LITT: szükség van egy nemzeti lakásstratégiára
ElemzésekA Magyar Nemzeti Bank kezdeményezésére 2019-ben megalakult Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület (LITT), a mai napon bemutatta a lakás- és kereskedelmiingatlan piaccal kapcsolatos javaslatait. A javaslatcsomag 4 pillére az újlakás kínálat növelése hosszú távon, az elérhető lakhatás biztosítása vállalkozói bérlakásszektor fejlesztésével, a kereskedelmiingatlan piac adminisztratív korlátainak enyhítése, valamint a hatékonyabb építőipar és hazai alapanyaggyártás ösztönzése.
A Magyar Nemzeti Bank által 2019-ben életre hívott LITT-nek kettős célja volt: az ingatlanpiac és a gazdaságpolitika legfontosabb szereplői közötti hatékony és rendszeres információcsere biztosítása, valamint olyan fórum létrehozása, ahol a piaci szereplők közvetíthetik a szabályozó hatóságok felé a piac működési környezetének súrlódásait, és az ezekre tett szabályozói megoldási javaslataikat.
A Testület kiadványának bemutatásakor Scheer Sándor, a LITT elnöke elmondta, hogy a lakásárak jelentős emelkedése után 2019-től mérséklődés látszik mind az árdinamikában, mind a keresletben, ugyanakkor jelentősen romlott lakásvásárlás elérhetősége, különösen Budapesten.
Ingatlanárak alakulása Magyarországon
Forrás: MNB
A négyzetméterárak számottevően növekedtek az elmúlt években a fővárosi kerületekben.
Budapesti négyzetméterárak változása
Forrás: MNB
A kínálati oldalon több súrlódás is azonosítható, melynek eredményeként a hazai lakásállomány megújulása alacsony, ráadásul 2021-től visszaesés várható az újlakás-átadások szintjében.
Alacsony a meglévő lakásállomány megújulása
Forrás: MNB
A lakáskínálat bővülése szempontjából továbbra is a megfelelően képzett munkaerő hiánya jelenti a szűk keresztmetszetet. A helyzetet súlyosbítja, hogy az építőipar számára a kereskedelmi ingatlan- és állami beruházások vonzóbbak a lakópark projektekhez képest, melyek így elszívják a munkaerőt.
Az építőipart gátló tényezők
Forrás: MNB
A LITT által kidolgozott javaslatcsomag 4 pillére közül a lakáskínálat növelését célzó ajánlások között kiemelte az egészséges lakásépítési célérték elérését támogató szabályozást, egy tárcák közötti otthonteremtési kerekasztal létrehozását, a kontraciklikus állami beruházási politika fontosságát, valamint a kihasználatlan telkek hozzáférésének biztosítását a fejlesztők számára.
Az elérhető lakhatás biztosítására hangsúlyozottan szükség van a vállalkozói bérlakásprogram kialakítására, kedvezményes áfakulcs mellett és a bérlakáspiac átfogó szabályozásával. A fejlesztések finanszírozása pedig célzott, hosszú távú, alacsony fix kamatozású hitel nyújtása mellett lehet biztosított.
Kereskedelmiingatlan piacon az elmúlt években megélénkült bérleti és befektetési kereslet lassú kínálati alkalmazkodással találkozott, továbbá az üzemeltetésben is érezteti hatását a munkaerő hiánya. Ennek orvoslására a LITT az adminisztrációs akadályok enyhítésére, valamint az üzemeltetésben az automatizálás lehetőségeinek feltérképezésére és szakképzések indítására tett javaslatot.
A hazai építőipar versenyképessége jelenleg elmarad európai összehasonlításban, melyben a Testület javaslatai szerint előrelépést hozhat az építőipari képzés fejlesztése és szakmunka presztízsének emelése. Emellett növekedést és hatékonyságot támogató hatása lenne a hazai építőipari alapanyaggyártás ösztönzésének, valamint az építőipari gépesítettség növelésének.
