Németország közel 2 ezer milliárd eurót költhet anélkül, hogy kockáztatná a növekedését - mondják a közgazdászok

A német kormány közel 2 ezer milliárd eurós adósságot vállalhat fel a következő évtizedben anélkül, hogy a növekedését kockáztatná – derül ki az eurózóna közgazdászait célzó közvélemény-kutatás eredményén alapuló Financial Times elemzéséből, amely támogatja Friedrich Merz valószínű kancellár fiskális „bazookáját”.

Egy múlt héten végzett közgazdász közvélemény-kutatás becslése szerint Európa legnagyobb gazdasága a következő évtizedben negatív következmények nélkül növelheti fiskális terheit a jelenlegi GDP 63 százalékáról a GDP 86 százalékára. A 28 közgazdász válasza 1,9 ezer milliárd eurós költségvetési mozgásteret jelez."Németország nagy fiskális kapacitással rendelkezik" - mondta Marcello Messori, a firenzei Európai Egyetemi Intézet professzora, hozzátéve, hogy a nagyobb adósság lehetőségét arra kell használni, hogy Németországot és a tágabb értelemben vett európai gazdaságot a "csúcstechnológiai ágazatok és a hatékony zöld átállás" felé tereljék.

A felmérés eredményei azután kerültek nyilvánosságra, hogy Merz, a jobbközép kereszténydemokraták vezetője és valószínű koalíciós partnere, a szociáldemokraták kedden bemutatták az ország akadozó infrastruktúrájának fellendítésére és a védelmi kiadások növelésére vonatkozó terveket.

A közgazdászok arra számítanak, hogy a több mint öt éves gazdasági stagnálást követő halaszthatatlan fiskális „bazooka” (gazdaságélénkítés) további 1 ezer milliárd euró állami hitelfelvételhez vezethet a következő évtizedben."A legfontosabb szempont" – mondta Jesper Rangvid, a Koppenhágai Business School professzora, aki úgy becsülte, hogy a kezelhető adósságszint 80 százalék "vagy talán 90 százalék" mert Németországnak "volt lehetősége felelősségteljesen hitelt felvenni", hogy kifizesse a sürgősen szükséges újrafegyverkezést és infrastrukturális fejlesztéseket.

"Az alapvetően fontos infrastruktúrát, például a köztudottan nem hatékony vasúti rendszert és általában annak infrastruktúráját, valamint a digitális infrastruktúrát korszerűsíteni kell" – jelentette ki.

Az FT számításai szerint az 1,9 ezer milliárd eurós költségvetési mozgástér azt feltételezi, hogy a német nominális GDP 2035-re évi 2 százalékkal, 4,3 ezer milliárd euróról 5,4 ezer milliárd euróra nő. Ez valószínűleg konzervatív becslés, mivel nem számol reál-GDP-növekedéssel, ha az infláció eléri az Európai Központi Bank 2 százalékos célját.

Számos résztvevő hangsúlyozta, hogy a többlethitelfelvételt strukturális reformmal kell kombinálni az ország termelési kapacitásának növelése érdekében.

"A pénz önmagában nem oldja meg a problémákat" - mondta Ulrich Kater, a frankfurti székhelyű Deka Bank vezető közgazdásza.Willem Buiter, a Citi korábbi vezető közgazdásza és a Maverecon tanácsadója a német gazdaságot "groteszk módon túlszabályozottnak" nevezte.

Szombaton a lehetséges koalíciós partnerek további politikai részleteket vázoltak fel, amelyek ütköznek a közgazdászok felhívásaival.

A bürokrácia csökkentése és a növekedést elősegítő átfogó reform felszabadítása helyett a valószínűleg hatalomra jutó koalíció új állami juttatásokat ígért – beleértve a nem dolgozó anyák magasabb nyugdíját, az éttermek áfacsökkentését és a gazdálkodók üzemanyag-támogatásának újbóli bevezetését.

