Nyugdíj: rendbe hozhatja a hazai rendszert pár fontos átalakítás

Elemzések2024. szept. 2.H.L./D.J.

Ha semmi nem változik, akkor Magyarország nyugdíjkiadása 2070-re a GDP 13 százalékát fogja kitenni. Ahhoz, hogy ezt elkerüljük reformokra van szükség – mutat rá egy tanulmány, amely a Közgazdasági Szemlében jelent meg.

Bár jelentősen megnőtt a dolgozók száma a magyar nyugdíjkorhatár emelésével, a jelenlegi rendszer továbbra is fenntarthatatlan, mivel az intézkedés csak a növekvő átlagéletkor okozta népességöregedést képes ellensúlyozni.

A folyamatosan csökkenő születésszámból fakadó demográfiai változásokat azonban nem. Magyarországon az átlagéletkor 2050-re 48-ra ugrik, egyértelmű tehát, hogy a magyar Tb-nyugdíjrendszer jelentős változtatásokra szorul.Milyen reformokkal lehetne orvosolni a helyzetet? – erre a kérdésre keresi a választ Simonovits András a Közgazdasági Szemlében megjelent tanulmányában.

Csökkentéssel az emelésért

Az elmúlt évtized egyik legégetőbb kérdése a magyar idősellátás rendszerének fenntarthatósága. Ennek enyhítésére emelkedett 2013-tól 2022-ig fokozatosan 62-ről 65-re a nyugdíjkorhatár, ami jelentősen megnövelte a dolgozó emberek számát a korábbihoz képest.

A nyugdíjkorhatár emelése képes bizonyos fokig enyhíteni a magyar idősjuttatásra nehezedő nyomást, de az alacsony születésszám okozta népességöregedésen ez sem képes egyedül segíteni. Ez a nyugdíjrendszert érintő probléma egyértelműen nehezen kezelhető, de mégsem lehetetlen rá megoldást találni.

Először is szükséges a nyugdíjak relatív szintjét, különösen a magasakét csökkenteni, ez lehetséges az erőforrások moderált újraelosztásával.A másik kézenfekvő megoldás az úgynevezett járulékkulcs emelése, ami a Tb-rendszerbe befizetett összegek nagyságát kifejező fogalom.

A nyugdíjak relatív szintjének csökkentése különösen nehéz. A jelenlegi törvények szerint a nyugdíjbérek reálértékét tovább csökkenteni nem lehet.

Érdemesebb volna a korábbinál reálisabb nyugdíjreformot bevezetni, hiszen, ha a költségvetés elsődleges hiánya változatlan marad, 2060-ra az államadósság várhatóan a GDP 200 százalékára emelkedik majd.

A tanulmányból kiderül: míg Magyarország jelenlegi nyugdíjkiadása a GDP 8 százalékát teszi ki, 2070-re ez az érték várhatóan GDP 13 százaléka lesz.

Kérdéses, hogy a termelékenység és a reálbérek növekedése elegendő lesz-e ahhoz, hogy a nyugdíjak - különösen a legalacsonyabbak - ne zuhanjanak túl mélyre, ezen felül csökkenteni kell a túlzottan magas kezdő nyugdíjakat.

Évtized (t)

Munkaképesek (M) (15-64 évesek, millió fő)

Nyugdíjaskorúak (P)

(65+, millió fő)

Demográfiai függőségi hányados

2022

6,3

2,0

31,7%

2040

5,3

2,3

43,4%

2060

5,0

2,6

52,0%

*Magyarországon 2060-ra várhatóan a felnőttkorúak közel egyharmada nyugdíjas korú lesz.

A tanulmány számításai szerint, ha a bérek elég gyorsan emelkednek, akkor az átlagos nyugdíj reálértéke 3 évtizeden belül megközelítőleg állandó marad.

Fokozott újraelosztást lehetne végrehajtani a következő táblázatban szemléltetett módon (az átlagnyugdíj/átlagbérek százalékában):

Évtized

Átlagos nyugdíj

Minimális nyugdíj

Maximális nyugdíj

Arányossági együttható

2020

0.417

0.208

0,833

0,999

2030

0.412

0.254

0,727

0,766

2040

0.422

0.310

0,647

0,532

2050

0.444

0.378

0,557

0,299

A nyugdíjreformokat több különböző irányba is tovább lehet fejleszteni: az egyik módszer az ötéves, vagy akár az éves korosztályok szerinti díjazás bevezetése.

Ugyanakkor fontos, hogy az induló és a már megállapított nyugdíjak számításában figyelembe vegyük a romló demográfiai körülményeket, és csökkentsük a legmagasabb nyugdíjakat a források moderált újraelosztásával.

Ezen felül észszerű lépés még a krízishelyzet kezelésének érdekében az induló nyugdíjak lassabb emelése is - olvasható a tanulmányban.