Mostohaszerepben a humán tőke az állam kiadásai között
ElemzésekMessze vagyunk még a skandináv modelltől: az oktatási kiadások GDP-hez mért aránya Magyarországon már három évvel ezelőtt is az uniós lista végére volt elegendő - derül ki az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatalának frissen közölt adataiból.
A napokban jelent meg az Eurostat elemzése a 2022-ben mért GDP arányos állami oktatási ráfordításokról. Az EU-s átlag 4,6 százalék volt, ami 0,3 százalékos csökkenést jelent a 2021-es adathoz képest. A rangsort Svédország, Belgium, Finnország és Dánia vezette, Magyarország a 24. helyen állt, csak Görögországot, Horvátországot és Romániát előzte meg. A magyar GDP arányos ráfordítás 2016-tól 2022-ig általában csökkent, csupán egy évben, 2021-ben volt enyhe emelkedés.
2022-ben a V4-ek között a magyar GDP arányos oktatási ráfordítás volt a legalacsonyabb, az osztrák érték pedig minden V4-es ország adatát túlszárnyalta.
- ábra. GDP arányos oktatási ráfordítás 2016-2022
Magyarország esetén arra is fel kell figyelni, hogy 2016-2017-ben a GDP arányos ráfordítás nemcsak a szlováknál, de a cseh adatnál is magasabb volt. 2018-ban azonban már csak a szlovák értéket haladta meg. 2019-től pedig már minden évben az utolsó helyen álltunk. Ennek az értéknek az alapján azt láthatjuk, hogy a jövő humán vagyona fejlesztésére Magyarország - GDP-arányosan - másokhoz képest egyre kevesebbet költött.
Meg kell azonban jegyeznünk, hogy ezekben az értékekben nem szerepelnek a korai gyermekkori fejlesztésre fordított GDP arányos összegek.
Így a teljes GDP arányos állami oktatási ráfordítás minden ország esetén magasabb. Az Eurostat az oktatás különböző szintjei szerinti ráfordításokat, így a korai gyermekkori fejlesztési ráfordításokat is közli.
Ezek nagyon fontos értékek, hiszen a fiatalok későbbi lehetőségeit jelentősen befolyásolhatja, hogy mennyit fordít egy kormány a gyermekkori képzésekre. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy ez kifejezi azt, hogy egy kormány mennyire jövőorientált, mennyire alapozza meg a fiatalok későbbi fejlődési lehetőségeit.
A 2022. évi ráfordításokat néhány ország esetén az alábbi ábrán látjuk:
Az ábrán azt látjuk, hogy a versenyképességben élenjáró skandináv országok költik a legtöbbet GDP arányosan az általános iskola előtt álló kisgyermekek fejlesztésére.A V4-ek között a lengyel érték volt a legmagasabb. A magyarnál alacsonyabb értéket egyébként összesen 7 EU-s országban találhatunk 2022-ben. Megjegyzendő, hogy 2016-ban a magyar érték még sokkal jobb, 0,81 százalék volt. A ráfordítások aránya 2017-ben kezdett csökkenni, és ez a teljes, 2016-2022-es időtávot jellemezte. Természetesen ez a GDP-hez viszonyított arány változását mutatja, de mivel közben a GDP növekedett, így vásárlóerő paritáson a tényleges ráfordítások a százalékérték csökkenése esetén is növekedhettek, ami az alábbi ábrán látható.
A 2. ábrán az abszolút érték évenkénti jelentős változását látjuk. A legnagyobb csökkenés 2020-ban következett be. A 2022-es érték pedig már alig haladja meg azt az arányt, amit 2016-ban mértek.
A friss Eurostat oktatási adatok a 2022-es évnél fejeződnek be. Egy másik, ez év április 23-án megjelent, az állami kiadások szerkezetét elemző jelentésben viszont már 2023-as adatok is vannak.
Ezek szerint a magyar kormány 2023-ban az általános iskolákban és az ezt megelőző években zajló oktatásra a GDP egy százalékát költötte. Ez az uniós sorrendben a 25. helyre volt elég. Utánunk csak Romániát és Bulgáriát találjuk.Ez az állami kiadásokra vonatkozó jelentés azt is bemutatja, hogy az egyes EU-s országok mennyit költöttek további fontos területekre. Így találunk adatot a családokra és gyermekekre fordított GDP arányos ráfordításokról is. A magyar érték 1,6 százalék volt, ami kevesebb, mint az 1,9 százalékos EU-s átlag.
Ezzel az értékkel az EU-s sorrendben a 21. helyen álltunk. Ugyanez az adat 2022-ben még lényegesen magasabb, 2,6 százalék volt.
Végül az alábbi táblázatban azokat a területeket látjuk, ahol jelentős GDP arányos kiadásnövekedés, illetve csökkenés történt 2020-ról 2023-ra.
- táblázat. Magyarország GDP arányos ráfordításainak változása néhány területen, 2020-2023 (%)
|
Kiadási terület |
2020 |
2021 |
2022 |
2023 |
Százalékpont növekedés (2020-2023) |
|
Kiadás növekedés |
|||||
|
Kamatkiadások |
2,4 |
2,3 |
3,0 |
5,0 |
+2,6 |
|
Katonai kiadások |
1,1 |
1,1 |
1,4 |
1,8 |
+0,7 |
|
Fűtőanyag, energia kiadások |
0,4 |
0,8 |
2,9 |
2,3 |
+1,9 |
|
Felsőfokú képzés |
1,0 |
1,6 |
1,9 |
2,1 |
+1,1 |
|
Kiadás csökkenés |
|||||
|
Közlekedés |
5,1 |
4,9 |
4,2 |
3,9 |
-1,2 |
|
Egészségügyi kiadások összesen |
6,3 |
5,6 |
4,4 |
4,1 |
-2,2 |
|
Kórházakra fordított kiadások |
3,5 |
2,2 |
1,8 |
1,8 |
-1,7 |
|
Rekreációs, kulturális kiadások |
3,9 |
3,0 |
2,8 |
2,6 |
-1,3 |
|
Általános iskolák és azt megelőző képzés kiadásai |
1,2 |
1,1 |
1,0 |
1,0 |
-0,2 |
|
Szociális kiadások |
13,4 |
13,0 |
13,1 |
12,3 |
-1,1 |
|
Családi és gyermek kiadások |
2,3 |
2,3 |
2,6 |
1,6 |
-0,7 |
Forrás: Eurostat, 2025. április 23.
A táblázat azt mutatja, hogy minden fontos kiadást megelőzött 2023-ban az adósságállomány kamatterheinek növekedése miatti 5 százalékos GDP arányos állami kiadás.
Megugrott a kiadás-növekedés a felsőoktatásban is. Összességében azonban a vesztes a humán vagyon fejlesztése: legnagyobb csökkenést az egészségügy, az alacsonyabb szintű oktatás és a rekreációs, kulturális terület finanszírozásánál látunk.
A szerző közgazdász, egyetemi kutatóprofesszor
