Négy ország nagyon jól profitál a kereskedelmi háborúból

Elemzések2019. júl 7.Szabó Anna

A közel egy éve zajló háború nyomán az Egyesült Államok idén kevesebb árut hozott be Kínából, de jelentősen emelkedett a más ázsiai országokból importált termékek mennyisége. Négy ország biztos nyerő pozícióba került.

Az amerikaiak ugyan kevesebbet vásárolnak a Donald Trump elnök által indított kereskedelmi háború kezdete óta Kínából, de figyelmük nem a belföldi gyártók felé fordult. A CNN hírtelevízió elemzése szerint

más ázsiai országok termékei lesznek egyre népszerűbbek.

Az adatok azt mutatják, hogy a közel egy éve zajló háború eredményeként az Egyesült Államok az év első öt hónapjában ugyan 12 százalékkal kevesebb árut hozott be Kínából, de jelentősen megemelkedett a más ázsiai országokból importált termékek mennyisége.

Az idei év első öt hónapjában Vietnamból 36 százalékkal, Tajvanból 23 százalékkal, Bangladesből 14 százalékkal, Dél-Koreából pedig 12 százalékkal több termék érkezett az USA-ba. 

A Trump által bevezetett büntetővámok hatására az olyan termékek, mint a Kínából származó baseball sapkák, táskák, kerékpárok túlságosan drágák lettek az amerikai importőrök számára.

A megemelkedett tarifák számos ipari és műszaki termék – köztük mosogató- és mosógépek, szárítók és vízszűrők – alkatrészeinek árát is jelentősen megemelték. 

Donald Trump a múlt héten arról nyilatkozott, hogy a G20 országok találkozóján a Hszi Csin-ping elnökkel folytatott megbeszélését követően ismét tárgyalásokba kezdenek, és egyelőre nem vet ki új vámokat.

Az amerikai cégek azonban májusban még azt tapasztalhatták, hogy 200 milliárd dollár értékű árura vonatkozóan 10 százalékról 25 százalékra emelte az amerikai kormányzat a vámtételeket, mondván, Kína visszalépett a további tárgyalásoktól. Trump azzal is fenyegetett, hogy a maradék kínai árut sújtó vámterheket is emelni fogja, s így az okostelefonok, játékok, lábbelik és a hal behozatala is megdrágul. 

Kínát elkeseríti, hogy tömegesen hagyják el az országot a vámemeléssel érintett vállalatok és költöznek más országokba, például az USA-ba.

- mondta az elnök a múlt hónapban a CNBC-nek adott interjújában. Ennek ellenére nem világos, hogy ezek a cégek valóban ott hagyják-e Kínát, vagy csak annyit tesznek, hogy a gyártás utolsó, minimális folyamatait költöztetik más országokba. A Reuters híre szerint a vietnami vámhatóságok már azt vizsgálják, elképzelhető-e, hogy a valójában Kínában gyártott árukat illegálisan látják el Made in Vietnam jelzéssel.

Nem könnyű ugyanis olyan gyártókat találni Kínán kívül, amelyek ugyanazt a minőséget képesek előállítani, alacsonyabb áron.

Az importőrök ehelyett úgy is dönthetnek, hogy egyelőre lenyelik a költségeket, s abban reménykednek, hogy Trump inkább előbb, mint utóbb engedni fog a vámokból. 

A Missouriban termelő Cap America – amely baseball-sapkákat importál Kínából, de a hímzésüket már Amerikában végzi – például most épp egy bangladesi gyártót próbál ki, de egyelőre csak az import ötödét rendelik meg tőle.

Az amerikai kereskedelmi kamara, illetve annak sanghaji munkatársai arról számoltak be, hogy a megemelt vámok miatt a látókörükben lévő vállalkozások negyven százaléka már Kínán kívüli gyártási lehetőségek után néz. A gyártás áttelepítése mellett döntő vállalkozások negyede más dél-kelet-ázsiai országot választott.

Csak kevesebb mint hat százalékuk számolt be arról, hogy visszatelepítette a termelést az Egyesült Államokba, vagy legalábbis fontolóra vette a lehetőséget.

Bár az ázsiai térségből – leszámítva Kínát – érkező import jelentősen megemelkedett az idei évben, az is tény, hogy néhány vállalkozás már a kereskedelmi háború beindulása és a vámok megemelése előtt elhagyta a világ legnépesebb országát, s termelését olyan országokba telepítette át, ahol még alacsonyabbak a bérköltségek.

Vietnam és Dél-Korea amúgy is már egy évtizede egyre többet exportál az USA-ba, mert ezekben az országokban jelentősen fejlődött a ruházati cikkek és az elektronikai gyártmányok termelése.

Tajvan és Dél-Korea az olyan hightech termékek gyártásban jeleskedik, mint például a félvezetők, míg Vietnam és Banglades az alacsony bérekkel igyekszik versenyben maradni, s így piacot szerezni ruházati termékeinek és cipőinek.