Miért nem változott most Magyarország adósbesorolása?

Elemzések2019. aug 17.Harsányi Péter

Nem módosított ezúttal a Fitch Ratings Magyarország hitelminősítésén és a stabil kilátásokon sem. A hitelminősítő intézet elismerte, hogy hazánk GDP növekedési üteme kiegyensúlyozott és meghaladja a hasonló országokét, azonban az államadósság még mindig túl magas. A döntés megfelel a piaci várakozásoknak, így forintra és a kötvénypiaci hozamokra valószínűleg nem hat számottevően a lépés, főleg, hogy a piac már sokkal magasabb kategóriába árazza Magyarországot.

A Fitch döntésének hátteréről

A Fitch Ratings szerint a jelenlegi BBB hitelminősítés megfelelő, miután a felfelé és a lefelé ható tényezők egyensúlyban vannak. Egyrészről a többi hasonló minősítéssel rendelkező országhoz képest hazánkban kiegyensúlyozottabb és gyorsabb a gazdasági növekedés 5 éves átlagban, ugyanakkor ezt ellensúlyozza a magas államadósság és a gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága.

A növekedést leginkább a lakossági fogyasztás és a felfutó beruházások támogatják, aminek a dinamikája fokozatosan lassulhat. A hitelminősítő intézet várakozásai alapján ugyanis a kevésbé támogató külső környezet és a magyar gazdaság kapacitáshiányai miatt fokozatosan lassulhat a hazai GDP növekedés: 2019-ben 4,4 százalékra, 2020-ban 3,5 százalékra, míg 2021-re 2,5 százalékra. Utóbbi már a csoportátlag alatti lenne.

Az indoklás kitér arra, hogy a növekedésre jótékony hatással van a Magyar Nemzeti Bank támogató pénzpolitikája is.

A költségvetés fegyelmezett, így a kormányzati terveknek megfelelően 1,8 százalékos lehet a költségvetési hiány idén. Az alacsony deficit elősegíti a GDP arányos államadósság süllyedését, ami 2019 első negyedévének végén még jóval magasabb volt a hasonló országokéhoz képest (70,1% szemben a 39,4 százalékos csoportátlaggal).

Mindazonáltal kedvező fejlemény a Fitch szerint, hogy az államadósság szerkezete egészségesebb lett, miután 18,4 százalékra süllyedt a devizaadósság aránya, míg a hazai szereplők kezén lévő adósságállomány aránya 63,3 százalékra emelkedett.

Emellett hazánk nettó külső adóssága valószínűleg a GDP 7,5 százalékára süllyedhet az év végére, ami kevesebb a csoport 8,6 százalékos átlagánál.

A bankszektor nyereséges, stabil, likvid és megfelelően tőkésített, a tőkemegfelelési mutató 18 százalék. A hitelportfólió minősége tovább javult, a nem teljesítő hitelállomány az első negyedév végére csupán 5,2 százalékot tett ki.

A lakossági hitelállomány ellenben továbbra is alacsony, a GDP csupán 33,3 százalékát teszi ki, szemben a hasonló országok 53,6 százalékos átlagával.

Negatívumként említi meg a Fitch az EU és Magyarország romló viszonyát, és a bírósági rendszer korábbi átalakítását is.

A hitelminősítő szerint a későbbi felminősítést segítené, ha fenntartható módon tovább csökkenne az GDP arányos államadósság, illetve ha makrogazdasági egyensúlytalanságok nélkül tovább javulna az üzleti és a gazdasági környezet.

Ezzel szemben negatív lépést idézhetne elő, ha romlana a gazdasági környezet és annak stabilitása, ismét növekvő pályára állna a költségvetési hiány és az államadósság, illetőleg ha gyengülne az intézményi környezet.

Nem telt el elég idő

Legutóbb idén februárban minősítette fel hazánkat a Fitch és a Standard&Poor's. Az adósbesoroláshoz akkor stabil kilátást rendeltek.

A történelem és a tapasztalatok azt mutatják, hogy a felminősítés után jellemzően 1-2 évvel később döntenek ismét a hitelminősítők, azaz még nem telt el elég idő ahhoz, hogy újra felminősítsenek vagy akár a kilátásokat módosítsák.

A döntésre lehetett számítani, így komolyabb piaci reakciók sem várhatók, főleg, hogy a piac már sokkal magasabb kategóriába árazza Magyarországot.

