Nyugdíj: rendbe hozhatja a hazai rendszert pár fontos átalakítás
ElemzésekHa semmi nem változik, akkor Magyarország nyugdíjkiadása 2070-re a GDP 13 százalékát fogja kitenni. Ahhoz, hogy ezt elkerüljük reformokra van szükség – mutat rá egy tanulmány, amely a Közgazdasági Szemlében jelent meg.
Bár jelentősen megnőtt a dolgozók száma a magyar nyugdíjkorhatár emelésével, a jelenlegi rendszer továbbra is fenntarthatatlan, mivel az intézkedés csak a növekvő átlagéletkor okozta népességöregedést képes ellensúlyozni.
A folyamatosan csökkenő születésszámból fakadó demográfiai változásokat azonban nem. Magyarországon az átlagéletkor 2050-re 48-ra ugrik, egyértelmű tehát, hogy a magyar Tb-nyugdíjrendszer jelentős változtatásokra szorul.Milyen reformokkal lehetne orvosolni a helyzetet? – erre a kérdésre keresi a választ Simonovits András a Közgazdasági Szemlében megjelent tanulmányában.
Csökkentéssel az emelésért
Az elmúlt évtized egyik legégetőbb kérdése a magyar idősellátás rendszerének fenntarthatósága. Ennek enyhítésére emelkedett 2013-tól 2022-ig fokozatosan 62-ről 65-re a nyugdíjkorhatár, ami jelentősen megnövelte a dolgozó emberek számát a korábbihoz képest.
A nyugdíjkorhatár emelése képes bizonyos fokig enyhíteni a magyar idősjuttatásra nehezedő nyomást, de az alacsony születésszám okozta népességöregedésen ez sem képes egyedül segíteni. Ez a nyugdíjrendszert érintő probléma egyértelműen nehezen kezelhető, de mégsem lehetetlen rá megoldást találni.
Először is szükséges a nyugdíjak relatív szintjét, különösen a magasakét csökkenteni, ez lehetséges az erőforrások moderált újraelosztásával.A másik kézenfekvő megoldás az úgynevezett járulékkulcs emelése, ami a Tb-rendszerbe befizetett összegek nagyságát kifejező fogalom.
A nyugdíjak relatív szintjének csökkentése különösen nehéz. A jelenlegi törvények szerint a nyugdíjbérek reálértékét tovább csökkenteni nem lehet.
Érdemesebb volna a korábbinál reálisabb nyugdíjreformot bevezetni, hiszen, ha a költségvetés elsődleges hiánya változatlan marad, 2060-ra az államadósság várhatóan a GDP 200 százalékára emelkedik majd.
A tanulmányból kiderül: míg Magyarország jelenlegi nyugdíjkiadása a GDP 8 százalékát teszi ki, 2070-re ez az érték várhatóan GDP 13 százaléka lesz.
Kérdéses, hogy a termelékenység és a reálbérek növekedése elegendő lesz-e ahhoz, hogy a nyugdíjak - különösen a legalacsonyabbak - ne zuhanjanak túl mélyre, ezen felül csökkenteni kell a túlzottan magas kezdő nyugdíjakat.
|
Évtized (t) |
Munkaképesek (M) (15-64 évesek, millió fő) |
Nyugdíjaskorúak (P) (65+, millió fő) |
Demográfiai függőségi hányados |
|
2022 |
6,3 |
2,0 |
31,7% |
|
2040 |
5,3 |
2,3 |
43,4% |
|
2060 |
5,0 |
2,6 |
52,0% |
*Magyarországon 2060-ra várhatóan a felnőttkorúak közel egyharmada nyugdíjas korú lesz.
A tanulmány számításai szerint, ha a bérek elég gyorsan emelkednek, akkor az átlagos nyugdíj reálértéke 3 évtizeden belül megközelítőleg állandó marad.
Fokozott újraelosztást lehetne végrehajtani a következő táblázatban szemléltetett módon (az átlagnyugdíj/átlagbérek százalékában):
|
Évtized |
Átlagos nyugdíj |
Minimális nyugdíj |
Maximális nyugdíj |
Arányossági együttható |
|
2020 |
0.417 |
0.208 |
0,833 |
0,999 |
|
2030 |
0.412 |
0.254 |
0,727 |
0,766 |
|
2040 |
0.422 |
0.310 |
0,647 |
0,532 |
|
2050 |
0.444 |
0.378 |
0,557 |
0,299 |
A nyugdíjreformokat több különböző irányba is tovább lehet fejleszteni: az egyik módszer az ötéves, vagy akár az éves korosztályok szerinti díjazás bevezetése.
Ugyanakkor fontos, hogy az induló és a már megállapított nyugdíjak számításában figyelembe vegyük a romló demográfiai körülményeket, és csökkentsük a legmagasabb nyugdíjakat a források moderált újraelosztásával.
Ezen felül észszerű lépés még a krízishelyzet kezelésének érdekében az induló nyugdíjak lassabb emelése is - olvasható a tanulmányban.
