A Brexit katonai dilemmái

Elemzések2019. feb 1.Dunai Péter

Miképpen is hat ki a Brexit a NATO-ra, az Európai Unió saját, európai hadserege felállítására vonatkozó terveire? Ennek a szerfelett kényes probléma-komplexumnak a sorsa továbbra is nyitott, pedig az egész nyugati világ biztonságát befolyásolja. 

NATO hadgyakorlat (MTI/EPA/Zurab Kurcikizde)

Függetlenül attól, hogy a Donald Trump vezetés elbizonytalanította nemcsak a nyugati világban lévő legszorosabb szövetségeseket, Európát, Kanadát, a NATO-vezetést, hanem a kulcsfontosságú távol-keleti szövetségest, az „elsüllyeszthetetlen anyahajóként” is emlegetett Japánt.

Ennek a kiszámíthatatlanságnak a folyományaként a japán kormányfő (ténylegesen az ország vezetője), Abe Sindzó ismét Moszkva felé tapogatózik, hogy a második világháború immáron három generáció óta lezáratlan szálát, az orosz-japán békeszerződés aláírását előmozdítsa.

Egyben lehetőséget nyerjen a Kurili-szigetek egy része visszaszerzésére – és feltehetően olajat, gázt vegyen az oroszoktól, akik máris Kína legfontosabb szénhidrogén-energiahordozó ellátóivá küzdötték fel magukat, megelőzve Szaúd-Arábiát, az Öbölbeli államokat.

Pedig az amerikaiaknak előbb-utóbb nagy szükségük lehet a két elidegenülő szövetséges, Japán és az Európai Unió politikai - és akár erőt felmutató - katonai támogatására. Korunk, a 2019-es év meghatározó ellentmondása jó néhány politikus szerint az Egyesült Államok – Kína szembenállás.

Ennek jelenleg ugyan legszembetűnőbb vetülete ez idő szerint a két nagy ország kereskedelmi „háborúja”, de távlatokban az amerikai – kínai katonai feszültség, a világkereskedelem mintegy negyven százalékát érintő Dél-kínai tenger feletti ellenőrzés rukkolhat elő.

Kína, élve hatalmas iparával, tartalékaival, a 2015-ben meghirdetett „Made in China 2025” ártalmatlanul hangzó, de roppant fontos katonai-stratégiai vonatkozásokat felölelő hosszú távú terve alapján egy évtizeden belül átveheti az Egyesült Államoktól a világ vezető hatalma szerepét.  

Nagy-Britannia a Brexittel egyfajta politikai – katonapolitikai vákumba kerül. Noha megmarad NATO-tagsága és az öt angolszász ország (USA, Nagy-Britannia, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland) alkotta Öt Szemben, viszont a NATO-n belül a még szorosabb együttműködést, a legtitkosabb hírszerzési adatok megosztását jelentő csoportban London becementeződik az örök második szerepbe.

Európa már a Brexit utáni időkre gondol. Angela Merkel német és Emmanuel Macron francia vezető Aachenben január 22-én aláírt,

az újabb német-francia összeborulást szentesítő dokumentumában már ezt a két országot nevezi meg az új EU-hadsereg magjának. 

A londoni, washingtoni, szingapuri és bahraini irodákat fenntartó IISS (International Institute for Strategic Studies), a világ egyik vezető geopolitikai think-tank-je a Német Külkapcsolatok Tanácsával (DGAP) közösen felmérte az Egyesült Királyság kiválásának hatását az EU közös biztonsági és védelmi politikája (CSDP) megvalósítására. Ez egyelőre leginkább a közös missziók felvállalásában manifesztálódik.

Tegyük hozzá, hogy ez idő szerint a belga fővárosban, Brüsszelben, a NATO-főhadiszálláson és a hollandiai Brunssumban, a NATO parancsnoki központjában olyan sajátos munkamegosztást tartanak nem hivatalosan elfogadhatónak, amelynek keretében a kifejezetten katonai feladatokat továbbra is a tagországoknak a NATO rendelkezésére bocsátott kontingensei látják el.

Túlnyomó részt amerikai irányítással. Az egyéb, a hadseregekhez kötődő feladatokban, például a békefenntartásban, csapatszétválasztó, ellenőrző, mentő, humanitárius missziókban viszont az EU még formálódó közös hadserege vinné a prímet.

Persze London kiválásával újra kellhet gondolni a NATO és az EU katonai struktúrái közti viszonyt is – aminek egyelőre kevés, a média számára is hozzáférhető jele van.

