Az államcsődök országa csodát hajt végre: negyedelik a 220 százalékos inflációt

Argentína gazdasága erős fellendülés előtt áll, mivel az elindított reformprogramok és a monetáris politika által nyújtott segítség kezdi meghozni a gyümölcsét.

A legfrissebb OECD gazdasági felmérés szerintArgentínában a GDP a 2023-as és 2024-es csökkenés után idén már 5,2%-kal, 2026-ban pedig 4,3%-kal nőhet.

Argentína jelentősen lemaradt a dél-amerikai államok gazdasági teljesítményéhez képest az egy főre eső reál GDP tekintetében:

Az ábrán látható, hogy Argentína a folyamatos válsághelyzet miatt még a 2009-es állapothoz sem tudott visszatérni, miközben versenytársai 30-40 százalékos emelkedést értek el az egy főre eső reál GDP-t nézve.

Tovább javíthatja a gazdasági hangulatot és a beruházásokat ugyanakkor az, hogy Buenos Aires idén áprilisban eltörölte a legtöbb deviza- és tőkeellenőrzéssel összefüggő intézkedést. Ugyanakkor a bankokba vetett bizalom az országban továbbra is csekély, akárcsak a hitelezés szintje.Az egyik legfontosabb fejlemény viszont az, hogy az infláció várhatóan tovább csökken: ebben az évben 37%-ra, 2026-ban pedig 15%-ra. Tavaly az infláció 220 százalékos volt Argentínában.A költségvetési konszolidáció már tavaly jelentős eredményeket hozott. A kamatfizetések nélkül számítva az elsődleges egyenlegek már pluszt mutattak fel, ami már önmagában is csökkentette az ország kockázati felárát. A legjelentősebb kiadási tétel továbbra is a hitelek és kamataik törlesztése.

Argentína reál GDP-jének változása a latin-amerikai régióhoz és az OECD országokhoz viszonyítva:

Az OECD álláspontja szerint a konszolidáció folytatásához lépésről-lépésre meg kell szüntetni a támogatásokat, javítani kell a közszféra hatékonyságát, torzító hatású adókat pedig szélesebb kört érintő jövedelem- és fogyasztási adóalapokkal kell felváltani - írja az OECD.

Argentína jelentős gazdasági potenciállal rendelkezik. Ennek egyik forrása és lehetősége a nap- és szélenergia-termelés, de az is fontos adottság, hogy az országa világ harmadik legnagyobb lítiumkészleteivel rendelkezik. A megújuló energiaforrások előmozdítása és a lítiumipar fejlesztése a támogató infrastruktúra fejlesztését és a vízkészletek megfelelő kezelését igényli.

Az OECD jelentése kiemel több argentín reformintézkedést:

• Új ösztönző rendszert vezettek be, amely adó-, vám- és devizaelőnyöket ad a 200 millió dollár feletti nagy beruházások számára, 30 évre garantálva.
• Növelték a személyi jövedelemadó alapját és csökkentették a társasági adó megfelelési költségeit.
• Ideiglenes adóamnesztia ösztönzi a be nem jelentett vagyon feltárását, növelve ezzel a dollár-finanszírozás rendelkezésre állását a gazdaságban.
• A nyugdíjellátások indexálását kiigazították a hosszú távú ellátások vásárlóerejének megőrzése érdekében.

A tartós költségvetési többlet mellett a monetáris politika is szerepet játszott a folyamatban lévő stabilizációban, mivel véget vetett a közvetlen és közvetett monetáris emissziónak, amit korábban a költségvetési hiány finanszírozására használtak.

A központi bank 2018-ban felhagyott az inflációs célkövetés keretrendszerével, és 2023-ig a költségvetési hiány finanszírozására szolgáló központi banki pénzkiadás a nem kívánt pénzek mennyiségének erőteljes bővüléséhez vezetett. Az ebből származó többletlikviditás nagy részét rövid lejáratú, kamatozó központi banki kötvények révén szívták fel, amelyek állománya 2023-ban elérte a GDP 15%-át, illetve a monetáris bázis 3,5-szeresét. E kockázat kezelése érdekében a referencia-monetáris politikai kamatlábat 2023 decembere és 2025 januárja között kilenc alkalommal csökkentették, 133%-ról 29%-ra. A kamatlábak csökkentése egy szélesebb stratégia része volt, amelynek célja - a pénzkereslet növekedése kielégítésének kivételével - szinte minden pénzteremtési forrás lezárása volt, ideértve a központi bank tartalékvásárlásait is.