Mivel foglalkoztak a mostani vezető politikusok tíz évvel ezelőtt?

Az akkor 62 éves Donald Trump, az USA mai elnöke 2010 elején dollármilliárdosként és producerként nézhette az általa finanszírozott és kilencedik évadjába érkezett „The Apprentice” – „A tanonc” – című valóságshowját az NBC adásában, amelyben olyan ünnepelt sztárok szerepeltek, mint Cyndi Lauper, Sinbad and Rod Blagojevich, akik szinte versenyeztek a szerepükért, és a vele járó pénzért.

Ez volt az az év, amikor Trump politikai fordulatot vett:

megszüntette a Demokrata Párt jelöltjeinek támogatását, és fontolóra vette: mi lenne, ha beszállna az elnökségért vívott versenybe.

Ezt teljesen komolyan gondolom, mert elegem van abból, ami az országban történik

 – nyilatkozta a Fox News-nak, az év októberében. Végül is úgy döntött, nem indul a 2012. évi elnökválasztáson, de jelezte: politikai ambícióit nem adja fel. És 2016-ban célba ért.

Vlagyimir Putyin 57 éves volt 2010-ben. Akkor Oroszország miniszterelnöke, útban, hogy majd harmadszor is megválasszák elnöknek. Az orosz föderáció alkotmánya szerint ugyanis az elnök két ciklus után már nem választható, viszont egy ciklusnyi szünet után újra indulhat az elnökségért.

Az átmeneti időszakban Putyin protezsáltja és elnöksége idején miniszterelnöke, a nála fiatalabb és pragmatikus Dmitrij Medvegyev – korábban főnökéhez hasonlóan szintén KGB-s alkalmazott – ült az elnöki székben. Amerikai tévécsatornák sugallták, Putyin azért ültette emberét a magasabb pozícióba, hogy ne legyen célpontja kétes vagyonszerzése vizsgálódásának.

Putyint 2012-ben újra elnöknek választották, s most már annak is második ciklusát tölti, miniszterelnöke az idén 55 éves Medvegyev.

A jelenlegi kínai államfő Hszi Csin-ping a korábbi elnök, Hu Csin-tao favoritja és lehetséges utódja 2010-ben.

Akkor 66 éves, s abban az évben beválasztják a nagyhatalmú Központi Katonai Bizottságba. 2008-tól már a népköztársaság alelnöke, s 2007 óta tagja a kommunista párt vezető szervének, a Politbüró Állandó Bizottságának.

Ő volt az utódjelölt, a „hercegecske”, de kevesen tudták még, milyen irányba vezeti majd Kínát. „Nem voltunk benne biztosak, hogy Csin velünk van, vagy ellenünk” – mondta Russel Leight Moses, pekingi székhelyű politikai elemző 2010-ben a Guardiannak. S két évvel később, 2012-ben Csin lett Kína első embere.

Boris Johnson – akkor 45 éves – 2010-ben bejelentette: indul újraválasztásáért, a londoni főpolgármesterségért, mely tisztet az előző négy évben már betöltötte.

Esélyeit növelte, hogy abban az évben régi barátja – majd később ellenfele - David Cameron lett a miniszterelnök, s alakíthatott koalíciós kormányt a liberálisokkal, miután a konzervatívok 12 év munkáspárti kormányzás után nyertek a választásokon. Akkor már mutatkoztak jelei a köztük lévő szakadéknak, közös eatoni és oxfordi múltjuk ellenére, mivel Johnson többször megsértette az íratlan szabályt, hogy a londoni főpolgármester a nyilvánosságnak szánt nyilatkozataiban nem mehet szembe a pártvezetővel. A vitás ügyek akkor még nem a Brexitet, vagy az Európai Uniót érintették, hanem a költségvetést és a bevándorlást, amelyekben Johnson meglepően liberális nézeteket vallott.

Mint ismert Boris Johnsont tavaly hosszas pártviták után miniszterelnöknek választották, s ő lesz az, aki kivezeti az Egyesült Királyságot az Európai Unióból.

Emmanuel Macron 2010-ben még csak 32 éves volt, de már abban az évben világossá váltak politikai ambíciói. (Addig befektetési bankárként az üzleti életben tevékenykedett, ugyanebben az évben nevezték ki partnernek a Rothschild&Co. bankban.)

Csatlakozott a Szocialista Párt vezetője, Francois Hollande csapatához, két évvel azelőtt, hogy „főnökét” 2012-ben a Francia Köztársaság elnökének választották, mely tisztet egy ciklusnyi időre töltötte be, csúnyán megbukott.

Macron több poszton is szolgált a Hollande-adminisztrációban, gazdasági miniszterségig vitte. Végül is szakított az elnökkel és a szocialistákkal, En Marche néven új politikai mozgalmat alakított, melynek hullámán 2017-ben Le Pennel szemben megnyerte az elnökválasztást és beköltözhetett az Élysée Palotába.

A 2010-ben 55 éves Angela Merkel már ötödik éve volt Németország kancellárja, azóta elmondhatja magáról, hogy egyike a Szövetségi Köztársaság egyik legfontosabb és leghosszabb ideig hivatalban lévő vezetőinek.

Miközben igen határozott arcot mutatott, s viszonylag nyitottnak látszott a menekültek és a bevándorlók iránt, a jobbközép párti kancellár nem volt mentes a kétértelmű megnyilatkozásoktól 2010-ben. „Ez a megközelítés elhibázott, teljesen elhibázott” – mondta a multikulturalizmusról még ebben az évben egy nyilvános rendezvényen, beszállva a bevándorlásról és az iszlámról folyó, akkor már országos méretű vitába, érzékelve: sokan éreznek úgy, hogy elhibázott a muszlimok integrációja.

Az akkor 25 éves Kim Dzsong Un-t alig ismerte a világ 2010. január elsején, csak nagyon kevesen tudták, hogy ő lehet Észak-Korea következő vezetője.

Az első hivatalos portré csak az év szeptemberében jelent meg róla, erősítve a spekulációkat: őt szánják arra, hogy átvegye apja, az öreg és beteg Kim Dzsong Il örökségét. Apjának legifjabb fiát addig távol tartották a rivaldafénytől. De 2010-ben az állami médiában bejelentették: Kim Dzsong Un-t négycsillagos tábornoknak nevezték ki, s közöltek róla egy fényképet, amelyen apja mellett ül. A következő évben Kim Dzsong Il meghalt, s fiát tették meg Észak -Korea vezetőjének.