MNB: Tovább javult a versenyképességünk

A veszélyek korában még fontosabb a versenyképesség növelése - mondta a negyedik Versenyképességi Tükröt ismertető Baksay Gergely, az MNB versenyképességért felelős ügyvezető igazgatója, a jegybank főközgazdásza. - Bármilyen célunk van, folyamatosan mérni kell a célokat, és a megvalósulásukat értékelni kell - tette hozzá.

Mint mondta, a Versenyképességi Tükörben a 2019-ben közzétett 330 versenyképességi pontban milyen előrehaladás történt, pontról pontra nézték végig a megvalósulását. Leszögezte:a 330 pontból eddig 263 javaslat megvalósítása kezdődött meg.

Hangsúlyozta, hogy a 2020-as évtized elejének válságai során még inkább felértékelődik a gazdaságot rugalmasabbá tevő versenyképességi tényezők.

A versenyképességi 330 pontból az eddigi megvalósulás 46 százalékos a súlyozott - mennyiségi és minőségi szempontokat figyelembe véve.

Az előrehaladás folyamatos, de lassú az üteme, mert másfél év alatt csak 4 százalékpontot növekedett a pontok megvalósítási aránya.

263 javaslat megvalósítása megkezdődött, ami a javasolt pontok négyötödét érinti.

A válságok megnehezítették a versenyképességi intézkedéseket, de folytatni kell a reformokat, hogy fenntartható lehessen a hazai felzárkózás, hogy rugalmasabban tudjunk alkalmazkodni a változásokhoz.

• 19-ről 25-re nőtt a teljesen megvalósult javaslatok száma,
• 115-re emelkedett a részben megvalósult pontok száma
• 123 pontnál megkezdődött a megvalósítás,
• és 67 javaslatnál nem történt semmiféle előrelépés

Részeletes ismeretésében Baksay Gergely több pozitív elemet is kiemelt, ezek közül a legfontosabbak:

- A lakáshitelek új folyósításánál teljesen eltűntek a változó kamatozású hitelek. A forintosítás után a fix kamatozású hiteleket támogatta az MNB.

- Tavaly gyakorlatilag száz százalékra emelkedett a fix kamatozású új hitelek aránya.

- A vállalatokat és a lakosságot támogató intézkedések születtek: a mikro- és kkv-k könnyebben jutnak hitelgaranciához, kezességhez.

- Az MNB megújította a bankszámlaválasztó programját, ami a családoknak összehasonlítást ad az egyes csomagokról.

- Az ÁKK programjainak hatására a családok állampapír-állománya meghaladta a 11 ezer milliárd forintot. Magyarországon a készpénzállomány nemzetközi összehasonításban is magas, ezért is fontos, hogy a készpénz állampapírba áramlása növelje a megtakarítók hozamát.

- A gyermekeket vállaló 25 és 30 év közötti nők szja-mentességre lettek jogosultak az átlagbérig ez év elejétől.

- Emelkedett az alkohol termékek adója, de súlyos és elkerülhető probléma Magyarországon a túlzott alkoholfogyasztás.

- Megnőtt a nemzetközi teljesítmény szerepe az egyetemek finanszírozásában, de a legjobb 100-200-ban még mindig nem található magyar egyetem a nemzetközi rangsorokban.

- A bejegyzett új szabadalmak száma Magyarországon alacsony, ezért is javasolta az MNB már korábban a szabadalmi díjak mérséklését, ami gyakorlatilag megvalósult, így növelhető a szabadalmi aktivitás a kkv-k és az egyetemek körében.

- A 30 év alattiak számára a doktori képzés költségei 50 százalékának állami átvállalása megtörtént.

- Az életciklus elején lévő vállalkozások K+F kiadásainak kiemelt támogatásában is zajlik előrelépés.

- További pozitívum a munkaerőpiaci mobilitás támogatása az ingázás ösztönzésén keresztül.

- Jól halad a digitalizációs átállás: az állami szférában eltérő ennek a teljesítménye, de a jó példák közül kiemelendő a NAV honlapja új, felhasználóbarátabb felületet kapott, könnyebb az információkat, felületeket megtalálni.

A versenyképességi tartalékot jelzi, hogy csak 3 terület megvalósulása haladja meg az 50 százalékot: az állami hatékonyság, a kutatás-fejlesztés és innováció területén, illetve az új pénzügyi modelleknél zajlott a legnagyobb mértékű versenyképességi előrejelzés az elmúlt években.

Az alábbi területeken pedig még nem érte el az 50 százalékot a megvalósítási arány:

• háztartási megtakarítások aktiválása
• külgazdaság és gazdaságszerkezet
• munkaerőpiac
• területi felzárkózás
• családbarát program
• egészséges társadalom
• tudásalapú társadalom

Energiahatékonyság

A zöld gazdaság az energiaválság és a szélsőséges időjárási események miatt is feltétlenül szükséges alapvetés, és az időszak során több olyan meghatározó intézkedés is történt, amely ehhez hozzájárul.

