Az ársapka eltörlését kérik a magyar kereskedők, mutatjuk, mennyit buknak miatta 

A várakozásoknak megfelelően alakult a karácsonyi szezon a plázákban üzletet bérlő kiskereskedők számára - tudja meg a Növekedés.hu Neubauer Katalintól, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkárától.

Különösen jó hír ez annak tükrében, hogy ősszel még attól lehetett tartani, hogy a muszájvásárlásokra berendezkedő lakosság az egyre drágább élelmiszerekre tartalékolja majd a pénzét, így a ruha-cipőboltok, általában véve mindenki, aki nem élelmiszereket forgalmaz, gyenge karácsonyi forgalomra számíthat, így a csődhullám is lehetséges forgatókönyvnek tűnt.

Ehhez képest  a magas infláció sem vágta agyon a karácsonyi bevásárlási rohamot, így megmenekült a boltok bevétele.

2023 első napjaiban pedig úgy tűnik, az élelmiszerboltok élete lesz nehezebb.

December végén derült ki ugyanis, hogy egy friss kormányrendelet értelmében a kiskereskedőknek kétszer akkora készletet kell fenntartaniuk a hatósági áras termékekből, mint korábban, vagyis a 2021-ben befagyasztott árú termékekből a 2021-es átlagos napi készlet, a 2022-ben befagyasztott árak esetében pedig a 2022-es átlagos napi készlet kétszeresét kell tartaniuk a boltoknak.

Már eddig is nehezen bírták az üzletek

- Tartanunk kell a 2021 október 15-i árakat, amivel az a legnagyobb baj, hogy időközben nagyon komoly áremelések voltak. Begyűrűzött a háború és az energiaválság hatása, és még számos más tényező is felfelé hajtotta az árakat - húzza alá Neubauer Katalin hozzátéve, a veszteség csak a kiskereskedőket terheli, nem osztoznak rajta a termékpálya többi szereplői.

És bár más országokban is életbe léptettek hatósági árat, ezeket az intézkedéseket rövid úton ki is vezették. Itt viszont jelen állás szerint áprilisig maradnak az élelmiszer-ársapkák, ami azt jelenti, hogy a kereskedők kénytelenek hatalmas veszteséggel is eladni ezeket a termékeket.

 Egy doboz 2,8 százalékos zsírtartalmú tejet 400 forint felett kap már csak meg a kereskedő

- mutat rá az MNKSZ főtitkára. A polcokra viszont már 200-250 forint közötti áron kerül ki, vagyis a boltosnak veszteséget termel. Jól látszik mindez a normál piaci áron értékesített termékeknél, az alacsonyabb zsírtartalmú tartós tejek már 600 forint körül pörögnek. Már ha veszik őket, ugyanis

a jelentős árkülönbségnek köszönhetően 90 százalékkal ugrott meg az ársapkás tejek forgalma.

- Ennek számos hatása lett, mivel a korábbihoz képest jóval nagyobb mennyiségű tejzsírt fogyasztanak az emberek, az olyan nagy zsírtartalmú termékek, mint a sajt, tejszín, vaj vagy a tejföl, nagyobb mértékben drágultak meg, mintha nem lett volna ársapka - húzza alá Neubauer Katalin.

De ennél is nagyobb baj, hogy a kiskereskedők mellett a feldolgozóipari szereplőknek sem tesz jót ez a helyzet, mert gátolja a tervezhető, kiszámítható termelést.

Maradva a kiskereskedelmi egységeknél, a főtitkár szerint a kisboltok érezték meg először az ársapka negatív hatását, mivel nekik pár százezer forintos veszteség is sokat számít, ezzel szemben a nagy áruházláncok nagy választéka és nagy forgalma jobban eltakarja a veszteségeket, viszont nagyobb mennyiségben vásárolnak náluk a vevők, így jelentős terhet jelentenek az ársapkás termékek okozta veszteségek.

Mi lesz veled, magyar termék?

Neubauer Katalin szerint a hazai kereskedők, és hosszú távon a gyártók, termelők is rosszul járnak, ugyanis a piac átrendeződik, és emiatt máris számos magyar kiskereskedő zárt be, átadva helyét néhol külföldi kereskedelmi láncoknak.

- Végre kialakult egy normális kapcsolat a gyártók és a kereskedők között, ment a Hazai Baromfi Program, Hazai Tej Program, valami elindult, de

most a hatósági ár miatt arra kényszerül számos kereskedő, hogy ismét importot tegyen a polcra

- mutat rá az MNKSZ főtitkára. Márpedig sokan vannak, akiknek megvan a lehetőségük külföldről beszerezni az árut, és meg is teszik, mivel a csirkemell például 30 százalékkal olcsóbban beszerezhető nyugat-európai piacokon, mint a hazai termelőktől, akiket most még a madárinfluenza is sújt, telepeket kell felszámolni, megsemmisíteni az állományt. Ráadásul most jelentkezik az energiakrízis hatása is az üzletekben, míg

az élelmiszerboltok összköltségének eddig 10 százalékát tette ki a rezsiszámla, ez mostanra 40 százalékra emelkedett,

mára meghaladja a személyi jellegű ráfordításokat is, noha hagyományosan mindig a munkabérre költötték a legtöbbet. Így együtt ez már a működőképességet is megingathatja, és nem csak a kistelepülések boltjainál. 

- Mi nem vagyunk abban a helyzetben, mint a MOL, aki ki tudta kényszeríteni a benzinársapka eltörlését. Ők a piacon egyedüli szereplők voltak, kezükben a finomító kapacitással, lépésre tudták kényszeríteni a kormányt. A kiskereskedők nincsenek ebben a helyzetben, a termelői oldalon ugyanis van áru - teszi hozzá Neubauer Katalin, aki nem is számít beszállítói áruhiányra a jövőben. Szerinte ilyen eddig sem volt huzamosabb ideig, legfeljebb átmeneti készlethiányról beszélhettünk.