Egyedül már nem megy: új pályára kell állítani a hazai innovációt

Innováció: változó hangsúlyok a turbulens világban - ezzel a címmel rendezték meg az idei közgazdász vándorgyűlés innovációs kerekasztal beszélgetését, amelyet Csath Magdolna, a Magyar Közgazdasági Társaság Innovációs és Intellektuális Tőke Szakosztályának elnöke nyitott meg. Mint mondta, az innováció terén ebben az évben Svédország, Dánia, Hollandia, Finnország és Belgium a vezető uniós tagállamok. E rangsorban Magyarország "mérsékelt innovátor": jelenleg a 21.helyen állunk az EU listáján, ami 2025-höz mérve 0,3 százalékpontos romlást jelent. Hazánkat Csehországgal és Ausztriával összemérve sem fest kedvezőbb képet az innovációs helyzet, mindkét országhoz képest lemaradásban vagyunk általános pozíció, humán erőforrás, intellektuális vagyon és termelékenység tekintetében - ismertette az uniós mutatókat Csath Magdolna. A magyar eredmények ugyanakkor nem minden rangsorban állnak ilyen rosszul: a külföldi doktorandusz hallgatók tekintetében az EU 12.helyét foglaljuk el, miközben a digitális képességek terén a 11.helyen állunk. A közepes és csúcstechnológiás termékekexportját nézve az uniós lista 5.legjobb eredményét produkálja Magyarország.

Csak folyamatos innovációval lehet versenyezni az új piacokért - ezt már az innovációs kerekasztal másik résztvevője, Gódi Attila mondta. A Terrán Kft.ügyvezető igazgatója kifejtette, hogy folyamatos megújulás nélkül nem tudták volna legyártani és eladni az egymilliárd tetőcserepet, és enélkül sem a magyar piacon, sem a szlovák piacon most nem lennének most piacvezetők. Úgy vélekedett: nem a méret, hanem az agilitás és a fókusz garantálja a versenyelőnyt. A sikeres innováció képlete Gódi Attila szerint a piacorientáltságból és az üzleti értékteremtésből áll. 

Hankó Gergely, a Környezetvédemi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország körforgásos anyaghasználati rátája jelentősen elmarad az uniós átlagtól: a hazai mutató 7,3 százalékos, miközben az Európai Unió átlaga 12 százalékot tesz ki. Mint fogalmazott, túl sok elsődleges nyersanyagból képezünk túl kevés hazai hozzáadott értéket. Hankó Gergely szerint az ökoinnovációs teljesítményünk és a másodnyersanyagok piaci visszaforgatása egyaránt sürgős fejlesztésre szorul.

Jánoskuti Levente a McKinsey tanácsadó cégtől a beszélgetésben arra figyelmeztetett, hogy a legfőbb gondot a termelékenység jelenti hazánkban. A termelékenység növekedésének legjelentősebb gátja a magyar gazdaság szerkezete. A szakember a mesterséges intelligencia használatára is kitért. Szavai szerint az AI nem cél, hanem eszköz a jobb döntésekért, a hatékonyabb működésért és a gyorsabb innovációért. A McKinsey számításai szerint a mesterséges intelligencia 2030-ig legalább 15 milliárd euró értéket teremthet a magyar gazdaságban.