Az energiaintenzív kkv-k energergiahatékonysági beruházási hiteleinek önerejéhez legfeljebb 15 százalékos önerőt biztosított az állam 2022 utolsó és 2023 első negyedévében.

Energiahatékonysági és energiatermelő beruházások megvalósításához az állam a Gyármentő Program keretében a nagyvállalatok számára 150 milliárd forint összegben nyújtott vissza nem térítendő támogatást.

Továbbá a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram zöld beruházási lába szintén növelheti a zöld beruházások számát.

A Magyar Nemzeti Bank Növekedési Kötvényprogramja (NKP) együtt járt a kifejezetten zöld beruházási célokra forrásokat bevonó kötvények iránti kereslet megjelenésével. 2022. április végéig a program keretein belül összesen 20 kibocsátó zöldkötvényei kerültek piacra 539 milliárd forint értékben, ami az NKP által támogatott kötvénykibocsátás mintegy 19 százalékát tette ki.

A gazdaság zöldebbé válását segíti elő, hogy tavaly január 1. és június 1. között 1.900 MW-tal bővültek a hazai beépített napelem kapacitások, megközelítve az 5.000 MW-ot, ami a 2030- ra vállalat kormányzati cél 80 százaléka.

- Az öntözési infrastruktúra fejlesztésében fontos előrelépés volt, hogy több meghatározó pályázati lehetőség (vízgazdálkodás fejlesztés, öntözési közösségek) határidejét is meghosszabbították 2023. október 1-ig.

Munkaerő

A rendelkezésre álló szakképzett munkaerő Magyarország legfőbb erőforrása, amely kulcsfontosságú a tudásés technológiavezérelt növekedési modellre való átálláshoz. A komplex családtámogatási rendszer 2023-tól két új elemmel bővült.

Egyrészt a 25 és 30 év közötti gyermeket vállaló nők részleges személyijövedelemadómentességre lettek jogosultak a megelőző év júliusi bruttó nemzetgazdasági átlagbérének mértékéig.

Másrészt 2023 elejétől elengedik a teljes diákhitel-tartozásukat azoknak a nőknek, akik még a tanulmányaik alatt vagy annak befejezését követő két éven belül gyermeket szülnek, vagy fogadnak örökbe.

Egészségügy

- Előrelépések valósultak meg az egészségügyben a prevenció területén, mind a betegségek megelőzése, mind pedig a betegségek korai felismerése irányában.

- Nagymértékben kibővült a népegészségügyi termékadó alá tartozó termékek köre, illetve növekedett az adó mértéke is.

- Szintén növekedett az alkoholos italok és a dohánytermékek jövedéki adója.

- Átalakult a háziorvosi és a kórházi ügyeleti ellátás: míg előbbinél az Országos Mentőszolgálat vette át a szervezést, utóbbinál a vármegyei kórházak szerepe erősödött meg.

- A háziorvosi és a védőnői rendszer egyaránt az Országos Kórházi Főigazgatóság irányítása alá került, illetve megkezdődött a háziorvosi praxisok átszervezése.

- Az utóbbi években az orvosok bére a 2,5-szeresére, az ápolók bére több mint 70 százalékkal nőtt az átfogó egészségügyi bérrendezés keretében.

- Bevezetésre került a teljesítménytől függő bérezés az ápolók és az orvosok esetében: a munkáltató teljesítménytől függően 20 százalékkal csökkenthet, vagy 40 százalékkal emelhet a bértábla szerinti alapbéren.

- Az utóbbi években dinamikusan növekedett az egynapos ellátás az egészségügyben, a Széchenyi 2020 program keretében 19 helyszínen alakítottak ki legalább 4 szakmát ellátni képes egynapos ellátási helyszínt.

Oktatás

- Az oktatás területén a 2022/23-as tanévtől kezdődően bemeneti mérésekkel bővül a diákok teljesítményének mérési rendszere. A 4., az 5., a 6., a 7. és a 10. évfolyamos diákok ezentúl évente 2 mérésen vesznek majd részt matematika és szövegértés területén egyaránt.

- 2023 januárjától 10 százalékkal emelkedett a pedagógusok bére a közoktatásban, míg a pályakezdők 25 százalékos béremelésben részesültek.

- A modellváltó egyetemekkel kötött 6 éves közfeladat-finanszírozási szerződésekben az intézmények finanszírozása 30–50 százalékban olyan minőségi paraméterektől függ, mint a lemorzsolódás csökkentése és a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban történő előrelépés.

A 2022/23-as tanévtől kezdődően az egyetemek saját hatáskörben dönthetnek arról, hogy milyen kritériumok alapján sorolják át a hallgatóikat az állami ösztöndíjas és a költségtérítéses helyek között.

- 2023-tól kezdődően a felsőoktatási intézmények saját hatáskörben dönthetnek arról is, hogy a diploma megszerzését milyen szintű nyelvtudáshoz kötik.