Nagyon fontos trend fordult meg a durva élelmiszerárak miatt 

Elemzések2023. feb. 3.Kovács Dániel

Visszaesést mutat a kiskereskedelmi üzletek forgalma a magas élelmiszerárak miatt, és bár a boltok árbevétele éppen az áremelkedések miatt nem csökkent, az árrések nem nőttek, így a jövedelmezőség csökkent. Nem csoda, hogy tavaly 4000 kisbolt adta fel a küzdelmet, miközben egy évek óta tartó pozitív trend is a visszájára fordult…

Év elején az élelmiszerárstop azonnali kivezetésére kérte a kormányt a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség, álláspontjuk szerint ugyanis az intézkedés nem éri el a célját.

Akkor még úgy tűnt, ez elsősorban a hazai tulajdonú, vidéki, kis családi vállalkozásként működő élelmiszerüzleteknek jelent igazán húsbavágó problémát. Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója a Növekedés.hu-nak most arról beszélt, már minden szereplő számára nagyon komoly tehertétel lett, így a nagy alapterületű üzletek számára is.

Első körben az okozott problémát, hogy hogy jelentős mértékű raktározás indul be a lakosság részéről, nyilván voltak olyanok is, akik továbbértékesítési szándékkal jelentek a boltokban.

A korábbiakhoz képest jóval nagyobb mennyiséget vásároltak, látványosan megemelkedett az árstoppos termékek forgalma. Okkal lehet arra következtetni, hogy nem azonnal fogyasztották el a bevásárolt mennyiséget - mondja az igazgató hozzátéve, ez tavaly okozott ugyan fennakadásokat, mivel a beszállítók a megemelkedett igényeket nem mindig tudták kielégíteni, de ezen segített az egy alkalommal megvásárolható mennyiség korlátozása.

Újabban pedig azért nőtt meg jelentősen a hatósági áras termék forgalma, mert ezekhez képest nagyon megdrágultak a piaci áras élelmiszerek,

A fogyasztók jelentős része elindult abba az irányba, hogy árstoppos termékeket használjon fel a háztartásában, most elsősorban nyilván a friss termékekre gondolok, ez jelentős mértékű forgalmi többletet eredményezett

- mutat rá Fodor Attila, ám azt is hozzátette, nem lát olyan tendenciát, hogy a vásárlók sűrűbben járnának bevásárolni, hogy kicselezzék a mennyiségi korlátozásokat.

A kommunikációs igazgató még egy nagy rohamra számít, ez akkor indul majd meg, amikor a kormány bejelenti, hogy végleg kivezeti a hatósági árakat - ez a jelenlegi információk alapján április végén fog megtörténni - akkor vélhetően sokan törekszenek majd arra, hogy feltöltsék az éléskamrát árstopos termékekkel.

Már bezuhant a forgalom

A boltok helyzetét nehezíti az is, hogy már egy ideje nagyon erősen látszik, hogy az emberek nem bírják már a magas árakat, és visszavettek a fogyasztásból.

- Még nem érkeztek be a tavalyi évre vonatkozó összesített adatok az üzleteinkből, a tendencia nagyon jól látszik, a fogyasztás volumene a nyár második felétől kezdődően folyamatosan csökken - mutat rá Fodor Attila.

És bár az árbevétel nő a drágulás miatt, az üzleteket nagyon is rosszul érinti, hiszen a termékekhez ők is drágábban jutnak hozzá, így az árrés egyáltalán nem nőtt, sőtt, inkább csökkent,

ugyanis, ahogy arra a kommunikációs igazgató felhívja a figyelmet, az infláció hatására jóval árérzékenyebbek lettek a vásárlók, és előnyben részesítik a szerényebb árú, saját márkás termékeket, amelyen kisebb a haszna az eladónak.  A jövedelmezőség csökkenésével párhuzamosan ráadásul a kiadások jelentősen nőttek a magasabb energiaszámlák, és az emelkedő bérköltségek miatt. Nem csoda, hogy tavaly nagyjából 4000 hazai kiskereskedelmi bolt tűnhetett el a térképről.

Viszlát prémium, jönnek vissza az alsópolcosok

Megkérdeztük az igazgatót, melyik termékek drágultak meg és mennyire. Fodor Attila elmondta, leginkább a tejtermékek és a pékáru ára emelkedett, de sokat drágult a hús is, az infláció pedig szinte majdnem minden termékkört érintett. A KSH erre vonatkozó adatai szerint

a trappista sajt ára mindössze egy hónap alatt 18,7 százalékkal, a 20 százalékos zsírtartalmú tejföl 12 százalékkal lett drágább, de a joghurt, a túró és a 1,5 százalékos tej ára is 10 százalékkal nőtt. 

- Az áremelkedéseknek van egy nagyon szomorú hatása. Míg az elmúlt években folyamatosan azt tapasztaltuk, hogy a vásárlók az olcsóbb, de gyengébb minőségű termékekből egyre kevesebbet vásároltak, ezzel szemben a prémium termékek iránt évről évre nőtt a kereslet. Ennek a trendnek most vége, az infláció megfordította a folyamatokat - mutat rá a kommunikációs igazgató.

Első a magyar termék, de egyre fontosabb az ár

Sokszor elhangzik mostanában, hogy a hatósági árak mellékhatásaként a magyar termékek hátrányba kerülnek, a boltok polcait pedig ellepi az import áru. Fodor Attila azt mondja, a CBA magyar üzletláncként mindig is a magyar termékeket helyezte fókuszba, csak akkor fordultak importhoz, ha valamit nem lehetett a magyar piacon beszerezni.

Továbbra is hiszünk a magyar termékekben de az is igaz, hogy az árszerűség nagyon fontos. És ha az import termékek ára a hazai termékekhez képest alacsonyabb árponton van, főleg ha a különbség jelentős, akkor nekünk is el kell kell gondolkodnunk a külföldi beszerzésen,

tekintve hogy mi is a piacon vagyunk, versenyzünk a vásárlók kegyeiért, és bizony az ár kérdése rendkívül fontos tényező mostanában - teszi hozzá Fodor Attila.