A Moody’s-on a sor

A Moody’s még 2016 novemberében emelte vissza Magyarországot a befektetésre ajánlott "Baa3" kategóriába stabil kilátás mellett, azóta azonban hallgat a hitelminősítő intézet. A Moody’s-nál egy kategóriával alacsonyabb az adósbesorolásunk, mint a másik két nagy hitelminősítő intézetnél, így időszerű és indokolt is lenne, hogy az idei második, október 25-én esedékes felülvizsgálat során felminősítse Magyarországot.

Érik a felminősítés

Tekintettel a megemelkedett külső kockázatokra a jövő évi költségvetés óvatosabb a törvényileg előírtnál, ami végül csupán 1 százalékos hiánnyal számol, és további 1 százalékos tartalékot halmoz fel. Ez jelentősen növeli a költségvetés mozgásterét és csökkenti a sérülékenységet.Emellett a második negyedévben ismét a hazai GDP növekedett a leggyorsabban egész Európában, így a GDP arányos államadósság is gyorsabb ütemben süllyedhet. 2021-re akár 63 százalékra eshet a mutató a Magyar Nemzeti Bank számításai szerint.

A lakossági állampapírok elterjedésével pedig egyre nagyobb lesz a belföldi hosszabb lejáratú forintadósság aránya, míg a devizaadósság 2023-ra lényegében lenullázódhat.

Jelentős előrelépés a külső sérülékenység csökkentése terén, hogy az ország nettó külső adóssága – azaz a vállalatok, bankok, lakosság és az állam külföldi szereplőkkel szembeni hiteltartozása – 2021-re eltűnhet, sőt Magyarország akár nettó hitelezővé is válhat.

Régiós körkép

Az alábbi táblázat tartalmazza a visegrádi országok, valamint Románia aktuális adósbesorolását. Ez alapján látható, hogy Magyarország hitelminősítése összességében kedvezőbb Romániánál, a többi visegrádi országtól azonban elmaradunk.

 

Moody's

S&P

Fitch

Magyarország

Baa3

BBB

BBB

Románia

Baa3

BBB-

BBB-

Lengyelország

A2

A-

A-

Szlovákia

A2

A+

A+

Csehország

A1

AA-

AA-

A következő táblázat a hitelminősítésekben fennálló rangsort mutatja. A befektetésre ajánlott kategória a „Baa3”, illetve a „BBB-„ osztályzatoktól felfelé kezdődik. Az "Aaa" és az "AAA" jelzi a legmagasabb elérhető hitelminősítést.

Miként alakulnak a régiós országok fontosabb makrogazdasági mutatói?

2018

GDP növekedési ütem

infláció

munkanélküliségi ráta

egy főre eső GDP, dollár

Magyarország

4,90%

2,80%

3,70%

31.903

Románia

4,10%

4,60%

4,20%

26.447

Lengyelország

5,10%

1,70%

3,90%

31.939

Szlovákia

4,10%

2,50%

6,60%

35.130

Csehország

3,00%

2,10%

2,20%

37.371

 

2018

folyó fizetési mérleg egyenleg

költségvetési egyenleg

GDP arányos bruttó államadósság

egy főre eső államadósság, dollár

kockázati felárak (CDS)

Magyarország

0,60%

-2,20%

70,80%

11.215

0,85%

Románia

-3,80%

-3,00%

35,10%

4.281

1,05%

Lengyelország

-0,40%

-0,40%

48,90%

7.478

0,66%

Szlovákia

-1,60%

-0,70%

48,80%

9.578

0,44%

Csehország

0,60%

+0,90%

32,70%

7.508

0,45%

Forrás: IMF, Bloomberg, MNB


A fenti táblázatokból látható, hogy Magyarország a régiós országokhoz képest kedvező GDP növekedési ütemmel, inflációs pályával, és munkanélküliségi rátával rendelkezik, miközben a folyó fizetési mérlegünk többletes.

A nemzetközi múltbeli példák alapján ritkának számít, hogy úgy tudott igen gyors ütemben bővülni a magyar gazdaság, hogy a folyó fizetési mérleg többletes maradt, illetve nem szaladt el a költségvetési hiány sem.

Ezzel szemben javulást az egy főre jutó GDP és a termelékenység terén, valamint a GDP arányos bruttó államadósság csökkentése esetében kell elérni.

A hitelminősítők azt emelték ki korábbi elemzéseikben, hogy a jelenlegi növekedési ütem és a költségvetési fegyelem fenntartása mellett az adósságráta további csökkentése vezethet az osztályzatjavításhoz.