Az Egyesült Királyság távozásával a legnagyobb mértékben éppen azok az EU katonai vállalások szenvednek majd hátrányt, amelyek a legnehezebbek. Ilyen például a kvázi közvetlen katonai műveleteket is jelenthető béke-kikényszerítő, (peace enforcement) missziók teljesítése. Az IISS-DGAP egyik ilyen missziós szcenáriója az örmény-azerbajdzsáni viszonyt befolyásoló Hegyi Karabah körüli problémák megoldásával foglalkozik.

Az azerbajdzsáni védelmi minisztérium napi jelentései szerint rendszeres fegyveres összecsapások zajlanak az Örményország által megszállva tartott Hegyi Karabah térségében. A területet, amelyet Örményország katonai erővel foglalt el a Szovjetunió felbomlását követően, Azerbajdzsán visszaköveteli, de a konfliktus megoldása évtizedek óta húzódik. (Sokat elmond, hogy a CIA térképein is Hegyi Karabah azerbajdzsáni területként szerepel.)

Ha az EU felvállalja a térségben a béke-kikényszerítő feladatok megoldását, Nagy-Britannia hiánya fékezni fogja a hatékonyságot. 

A Hegyi Karabahhal kapcsolatos EU misszió elindítására az idén, tekintetbe véve a legfőbb közvetítő, az Európai Biztonság és Együttműködés Szervezete (EBESZ) Minszk Csoportja januári, optimizmust keltő jelentését, esélyt látni.

Ám ha az EU kombinált béke-kikényszerítő és kutató-mentő misszióit (SAR) tekintjük, még inkább szükség lenne az Egyesült Királyság támogatására, az angol királyi hadiflottára és a hozzá kötődő, hatalmas kisegítő tengeri szállítási kapacitásra, 

állapítja meg az IISS-DGAP. Nem beszélve a klasszikus terrorizmus ellenes EU-fellépésről, az Afrika Szarva körüli, az Indiai-óceán mintegy 8,7 millió négyzetkilométert kitevő terroristákkal-kalózokkal fertőzött vizein a nemzetközi hajózás biztonságáról, az Atalanta Műveletről (Operation Atalanta – EU NAVFOR Somalia), amelynek ez idő szerint a legfontosabb komponense a brit Királyi Haditengerészet.

Őfelsége II. Erzsébet hadiflottája Európában az első, a világon is csak az USA, Kína és Oroszország haditengerészeti ereje múlja felül. Azaz sokat veszít az öreg kontinens a királyi hadiflotta „elhajózásával” az EU-országok vizeiről.  

SIKERSZTORIK
Richard Branson: a mindennapi sportolás készít fel a sikerekre
Branson szerint egy nap nem múlhat el sport nélkül. Napi kétszer teniszezik, illetve emellett minden nap 40 percen át súlyt is emel. A Bloomberg legfrissebb adatai szerint a 2000-ben lovaggá ütött angol üzletember 5,3 milliárd dolláros vagyonnal rendelkezik.
Siker2019. ápr 20.
Tudta, hogy az isteni Michelangelo zseniális üzletember is volt?
Levélváltásaiban jellemzően nem művészetről, sokkal inkább olcsón megszerezhető birtokokról, szerencsés adásvételekről folyt a szó.
Siker2019. ápr 6.
Erről mondott le Bill Gates és Warren Buffett a siker érdekében
Amikor valakinek a sikerére gondolunk, gyakran megfeledkezünk arról, hogy annak eléréséhez mennyi erőfeszítés szükséges.
Hírek2019. feb 1.
A briteket kiléptető Michel Barnier Európa legveszélyesebb embere
A francia néppárti politikusnak nemcsak Theresa Mayt sikerült kiütnie a ringből, de eddig azt is elérte, hogy az Unió végig egységes maradjon mögötte.
Elemzések2019. ápr 12.
A világ 10 legjobb üzleti egyeteme – Európa beelőzte a nagy amerikai fellegvárakat
Rögtön az első helyen egy európai intézmény, amely beelőzte a nagy amerikai fellegvárakat: a Harvardot, az MIT-t és a Standfordot. Ne Oxfordra gondoljunk!
Hírek2019. ápr 14.
Weiss Manfréd: a XX. század leginnovatívabb magyar vállalkozója
A csepeli mágnás báró úgy pörgette fel a magyar gazdaságot, ahogy arra azóta sem volt példa.
Elemzések2019. márc 24.