Óriási a versenyfutás az energiában gazdag Közép-Ázsiáért

Elemzések2019. feb 1.Szabó Anna

Oroszország vagy Kína befolyási övezetébe kerülhetnek az energiában gazdag közép-ázsiai országok? A hagyományos orosz befolyás, vagy a kínai Új Selyemút hatása lesz erősebb? Hatalmas természeti erőforrásokról, geopolitikai "zsákmányról" van szó.

 Bár Oroszország és Kína a 2000-es évek elejétől látványosan közeledtek egymáshoz több politikai kérdésben is, az energiában gazdag Közép-Ázsiáért zajló vetélkedésben a két nagyhatalom között még jó ideig nem körvonalazódik megegyezés. Vajon a Szovjetunió felbomlása után továbbra is fennmaradt orosz struktúrák maradnak hosszú távon erősebbek, vagy a ma már külkereskedelmi elsőséget élvező Kína az Új Selyemúttal befolyása alá vonja a térséget?

Ezt a kérdést járta körül a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány és Kutatóintézet közös nemzetközi konferenciája, az oxfordi típusú vitára alapuló úgynevezett Geodebates, mely ezúttal is négy kutató segítségével segített eligazodni a hallgatóságnak, amely maga is szavazhatott a vita elején és a végén. 

A kínai szárazföldi Új Selyemút fő folyosói szempontjából kiemelt szerep jut Közép-Ázsiának (forrás: Paigeo).

Vasa László, a Külügyi és Külgazdasági Intézet főtanácsadója, vezető kutatója, a Széchenyi István Egyetem kutatóprofesszora, Dobrovits László, a Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások Központja Alapítvány tudományos igazgatója képviselte az orosz befolyást valószínűsítő oldalt. Kína jövőbeni térhódítása mellett pedig Bendarzsevszkij Anton a PAIGEO Alapítvány igazgatója, poszt-szovjet térség szakértő, és Krajcsír Lukács nemzetközi kapcsolatok elemző és történész, a Szegedi Tudományegyetem doktorjelöltje foglalt állást.

Kié lehet az értékes terület feletti befolyás?

Eszterhai Viktor szenior kutató és Bendarzsevszkij Anton vitaindító tanulmányában öt közép-ázsiai országot (Türkmenisztán, Tádzsikisztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán és Kazahsztán) vettek górcső alá kizárólag arra fókuszálva, hogy mi határozhatja meg a jövőben az orosz vagy a kínai térnyerést. Magát a külső befolyást, a hatalmi pilléreket abból a szempontból elemezték, hogy a klasszikus értelemben vett befolyáshoz egy nagyhatalomnak úgynevezett aszimmetrikus kapcsolata legyen a régióval. Ezt a tanulmány négy szempontból vizsgálta:

  • a népesség,
  • a gazdaság (kereskedelmi kapcsolatok),
  • a katonai költségvetés és
  • a hadsereg területén.

Csak a számokat nézve mindenhol Kína állt az első helyen, ez azonban nyilvánvalóan nem ad elég árnyalt képet a mindennapi életet és a társadalmi viszonyulásokat is figyelembe vevő helyzetről.

Katonai vs. gazdasági hatalom

Bár Kína és Oroszország egyaránt konfliktusokkal terhelt kapcsolatban áll(t) egyes régiós államokkal, sőt rendezetlen határviták is fennállnak a mai napig, az orosz befolyás sokkal inkább támaszkodhat a Szovjetunióból megörökölt, ma is működő rendszerekre, a térségben élő oroszokra, és az oroszra, mint a régió lingua francájára. Ami a politikai együttműködést illeti, a Peking kezdeményezésére létrejött Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) ma már sokkal jelentősebb, mint a Moszkva vezette 1992-es katonai Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (CSTO).

A régióval fenntartott külkereskedelmi kapcsolatok tekintetében Peking hatalmas ütemű fejlődést produkált: 2000-ben az orosz forgalomnak mindössze kis hányadát tette ki, ám – forgalmát megsokszorozva – ma már közel duplája az orosz relációnak 30 milliárd dollárt meghaladó éves értékkel.

Az öt vizsgált ország közül egyedül Kirgizisztánban előzi meg az orosz külkereskedelmi export a kínait, Türkmenisztán tekintetében pedig sokszoros a kínai túlsúly – derül ki a kutatóintézet összeállításából. A régió importját nézve azonban Oroszországnak sokkal jobban sikerült megőrizni pozícióit, elsősorban Kazahsztánban.

A kínai forgalom dinamikus bővülése ugyanakkor egy olyan időszakban zajlott le, amikor még az Új Selyemút (más szóval az Egy Övezet, Egy Út) kezdeményezés beruházásait még el sem kezdték, ezek hatása csak sokkal később fog érvényesülni, ám a trendet mindenképpen erősen meghatározza a jövőben. A vita során elhangzott fő megállapításokat az alábbiakban gyűjtöttük össze. Az energiaforrások miatt egyértelműen „zsákmány” a térség.

