Megjelent az Európai Unió 2022. évi regionális versenyképességi tanulmánya, amely az EU 235 régiójának (NUTS2) versenyképességi eredményeit hasonlítja össze. Az összefoglaló helyezést a kutatók 3 területen, és azokon belül 11 pilléren mért eredmények alapján számolják ki.
A három terület az alapadatok, a hatékonysági adatok és az innovációs értékek. A 11 pillért pedig a táblázatban látjuk.
|
Alapadatok |
Hatékonysági adatok |
Innovációs értékek |
|
- Intézményrendszer - Makrogazdasági adatok - Infrastruktúra fejlettsége - Egészségügy - Alapszintű oktatás |
- Felsőfokú képzés és felnőttképzés - Munkaerőpiac - A piac mérete |
- Technológiai felkészültség - Cégek „kifinomultsága” - Innováció |
Az összes vizsgált mutató száma 68. A vizsgálat két szempont szerint elemez: egyrészt a cégek, másrészt a lakosság szempontjait veszi figyelembe.
A cégek esetén a működési környezet jellemzőit értékeli, a lakosság szempontjából az életkörülményeket, az életminőséget méri. Az egyes régiók összesített teljesítményét pedig az EU átlag százalékában adja meg (EU27=100). Két módszertani érdekességet kell megemlíteni. Egyrészt a fővárosokat környezetükkel egybevonva, egy régióként veszi számba a tanulmány.
Magyarország esetén ez azt jelenti, hogy Budapest és Pest vármegye adatait csak együtt látjuk, külön-külön nem. Ez azért okozhat némi torzulást, mivel az egyes fővárosok környezete nem egyformán kiterjedt, és nyilván a fejlettségi különbség is eltérő lehet az egyes országok esetén a főváros és közvetlen környezete között. A másik módszertani érdekesség a súlyozás.
A három vizsgált területre, az alapadatokra, a hatékonysági adatokra és az innovációra ugyanis eltérő súlyozást alkalmaznak a kutatók a különböző fejlettségű országok esetén.
Az egy főre jutó GDP alapján három fejlettségi szintet határoznak meg.
A legkevésbé fejletteknél és a közepesen fejletteknél az alapadatok, még a legfejlettebbeknél az innovációs értékek súlya nagyobb az összesített pozícióban.
Magyarország esetén, amely a „közepes” kategóriába tartozik, az alapadatok 25, a hatékonyság 50 és az innovációs értékek 25 százalékos súllyal szerepelnek. Ezzel a súlyozási módszerrel az innováció területén való elmaradás kevéssé jelenik meg az általános helyezést adó összesített mutatóban, vagyis a torzító hatás abban jelenkezik, hogy kisebbnek tünteti fel a módszertan az innováció területén való elmaradást.
Viszont a fejlett országok esetén – amelyeknél az alapadatokat 20, a hatékonyságot 50 és az innovációs értékeket 30 százalékos súllyal veszik számításba a kutatók – felértékelődik az innováció az általános pozícióban. Azonban ezek a módszertani megoldások valószínüleg nem visznek bele nagy torzítást az értékelő rendszerbe, így nem módosíthatják jelentősen a versenyképességi sorrendet.
Magyarország esetén figyelemre méltó eredmény, hogy míg a legutóbbi, 2019. évi tanulmányban a 10 legfejletlenebb régió között 3 magyar is szerepelt, 2022-ben már egy sincs. Viszont a különbségek továbbra is nagyobb a legfejlettebb Budapest és környéke és a legkevésbé fejlett régiók között.
Általában is igaz, hogy a főváros és környéke minden országban jobb versenyképességi pozícióban van.
Azonban régiónk esetén ez a szakadék nagyobb, mint a fejlett országokban. Például Ausztria esetén Bécs és környéke, valamint a legkevésbé fejlett osztrák régió között csupán 13,6 százalékpontnyi a különbség, ez az érték Magyarországon 39,7, Lengyelországban pedig még nagyobb, 43 százalékpontnyi. Budapest és környéke enyhén jobban teljesít, mint az EU-s átlag (105,3 pont).
A legalacsonyabb értéket Észak-Magyarországon (Nógrád, Heves és Borsod) találjuk (65,6 pont). Sorrend szerint ez azt jelenti, hogy a 235 régióból Budapest a 89., Észak-Magyarország pedig a 207. helyen van.
A V4-es fővárosok és környékük között Varsó teljesítménye a legjobb (118), követi Pozsony (114) és Prága (114). A leggyengébb teljesítményt Budapest érte el (105,3). Az egyes magyar régiók versenyképességi pozícióját az ábrán látjuk.
