Mennyibe kerül Ukrajna helyreállítása?

Mennyibe kerül az újjáépítés?

A Világbank RDNA4 jelentése alapos képet ad az orosz-ukrán háború pusztításának pénzügyi vetületéről: a háború kezdete óta keletkezett közvetlen károk értéke 176 milliárd dollár, amely az infrastruktúra, a gazdaság és a társadalmi rendszerek széles körét érinti. A legjelentősebb veszteségek a lakásépítési szektorban (az összes kár 33%-a) mutathatók ki, ami jól tükrözi a civil lakosságot ért közvetlen csapásokat.

Ezt követi a közlekedési infrastruktúra (21%), melynek sérülései akadályozzák a mobilitást és a logisztikai folyamatokat. Az energetikai és nyersanyag-kitermelő ágazat (12%) is súlyos károkat szenvedett, különösen a gáztranzit leállítása után az ukrán gázkitermelő létesítmények elleni célzott támadások miatt.

A kereskedelem és ipar (10%) is érintett, hiszen a termelés kiesése gazdasági visszaeséshez vezet. A mezőgazdaság sem kerülte el a veszteségeket, főleg a keleti régiókban, ahol a termőföldek és az agrárinfrastruktúra súlyosan károsodott. 

A teljes helyreállítási költség – amely magában foglalja a közvetlen károk helyreállítását, a gazdasági veszteségek kompenzálását, a termelési kapacitások visszaállítását és a társadalmi rendszerek újjáépítését – a Világbank becslése szerint 524 milliárd dollárra tehető a következő tíz évre. Ez az összeg dinamikusan változhat, hiszen a háború elhúzódása vagy új infrastrukturális célpontok támadása tovább növelheti a károkat.

A károk területi eloszlása is figyelemre méltó: a leginkább érintett régiók – Donyeck, Harkiv, Luhanszk, Zaporizzsja, Herszon és Kijev megyék – a közvetlen károk 72%-át, vagyis 127 milliárd dollárt szenvedtek el. Az újjáépítési erőfeszítések jelentős része ezekre a területekre kell, hogy fókuszáljon.

Annak ellenére, hogy az ukrán kormány adatai szerint a 350 ezer lerombolt objektumból eddig 100 ezret sikerült helyreállítani, a fennmaradó feladatok volumene továbbra is hatalmas, ami jelentős nemzetközi támogatást tesz szükségessé.

Ki finanszírozza most Ukrajna helyreállítását?

Ukrajna 2025-ös helyreállítási tervei rendkívül ambiciózusak, azonban jelentős finanszírozási réssel küzdenek. A Világbank jelentése szerint a 2025-ös évre becsült helyreállítási igény 17,3 milliárd dollár, amelyből jelenleg csupán 7,4 milliárd dollár áll rendelkezésre. A lakásépítés, az energetika és a közlekedés olyan területek, ahol a helyreállítást folyamatosan és gyorsan el kell végezni, és az ehhez szükséges pénzmennyiséget is folyamatosan biztosítani kell.

Ukrajna újjáépítésének jelenlegi finanszírozása egy sokszereplős rendszeren alapul, amely az ukrán állami költségvetésből, valamint nemzetközi pénzügyi intézmények és donorországok hozzájárulásaiból tevődik össze.

A rendelkezésre álló 7,4 milliárd dollár részben állami erőforrásokból, részben pedig hitelek és támogatások kombinációjából származik.

Számos donorország is aktívan részt vesz a finanszírozásban, mind vissza nem térítendő támogatásokat, mind pedig kedvezményes hiteleket (ebből van több, kb. 60%) nyújtva.

Az Európai Unió például létrehozta az Ukrajna Támogatási Eszközt (Ukraine Facility), amely 2024 és 2027 között 50 milliárd eurós támogatást fog nyújtani Ukrajnának hitelek (33 mrd euró) és vissza nem téritendő támogatások (17 mrd euró) formájában.

Különböző országok is folyamatosan nyújtanak pénzügyi támogatást Ukrajnának, azonban fontos megjegyezni, hogy ezek a hozzájárulások gyakran több célt szolgálnak (katonai segély, humanitárius segítség, költségvetési támogatás) és nem kizárólag az újjáépítésre irányulnak.

A német Kiel Világgazdasági Intézet szerint a 2022. február 24-e és 2025. április 30-a közötti időszakban nyújtott nemzetközi segítség teljes összegének mintegy 48%-a katonai, 45%-a pénzügyi segítség és 7%-a humanitárius jellegű volt, de ezen belül három év alatt a helyreállításra elkülöníttett becsült összeg nem éri el a 15 mrd eurót.

A nemzetközi pénzügyi intézmények is fontos szerepet játszanak ebben a folyamatban, jelentős összegeket mozgósítva, elsősorban infrastruktúra támogatására.

Ukrajna számára ezzel az a probléma, hogy kizárólag hitel formájában érkezik a pénz, viszont kedvező kamattal (0,25% és 3% között) és hosszú futamidővel (20-30 év, amely a háború befejezése után fog aktiválódni).

• Világbank: 2022 óta 4,56 milliárd euró, főként az Ukrajna Támogatási, Helyreállítási és Reform Alapján (URTF) keresztül, amely infrastrukturális és szociális projekteket finanszíroz.
• Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD): 7 milliárd euró, amely az energetikai, közlekedési és magánszektorbeli beruházásokra fókuszál.
• Európai Beruházási Bank (EIB): 3,17 milliárd euró, főként közlekedési és lakásépítési projektekre.
• Európa Tanács Fejlesztési Bankja (CEB): 3,2 milliárd euró, szociális infrastruktúra és menekültügyi programok támogatására.
• Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD): 9,8 milliárd euró, amely széles körű infrastrukturális és gazdasági helyreállítási projekteket fedez.

Ki fogja finanszírozni Ukrajna helyreállítását a jövőben?

Ukrajna jövőbeni újjáépítésének folyamata még sok kérdést vet fel. Nincsenek még részletes, végleges tervek arról, hogy pontosan hogyan fogják újjáépíteni az országot, vagy mely területeket részesítik előnyben.

Jelenleg csupán kisebb projektek léteznek, ahol egyes országok vállalták, hogy a háború befejezése után egy-egy település újjáépítésébe szállnak be: például Harkivot Törökország, Odesszát Franciaország, Mikolajivet Dánia, Bucsát pedig Litvánia. Azonban ezek a tervek sem véglegesek.

Ami biztosra vehető, az az, hogy a helyreállítás legnagyobb részét az Európai Unió és tagállamai fogják végezni és finanszírozni. Donald Tusk, Lengyelország miniszterelnöke nemrég bejelentette:

Nincs semmi baj azzal, ha ezt mondjuk: nagy pénzt akarunk keresni Lengyelországnak Ukrajna újjáépítéséből… Segíteni akarunk, de profitálni is akarunk…

Ukrajna abban reménykedik, hogy az Egyesült Államoknak és az Európai Uniónak sikerül a befagyasztott orosz vagyont (körülbelül 200 milliárd eurót) is felhasználni, és nem csak annak kamatait kapja vissza kárpótlásként, amelyet majd a helyreállításra fordítanak. Ez a módszer jogilag nem egyszerű, és látható, hogy az EU-s szövetségesek sem tudnak dűlőre jutni ebben a kérdésben. Mindezek fényében a háború utáni újjáépítés egy komplex feladat marad és legalábbis egyelőre bizonytalan marad a végrehajtása.