Múlt héten a háború „beköszönt” a NATO területére, szerencsére csupán egyetlen éjszaka erejéig. 2025. szeptember 9-éről 10-ére virradóan Geran–2 drónok tucatjai sértették meg Lengyelország légterét, ami példátlan riadót váltott ki a szövetségen belül. Az incidens nyomán elindított Keleti Őrszem művelet a szövetség keleti pajzsát hivatott megerősíteni, aminek Ukrajna lehet a legnagyobb vesztese.
2025. szeptember 9-éről 10-ére virradóan Geran–2 típusú (iráni Shahed) drónok tucatjai sértették meg Lengyelország légterét, ami példátlan riadót váltott ki a szövetségen belül. Hajnalra legalább 19 orosz drón hatolt be a lengyel légtérbe – volt köztük, amely egészen az ország közepéig eljutott. A lengyel és NATO-légvédelem összesen három-négy légtérsértőt megsemmisített, a többi gép lezuhant vagy megsemmisült a levegőben. Az egyik lelőtt drón roncsai egy kelet-lengyelországi lakóház tetejébe csapódtak bele, de áldozatokról nem érkezett hír. Varsó az esetet durva provokációnak minősítette, hiszen először fordult elő, hogy orosz drónt kellett megsemmisíteni egy NATO-tagország légterében
A szakértői konszenzus afelé hajlik, hogy Moszkva ezzel tesztelte a NATO éberségét és légvédelmi reakcióidejét. Brit védelmi elemzők pedig arra hívták fel a figyelmet, hogy a Lengyelországban talált roncsok között akadt olyan is, amelyet kifejezetten légvédelmi rendszerek túlterhelésére fejlesztettek azzal a céllal, hogy megtévesszék a radart és “elárasszák” hamis célpontokkal a védelmet.
A lengyel légtérbe is feltehetően ilyen bomba nélküli „ál-célpontok” érkeztek, hogy feltérképezzék az esetleges gyenge pontokat és lemérjék, milyen gyorsan és milyen eszközökkel reagál a NATO.
NATO-reakció: keleti légvédelmi pajzs élesítve
Varsó azonnal riasztotta szövetségeseit. Alig két nappal később a NATO nagykövetei válságtanácskozást hívtak össze, és a szövetség bejelentette: megerősítik Európa keleti szárnyának légvédelmét.
Hollandia és Csehország bejelentették, hogy katonákat és légvédelmi ütegeket telepítenek Lengyelországba; Németország fokozza Patriot-rakétarendszereinek jelenlétét és kiterjeszti a lengyel légtér ellenőrzését; Franciaország három Rafale vadászgépet küldött keletre. A hollandok légvédelmi rendszereket, tüzérséget és 300 katonát küldenek, a csehek helikoptereket és 100 katonát, míg Franciaország és az Egyesült Királyság vadászgépek átirányítását vállalta a NATO keleti szárnyának védelmére. A NATO új, átfogó műveletet is indított Keleti Őrszem (Eastern Sentry) fedőnéven a határvédelem fokozására.
Világossá kell tennünk az elszántságunkat, és hogy képesek vagyunk megvédeni a saját területünket – erre hivatott a Keleti Őrszem hadművelet
– jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár. Az új misszió keretében európai vadászgépek egész raja és korszerű légvédelmi eszközök sora áll szolgálatba a térségben: Dánia két F–16-os gépet és egy légvédelmi fregattot, Franciaország Rafale-okat, Németország Eurofightereket ajánlott fel, valamint telepítenek új radarrendszereket és drónfelderítő szenzorokat is a fekvésbeli vakfoltok felszámolására
Ukrajna húzhatja a rövidebbet?
A kérdés már csak az: nem Ukrajna issza-e meg a levét ennek az új helyzetnek? Miközben a NATO országaiban megerősítik a légvédelmet, okkal merült fel, hogy így kevesebb légvédelmi rakéta és fegyver jut majd Ukrajnának.
Ezt a forgatókönyvet több elemző is felvázolta. Jamie Shea, a NATO volt magas rangú tisztviselője (jelenleg a Chatham House elemzője) szerint a Kreml azzal, hogy a lengyel határnál fokozott óvatosságra kényszeríti a szövetségeseket, valójában arra próbálja rászorítani a Nyugatot, hogy válasszon saját maga védelme és Ukrajna támogatása között.
Shea figyelmeztet: ha a NATO kénytelen a saját keleti határára koncentrálni és emiatt akár csak átmenetileg is kevesebb légvédelmi eszközt tud Ukrajnának átadni, az Moszkvának kedvező fejlemény lenne, mert így szabadabban támadhatná a téli időszakban Ukrajna energetikai infrastruktúráját.
A hideg hónapok közeledtével ez nem pusztán elméleti veszély. Tavaly is láthattuk, milyen pusztítást okoztak Ukrajnában az orosz rakéta- és dróntámadások: városok sötétültek el, erőművek semmisültek meg.
Ha idén télen Kijev kevesebb Patriot- vagy Iris-T rakétát kap a nyugati készletekből, még könnyebb lesz csapást mérni az ukrán áramhálózatra és fűtési infrastruktúrára. Bár Alexus Grynkewich tábornok, a NATO európai főparancsnoka igyekezett hangsúlyozni, hogy egyelőre nem lát ellentmondást az egyes nemzetek Ukrajnának nyújtott támogatása és aközött, amit most a Keleti Őrszem keretében felajánlanak, a gyakorlati aggályok azért érthetőek.
A korszerű légvédelmi rakéták drágák és véges mennyiségben állnak rendelkezésre – nem mindegy, hogy ezeket Kijev égboltján vagy Varsó felett kell bevetni. A lengyel incidens ráadásul rávilágított: az oroszok filléres, eldobható drónokkal is komoly erőket tudnak lekötni. Azokat a “kamikaze” drónokat, amelyek darabja néhány ezer dollár, most több millió dolláros nyugati rakétákkal és csúcstechnológiás F–35-ös vadászgépekkel kellett megállítani a NATO részéről – meglehetősen költséges cserearány. Még a tehetős amerikai hadsereg számára sem lenne fenntartható, ha hosszú távon ilyen eszközökkel kellene levadászni a rajokban érkező drónokat.
A NATO ugyan igyekszik növelni a fegyvergyártást és pótolni a készleteket, de időbe telik, amíg az új fegyverrendszerek lejönnek a gyártósorról. Egyes európai országok már most megrendeléseket adtak le amerikai légvédelmi eszközökre, ám ezek legyártása hónapokig vagy évekig is eltarthat. Vagyis az orosz vezetés okkal remélheti, hogy a Nyugat kapacitásait és elszántságát próbára teszi egy ilyen kétfrontos nyomás: védekezni otthon, segíteni kint.Hogyan hat mindez a háború kimenetelére? Ukrajna szempontjából aggasztó, ha a NATO légvédelmi kapacitásainak egy részét “hazai pályán” kell lekötnie. Kevesebb rendelkezésre álló rakéta a fronton azt jelentheti, hogy több orosz csapás éri célba – ami lassíthatja az ukrán ellentámadásokat, pusztítja az ország gazdasági hátországát.