Bert Flossbach, a német Flossbach von Storch vagyonkezelő társalapítója a szombati bejelentés előtt azt mondta, hogy az új kormány nyitottsága arra, hogy nagy összegeket költsön a védelemre, "több lehetőséget teremthet a társadalmi fogyasztás növelésére, mely ugyanakkor a jóléti állam további inflációját jelentheti".Lorenzo Codogno, az LC Macro Advisors alapítója és vezető közgazdásza szerint Németország "igazi problémája" az elmúlt 20 évben uralkodó gazdasági modell, amelyet "fejlett, de régi iparágak" uralnak. Németországnak is szüksége van "élvonalbeli, innovatív vállalatokra" – mondta.

 „A német iparágak egy közepes fejlettségi csapdában ragadtak”, az országnak „modernizálnia” kell a gyártást – mondta Antti Alaja, a Finn Új Gazdasági Elemző Központ közgazdásza.

Stefan Hofrichter, az Allianz Global Investors közgazdásza az ország fojtogató bürokráciáját és adórendszerét hibáztatta, mondván, hogy a gazdaságot a „túl merev bürokrácia” és a „túl magas társasági adó” húzza le, amelyek egyaránt „hozzájárulnak ahhoz, hogy a magánszektor kevesebbet fektet be”.Jörg Krämer, a Commerzbank vezető közgazdásza arra buzdította Merzt, hogy „vegyen vissza” a gazdaság állami befolyásolásának mértékéből, és inkább „bízzon a polgárokban és a vállalatokban”, hogy „jobb üzleti feltételek alakulhassanak ki”.

A megállapítások 28 válaszon alapultak, amelyet arra a kérdésre adtak, hogy a törvényes hitelfelvételi korlátoktól eltekintve Németország meg tudja-e emelni szövetségi adósságát a növekedésre gyakorolt ​​hatás nélkül.

Kenneth Rogoff és Carmen Reinhart széles körben idézett 2010-es tanulmánya szerint a GDP 90 százalékát meghaladó adósság károsítja a növekedést, de a későbbi kutatások megkérdőjelezték ezt a következtetést.

"A közgazdasági szakirodalom nem ad határozott választ az államadósság megfelelő szintjére" - mondta Isabelle Mateos y Lago, a BNP Paribas csoport vezető közgazdásza, hozzátéve, hogy a nominális növekedés és a hitelfelvételi költségek által vezérelt adósságdinamika fontosabb.Mind a 41 közgazdász, aki válaszolt a Németország szigorú adósságfékjére vonatkozó kérdésre, amely a GDP 0,35 százalékában rögzíti a többletkiadásokat, azt mondta, hogy a 2009 óta érvényben lévő hitelfelvételi szabályt enyhíteni kell.

Több mint egynegyedük – vagyis a válaszadók 29 százaléka – azt mondta, hogy teljesen el kell törölni, míg 41 százalék a szabályok felülvizsgálatát javasolja, hogy "sokkal nagyobb rugalmasságot biztosítson". A többi közgazdász mérsékelt reformot támogatna, ami "egy kicsit nagyobb rugalmasság" bevezetését jelentené. Senki sem támogatta, hogy hagyják a szabályozást változatlanul vagy szigorítsák.

"A német fiskális óvatosság szigorúsága túlzott, és a reformok már régóta esedékesek" - mondta Martin Moryson, a német vagyonkezelő DWS globális gazdasági vezetője, hozzátéve, hogy a hivatalba lépő kormány "nyilvánvalóan" megértette a "feladat komolyságát, és készek arra, hogy kezeljék a problémát".

A Zöld Párt törvényhozói azonban vasárnap kijelentették, hogy jelenlegi formájukban ellenzik Merz azon terveit, hogy költségvetési mozgásteret azáltal teremtsék meg, hogy a védelmi kiadásokat a GDP 1 százaléka fölé helyezik, az adósságkeret értékénél magasabbra.Ellenzékük meghiúsíthatja a terveket, amelyek elfogadásához a német alkotmány módosítására és a parlament felsőházának kétharmados többségére van szükség.