MNB: áprilistól kezdhet visszatérni az élet a normális kerékvágásba
ElemzésekA gazdasági élet normalizálódása a koronavírus elleni vakcina széles körű elterjedésével párhuzamosan 2021 második negyedévétől indulhat meg a Magyar Nemzeti Bank várakozásai szerint. Az idei gazdasági növekedés 6 százalékhoz lehet közelebb, míg az infláció 3,5 százalék körül alakulhat. Az MNB az elmúlt időszakban az állampapír-vásárlások méretét heti 60 milliárd forintra emelte. Ennek tükrében 2020 májusa óta a jegybank mérlegében lévő állampapírok állománya több mint 1300 milliárd forinttal nőtt.
Az MNB közleménye rámutatott, a globális makrogazdasági és pénzpiaci folyamatokat változatlanul a koronavírus-járvány fejleményei alakítják. A második hullám az ipari termelésre egyelőre kevésbé hat negatívan, a szolgáltatások azonban továbbra is jelentősen kitettek a járványügyi intézkedések hatásainak.
2020 negyedik negyedévében az amerikai GDP ismét növekedni tudott, miközben az euroövezet és a régió gazdasági teljesítménye érdemben meghaladta az előzetes várakozásokat.
A vakcinák alkalmazása a vártnál lassabb ütemben történik, így a világgazdaság helyreállításának üteme körüli bizonytalanság továbbra is kiemelkedően magas.
Jegybanki körkép
Az amerikai Fed a januári kamatdöntő ülésén fenntartotta a laza monetáris kondíciókat, és az Európai Központi Bank is folytatta az eszközvásárlási programját. Régiónkban a februári döntéseik során a cseh és a lengyel jegybank nem változtatott az alapkamaton.
Az elhúzódó gazdasági kilábalás következtében a laza monetáris kondíciók régiós és globális szinten is tartósan fennmaradnak – világított rá a jegybanki közlemény.
GDP
A járvány második hullámával szemben válságállónak bizonyult a magyar gazdaság. A hazai GDP az előző negyedévhez képest ismét növekedni tudott.
A korlátozó intézkedések mellett éves összevetésben 2020 negyedik negyedévében a hazai gazdasági aktivitás 3,7 százalékkal csökkent, míg 2020-ban az év egészében 5,1 százalékkal zsugorodott.
A friss GDP adat a decemberi előrejelzésnél kedvezőbben alakult, ami alátámasztja a magyar gazdaságban meglévő gyors helyreállási képességet.
Munkaerőpiac
A koronavírus-járvány kihívásaira a vállalati szektor a kormányzati támogatásoknak és a hitelpiacot élénkítő lépéseknek köszönhetően főként a részmunkaidőben foglalkoztatottak arányának növelésével reagált – olvasható az MNB közleményéből.
A munkanélküliségi ráta 2020 decemberében bár az előző hónaphoz képest kismértékben emelkedett, azonban nemzetközi összehasonlításban továbbra is alacsony szinten, 4,3 százalékon alakult.
A gazdasági élet normalizálódása a koronavírus elleni vakcina széles körű elterjedésével párhuzamosan, 2021 második negyedévétől indulhat meg a Magyar Nemzeti Bank várakozásai szerint.
A GDP növekedés 2021-ben várhatóan a jegybank decemberi Inflációs jelentésben közölt 3,5-6,0 százalékos előrejelzési sávjának felső, gyorsabb kilábalást mutató tartományában alakul.
Infláció
2021 januárjában az éves összevetésben számított infláció 2,7, a maginfláció 4,2, míg az indirekt adóktól szűrt maginfláció 3,5 százalék volt.
Az árazási döntéseket a következő negyedévekben is nagy változékonyság jellemzi. A dohánytermékek jövedéki adójának év eleji emelkedése és bázishatások következtében a fogyasztóiár-index a tavaszi hónapokban várhatóan átmenetileg 4 százalék környezetébe emelkedik.
Az indirektadó-változások összességében az inflációt 2021-ben 0,8, míg 2022-ben 0,1 százalékponttal emelik. Ezzel szemben a mérsékelt külső inflációs környezet mellett a gyenge belső kereslet is az árnövekedés lassulásának irányába hat – mutatott rá a jegybanki közlemény.
Összességében az infláció 2021-ben a 3,5–3,6 százalékos tartományban, míg 2022-től újra a jegybanki cél körül alakul.
A járványhelyzet időbeli lefutása és a gazdaság várható helyreállása a továbbiakban is változékony árazási mintázatokat eredményezhet. Emiatt a tartósabb inflációs hatások megítélésénél a szokásosnál is óvatosabb az MNB.