  • Az USA már korábban hátat fordított Közép-Ázsiának, az Európai Uniónak pedig nincs Közép-Ázsia stratégiája, így a két nagy szereplő Kína és Oroszország, ugyanakkor Törökország szerepét nem szabad leértékelni (befolyás-gyakorlás a testvéri népek apropóján).
  • Közép-Ázsia nem önálló identitású régió,ahol a fő kereskedelmi partnerek között szerepel Olaszország, Hollandia, Svájc és Törökország is, Kína és Oroszország nagyon jelentős, de nem kizárólagos partner.
  • A térségben a befolyását veszítő Oroszország, és a befolyását elsősorban a beruházásokon és a kereskedelmen keresztül növelő Kína vetélkedését láthatjuk. Az olajár csökkenése miatt az orosz befolyás tovább mérséklődött a térségben, mert kevesebb pénz jutott beruházásokra, fejlesztésekre és támogatásokra.

Milyen forgatókönyvekkel lehet számolni?

  1. Békés egymás mellett élés, miközben Kína szerepe nő, az oroszoké csökken
  2. Nevető harmadikként egy harmadik nagyhatalom terjeszti ki a befolyását a térségben (például Törökország vagy Irán). A fiatal generáció számára már az orosz-befolyás nem magától értetődő.
  3. Moszkva arra kényszerülhet, hogy hosszú távon feladja/mérsékli befolyását, noha hagyományosan befolyási övezetének tekinti a térséget, ám a jelenlegi politikai integrációt nem adja fel könnyen Moszkva, magas védővámokkal védi a piacokat a kínai áruktól.
  4. Egy V4-típusú regionális együttműködés is kialakulhat néhány közép-ázsiai ország között, bár a hagyományos nemzettudat még nem fejlődött ki.
  5. A Kelet-Nyugat helyett egy Észak-Dél közötti konfliktus állhat elő a térségben, mert az iszlám fontos tényező, több helyen erős a muszlim befolyás.

950 km hosszú kínai autóút a térségben

A fenti forgatókönyvek mellett jónéhány fontos megállapítást tettek a kutatók:

  • Kína és Oroszország továbbra is több fontos kérdésben egyeztet egymással (pl. Szíria, Myanmar).
  • Így a közép-ázsiai térség nagy valószínűséggel egyensúlyoz majd az úgynevezett kemény (politikai) hatalmat képviselő Moszkva és a puha (gazdasági) hatalmat jelentő Peking között.
  • A régióban az orosz befolyás a hosszú távú földbérletekben tovább élhet, a kínaiakat sok helyen kevésbé tisztelik, nehezebben fogadják el a befolyásukat, mint az oroszokét, és sok az orosz nemzetiségű lakos.
  • A kínaiak az első Selyemút óta nem tudták tartósan megőrizni a befolyásukat a térségben.
  • Szimbolikus, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök Asztanában jelentette be a az Egy Övezet Egy Út kezdeményezést, melynek részeként a közép-ázsiai térséget átszelő 950 km hosszú autóút tavaly megnyílt, és a vasúti közlekedést kínai pénzből fejlesztik. 
  • A kínai infrastrukturális fejlesztésekkel is ellensúlyoznák, hogy a térség fő kijárata Oroszország.

 

SIKERSZTORIK
A Google és a Facebook coach-a szerint ez kell a sikerhez
Melody Wilding viselkedés-kutató szerint azok a vezetők, akik folyamatos nyomás alatt állnak, olyan készségeket gyakorolnak, amely segítségével a legtöbbet tudják kihozni magukból és másokból.
Siker2019. ápr 14.
Tudta, hogy az isteni Michelangelo zseniális üzletember is volt?
Levélváltásaiban jellemzően nem művészetről, sokkal inkább olcsón megszerezhető birtokokról, szerencsés adásvételekről folyt a szó.
Siker2019. ápr 6.
Erről mondott le Bill Gates és Warren Buffett a siker érdekében
Amikor valakinek a sikerére gondolunk, gyakran megfeledkezünk arról, hogy annak eléréséhez mennyi erőfeszítés szükséges.
Hírek2019. feb 1.
A briteket kiléptető Michel Barnier Európa legveszélyesebb embere
A francia néppárti politikusnak nemcsak Theresa Mayt sikerült kiütnie a ringből, de eddig azt is elérte, hogy az Unió végig egységes maradjon mögötte.
Elemzések2019. ápr 12.
Jeff Bezos volt felesége lesz a harmadik leggazdagabb nő
A válás után közel 36 milliárd dollár illeti majd meg MacKenzie Bezost, az Amazon-alapító feleségét.
Hírek2019. ápr 7.
A világ 10 legjobb üzleti egyeteme – Európa beelőzte a nagy amerikai fellegvárakat
Rögtön az első helyen egy európai intézmény, amely beelőzte a nagy amerikai fellegvárakat: a Harvardot, az MIT-t és a Standfordot. Ne Oxfordra gondoljunk!
Hírek2019. ápr 14.
Weiss Manfréd: a XX. század leginnovatívabb magyar vállalkozója
A csepeli mágnás báró úgy pörgette fel a magyar gazdaságot, ahogy arra azóta sem volt példa.
Elemzések2019. márc 24.