OECD: nem lehet sokáig fenntartani az energia ársapkákat - Régiónkat jobban sújthatja a válság
Elemzések
A közép-kelet-európai országokat kiemelten érinti a jelenlegi energiaválság – figyelmeztet az OECD elemzése. A régió energiaintenzív iparában a profit zuhanni fog, az inflációs kockázatok növekednek, miközben a költségvetések nem tudják az ársapkákat és adócsökkentéseket a végtelenségig fedezni. Ha nem módosítják az eddigi támogatásokat, az az államadósságok leminősítéséhez vezethet.
A közép-kelet-európai országok különösen sérülékenyek lehetnek a jelenlegi energiaválságban – írja a Gazdasági és Együttműködési Szervezet (OECD) friss elemzése, amely a szervezet 38 tagállamnak az iráni háború kirobbanása után bekövetkezett energiaválságra adott eddigi intézkedéseit és az inflációs kockázatokat foglalja össze.
A jelentés kiemeli, hogy míg a tagállamok mindegyike küzd a közel-keleti válság energiaellátási következményeivel,
addig Közép- és Kelet-Európa – különösen olyan országok, mint Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország és Románia – esetében egyedi sebezhetőség és kockázatok is kirajzolódnak.
Ez a régió kettős szorításban került: egyrészt gazdaság-szerkezetileg függ az energiaigényes ipartól, másrészt több országban is kifeszített a költségvetés helyzete.
A jelentés három fő okot azonosít, amiért az idei energiaár-emelkedés Kelet-Közép-Európát súlyosabban érinti, mint nyugati szomszédjait.
Magas energiaintenzitás
A közép-kelet-európai gazdaságok továbbra is jelentősen energiaintenzívebbek, mint az OECD-átlag.
Minden egyes megtermelt GDP-egységre a Szlovákiához és Csehországhoz hasonló országokban több üzemanyag és villamos energia szükséges,
mint a szolgáltatásokra arányaiban jobban fókuszló gazdaságokban, például Franciaországban vagy az Egyesült Királyságban. Ha az olajárak 130 dollár/hordó felé emelkednek,
a közép-kelet-európai gyári övezet termelési költségei aránytalanul nővekednek, ami már a régiós versenyhelyzetet is veszélybe sodorja.
A fogyasztói kosár és az infláció
Közép-Kelet-Európában
az energia és az élelmiszer sokkal nagyobb arányt képvisel a fogyasztói árindexben.
Az OECD adatai szerint míg a G20-országokban az általános infláció várhatóan 1,2 százalékponttal emelkedik,
Közép-Kelet-Európában az energiaválság hatása még ennél is nagyobb lehet.
Az alacsonyabb háztartási jövedelmek miatt a benzinárak és a fűtési költségek a szegényebb rétegeket sokkal nagyobb mértékben érintik.
Változás az ellátási láncokban
Kelet-Közép-Európa
erősen függ az LNG-től és az Adriai-tengeren és a Földközi-tengeren keresztül érkező tengeri olajimporttól.
A Hormuzi-szoros lezárása miatt a drága globális spot piacon versenyez az energia beszerzésekor, éppen akkor, amikor a hazai tartalékokat a következő téli szezonra kell feltölteni.
A célzott segítségnyújtás buktatói
Az OECD figyelmeztetésének középpontjában a kormányok reakciója áll. A jelentés megjegyzi, hogy április elején számos közép-kelet-európai ország visszatért a korábbi években alkalmazott, politikailag népszerű, de gazdaságilag kérdőjeles stratégiákhoz.
A magyar és a lengyel kormányok hagyományosan kedvelik az üzemanyagárak korlátozását vagy az energia áfájának drasztikus csökkentését – írja a jelentés,
mely szerint ezek az intézkedések összességében regresszívek. Azáltal ugyanis,hogy mindenki számára csökkentik az árat, a kormány végül a magas jövedelmű háztartások (akik többet utaznak autóval és nagyobb otthonokban élnek) energiafogyasztását nagyobb mértékben támogatja, mint a kiszolgáltatottabb rétegekét.
Fiskális korlátok
A hitelfelvétel költségei a régiós államokban drágák és a költségvetés manőverezési lehetőségei meglehetősen szűkek.
Az OECD szerint az ársapkák és az áfacsökkentések folytatása a régió feltörekvő piacainak hitelminősítésének leminősítéséhez vezethet.
A fiskális válság elkerülése érdekében a jelentés sürgeti a közép-kelet-európai döntéshozókat, hogy váltsanak át egy precízebb megközelítésre.
Az OECD azt javasolja, hogy
a közép-kelet-európai kormányok hagyjanak fel az energiaárak szabályozásának kísérleteivel, és ehelyett inkább támogassák a szegényebbek jövedelmét.
A legalsó 20 százalékba tartozó jövedelemszintűeknek nyújtott közvetlen készpénzátutalások anélkül védik a legkiszolgáltatottabbakat, hogy torzítanák a piacot – véli a tanulmány.
Mi lesz az ipari szektorral?
A romániai és szlovákiai feldolgozóipari szektorok esetében
az OECD feltételekhez kötött támogatást javasol.
Ahelyett, hogy a kormány minden vállalkozás számára általános támogatást nyújtana, a segítségnek ideiglenesnek kell lennie, és olyan energiaintenzív vállalatokra kell irányulnia, amelyeknek világos terve van az energiahatékonyság növelésére és a zöld átállásra.
Ez megakadályozza az olyan cégek túlélését, amelyek csak a kormány által finanszírozott olcsó energia miatt maradnak életben.
Hogyan lehet bemérni a rászorultságot?
A jelentés egyik jelentős akadályként említi, hogy sok közép-kelet-európai országban hiányzik a digitális infrastruktúra ahhoz, hogy gyorsan azonosítsák és segítsék a legsebezhetőbb háztartásokat. Az OECD ezért sürgős beruházásokat szorgalmaz a jövedelemvizsgálati képességek fejlesztésére.
A jelentés arra a következtetésre jut, hogy Közép- és Kelet-Európa számára a jelenlegi válságnak fel kellene gyorsítania az energiahatékonyságot és a zöld átállást.
Az OECD a közép-kelet-európai épületfelújításokba és ipari hőszivattyúkba fektetett hatalmas beruházások mellett teszi le a voksát.