Hitelminősítők
Az S&P és a Fitch legutóbbi hitelminősítése szerint Magyarország relatíve erős gazdasági teljesítménnyel és helyreállítási potenciállal, valamint biztos adósságtörlesztési képességgel rendelkezik.
A GDP-arányos államadósság-ráta a 2011 óta tartó folyamatos mérséklődés után 2020-ban átmenetileg a GDP 81 százalékára emelkedett. A gazdasági növekedés helyreállásával és a hiány mérséklődésével párhuzamosan azonban ismét csökkenő pályára áll.
Legfontosabb kockázat
A Monetáris Tanács megítélése szerint változatlanul a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés felerősödése (vagyis a forint gyengülése) jelenti a legnagyobb kockázatot az inflációs kilátások szempontjából.
Az MNB egyértelmű szándéka elkerülni, hogy a jelenlegi bizonytalan globális piaci környezet az inflációs kockázatok emelkedését okozza.
Jelentős mozgástér
A jegybankmérleg a 2020 előtti években GDP arányosan szűkült, így most elegendő mozgástér áll rendelkezésre a gazdasági kihívások tartós kezelésére.
Az MNB 2020-ban a jegybankmérleg jelentős mértékű bővítésével reagált a koronavírus-járvány okozta negatív gazdasági hatásokra, amivel a gazdasági növekedés helyreállását is támogatja.
Az MNB mérlege a jelentős bővülés mellett is régiós összehasonlításban átlagos méretű.
Az MNB a koronavírus-járvány okozta kockázatok kezelését és a növekedés gyors és fenntartható helyreállítását kész célzott módon, mérlege további növelésével támogatni – derül ki a közleményből.
Fedezett hiteleszköz
Az elmúlt időszakban a Monetáris Tanács januári döntésével összhangban az MNB heti 30 milliárd forintról 10 milliárd forintra csökkentette a fedezett hiteleszközön keresztül nyújtott új likviditást.
Állampapír-vásárlások
Ezzel párhuzamosan az állampapír-vásárlási program heti vásárlásainak összegét 60 milliárd forintra emelte a Magyar Nemzeti Bank. 2020 májusa óta a jegybank mérlegében lévő állampapírok állománya több mint 1300 milliárd forinttal nőtt.
Az elmúlt hónapban az MNB kiterjesztette az állampapír-vásárlásokat a tízévesnél rövidebb lejáratú állampapírokra is, ezzel biztosítva a folyamatos állampapírpiaci likviditást a hozamgörbe középső szakaszán.
A jegybank heti állampapír-vásárlásainak összegét továbbra is rugalmasan alakítja, ami során a korábbinál nagyobb arányban hajt végre közvetlen másodpiaci vásárlásokat. A jegybank változatlanul kiemelt fontosságúnak tekinti a hosszabb futamidők súlyának növelését az államadósság lejárati szerkezetében.
NHP Hajrá
A Monetáris Tanács szerint az NHP Hajrá kiemelt fontosságú a koronavírus-járvány kedvezőtlen gazdasági hatásainak tompításában.
A konstrukció keretében 2021. február közepéig több mint 26 ezer hazai mikro-, kis- és középvállalkozás vette igénybe a kedvező finanszírozási lehetőséget, 1700 milliárd forintot meghaladó összegben.
NKP
A nagyvállalatok a Növekedési Kötvényprogram kezdete óta február közepéig összesen közel 900 milliárd forint értékű forrást vontak be.
A programok keretei között kibocsátott többlet pénzmennyiséget az MNB továbbra is a preferenciális betéti eszköz segítségével teljes mértékben semlegesíti.
Kamatdöntés
A Magyar Nemzeti Bank a várakozásoknak megfelelően nem változtatott a kamatkondíciókon. Az alapkamat 0,60 százalékon, az egynapos betéti kamatláb -0,05 százalékon, az egynapos és az egyhetes fedezett hitelkamatláb pedig 1,85 százalékon maradt.
Maradhat a támogató pénzpolitika
A Monetáris Tanács szerint a kialakított rövid oldali monetáris kondíciók fenntartható módon támogatják az árstabilitást, a pénzügyi stabilitás megőrzését és a gazdasági növekedés helyreállítását.
A jelenlegi, gyorsan változó környezetben kiemelten fontos, hogy a rövid oldali hozamok biztonságos távolságban maradjanak a nullaközeli tartománytól, vagyis nem várható számottevő kamatvágás a közeljövőben.
Amennyiben az inflációs kilátások megváltozása indokolttá teszi, az MNB készen áll a megfelelő eszközök alkalmazására – zárul a jegybank közleménye.