A magyar régiók versenyképessége EU-s átlagban, zárójelben az általános versenyképességi helyezés
Nézzük meg, hogyan teljesítenek az egyes régiók a három fő területen!
|
Régiók |
Alapadatok |
Hatékonysági adatok |
Innovációs értékek |
|
Budapest |
83,0 |
116,2 |
107,6 |
|
Észak-Magyarország |
64,4 |
67,8 |
56,8 |
|
Észak-Alföld |
66,5 |
72,0 |
55,5 |
|
Dél-Alföld |
68,3 |
79,6 |
56,7 |
|
Dél-Dunántúl |
67,4 |
72,7 |
56,7 |
|
Nyugat-Dunántúl |
75,8 |
94,7 |
64,1 |
|
Közép-Dunántúl |
74,4 |
93,3 |
62,0 |
|
Bécs |
117,2 |
115,7 |
130,5 |
|
Varsó |
98,2 |
130,6 |
116,0 |
|
Pozsony |
89,8 |
121,2 |
125,8 |
|
Prága |
104,2 |
115,2 |
122,4 |
A táblázatból egyrészt azt látjuk, hogy Budapest és környéke, valamint a többi régió között jelentősek a versenyképességi különbségek. Másrészt a magyar régiók az innovációs értékek tekintetében vannak különösen gyenge pozícióban.
Ami pedig Budapest és néhány további főváros és környezete adatait illeti Bécs tűnik ki jelentős innovációs teljesítményével. Budapest pozíciói, két hatékonysági adat (Bécsé és Prágáé) kivételével, a legrosszabbak.
Az alapadatok tekintetében Budapest a leggyengébb helyezést az intézményrendszer hatékonyságára (64,5), legjobbat pedig az alapszintű oktatásra (88,5) érte el. Viszont Budapest hatékonysági adatai mind az EU-s átlag fölött vannak.
A legnagyobb problémákat az innováció területén találjuk.
|
Régiók |
Innováció terület |
||
|
Technológiai felkészültség |
Üzleti „kifinomultság” |
Innovációs eredmények |
|
|
Budapest |
103,7 |
100,6 |
120,3 |
|
Észak-Magyarország |
81,1 |
37,6 |
45,3 |
|
Észak-Alföld |
79,4 |
34,1 |
46,7 |
|
Dél-Alföld |
78,3 |
38,3 |
47,8 |
|
Dél-Dunántúl |
82,8 |
41,7 |
52,5 |
|
Nyugat-Dunántúl |
85,2 |
40,2 |
61,8 |
|
Közép-Dunántúl |
91,1 |
35,1 |
52,3 |
|
Bécs |
109,3 |
154,4 |
133,0 |
|
Varsó |
99,4 |
102,4 |
152,2 |
|
Pozsony |
104,7 |
127,4 |
152,0 |
|
Prága |
116,7 |
125,0 |
127,1 |
A táblázatban azt látjuk, hogy Budapest és a többi magyar régió, illetve Budapest és a többi város között az „üzleti kifinomultság” és az innovációs eredmények tekintetében van a legnagyobb szakadék.
Nézzük, milyen mutatókkal elemzik ezeket területeket a kutatók!
|
Üzleti „kifinomultság” |
Innovációs eredmények |
|
- Tudásterületeken foglalkoztatottak aránya - Helyben hozzáadott új érték a tudásterületeken - Másokkal együttműködő innovatív KKV-k aránya - Marketing és szervezeti innovációt bevezető KKV-k aránya |
- Szabadalmi bejegyzések száma (egy millió lakosra vetítve) - Kreatív foglalkozásokat folytatók aránya a 15-64 éves korcsoportban - Tudásterületeken dolgozók aránya a 15-64 éves korcsoportban - Tudományos publikációk száma - K+F ráfordítások a GDP arányában - A tudomány és technológiák területén felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya - A technológiai és tudásszektorokban foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatott százalékában - Védjegybejegyzések |
A kifinomultságban Bécs, innovációban pedig Varsó és környéke ért el jó helyezést.
Összességében az a jó hír, hogy nincs már magyar régió a 10 legrosszabbul teljesítő régió között. Viszont a különbségek továbbra is nagyok, ami nehezíti az országos szintű versenyképességi pozíció javítását.
A legnagyobb figyelmet kétségtelenül az innovációban való általános és régiós lemaradottságunk érdemli. Az innováció ugyanis a termelékenység javítás egyik fontos feltétele, amely egyben a versenyképességre is jelentős hatással van.
Ami pedig ennél is fontosabb: a gyorsan változó, kiszámíthatatlan környezetben, amely korunkat jellemzi, állandó megújulás, új megoldások és lehetőségek keresés – azaz innováció - nélkül a lemaradás, a fejlődési csapdába kerülés fenyegetheti a magyar gazdaságot és társadalmat egyaránt.
A szerző közgazdász, egyetemi tanár.
