rontotta.

Az energiaellátás is a csehek javára billenti a mérleget. Habár Csehország is függ az orosz energiahordozóktól, de kevésbé, mint Magyarország.

Ezek a tényezők pedig együttesen vezettek oda, hogy a forint rosszabbul teljesít a mostani különleges helyzetben mint a cseh korona.

Hasonló, mégis kedvezőbb Lengyelország helyzete

Lengyelország esetében kissé más a helyzet. Egyrészt az látható, hogy a lengyel zloty is rosszabbul teljesít, mint a cseh korona, de jobban, mint a forint. Nyilvánvalóan Lengyelország is a háború sújtotta Ukrajna közvetlen szomszédja. Rengeteg menekültet kell fogadnia. Valamint Lengyelországnak is vannak problémái az uniós források lehívásával. Ezek indokolják, hogy miért teljesít rosszabbul a zloty, mint a cseh fizetőeszköz. Eddig azonban a lengyelek hasonló helyzetben vannak, mint Magyarország.

Lengyelország azonban a V4-ek közül a legkevésbé nyitott gazdaság. Az export és az import átlaga a GDP-hez viszonyítva, 52,5 százalék volt 2020-ban. Ez nagyon kedvező a lengyelek szempontjából a mostani helyzetben. Így kevésbé kitett a gazdaságuk. Emellett a lengyel államadósság hasonlóan Csehországéhoz, viszonylag alacsony, csak a lengyel GDP 53,8 százalékát teszi ki és a lengyel adósbesorolás is jobb mint a magyar. Tavaly ráadásul a lengyel államháztartási hiány is nagyon alacsony volt és idén is alacsonyabb lehet mint a magyar.

Az aszály is kevésbé sújtotta a lengyel mezőgazdaságot, mint a magyart. Valamint az energetika terén is szerencsésebb helyzetben vannak. A lengyelek is importáltak orosz energiahordozókat, de Lengyelország könnyebben tud tőlük függetlenedni, mint Magyarország. Ennek oka, hogy rendelkezik saját tengerrel, így tud tankerhajókat, LNG szállítmányokat fogadni, ráadásul az elektromosáram termelésben domináns a belföldi kitermelésű szén szerepe a lengyeleknél.

Ezek a tényezők együttesen erősítik a zlotyit a forinttal szemben, hiszen így nagyobb a bizalom a lengyel valutában.

Kedvezőtlen külső tényezők

Összességében kijelenthető, hogy bár a forint kissé gyengébb volt korábban is a másik két V4-es valutánál, a jelenlegi nehéz helyzetet többnyire külső tényezők és a múltból származó örökség (magas államadósság) szerencsétlen összjátéka idézte elő. A nyitott gazdaság, ami békeidőben a növekedés motorja volt, most sérülékennyé tesz és vannak olyan földrajzi, geopolitikai tényezők, amiken egyszerűen nem lehet változtatni.A magyar jegybank mindent megtett, a forint erősítéséért, komoly kamatemelést hajtott végre, ám a rendkívül kedvezőtlen külső eseményekre nincs ráhatása. Az uniós források megérkezése várhatóan sokat erősít majd a forinton, a nyomás azonban akkor enyhülne igazán, ha véget érne a háború. Ez utóbbi azonban nem hazánktól függ. Sokat fog segíteni az is, ha normalizálódik az európai energiahelyzet, ez viszont szintén beláthatatlan tényező.