Patthelyzet a Fekete-tengeren, bármikor megtörténhet a tragédia - térkép a tengeri aknazárról

Veszélyben az ukrán kikötők

A háborúk során sajnos gyakran használt eszközök a tengeri aknák, Európa tengereiben azonban régóta nem kellett ezzel a veszéllyel számolnia a hajósoknak. Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja azonban megváltoztatta ezt a helyzetet és a világháborús időket idéző állapotokat hozott létre a Fekete-tengeren.

Habár a harcok elsősorban szárazföldön, jelenleg a Donyec-medencében zajlanak, a tengeri hadszintér jelentősége sem elhanyagolható az ukrajnai háborúban. Oroszországnak ugyanis a kezdetektől hol kimondott, hol kimondatlan célja, hogy Ukrajnát elzárja a tengertől, valamint biztosítsa saját jelenlétét a Fekete-tengeren és az Azovi-tengeren. Ez az orosz fél részéről kettős célrendszert szolgál. Egyrészt Ukrajnát hosszútávon megroppantja, ha elvágják a tengertől, ami Oroszország számára nagyon kedvező, hiszen a nyugat-barát Ukrajnát szeretnék hosszú távon, minél inkább meggyengíteni. Másrészt Oroszország bár óriási tengerparti területekkel rendelkezik, azok nagyrésze északon fekszik és télen szinte egyáltalán nem használható a kikötőik többsége, ezért óriási szükségük van olyan kikötőkre, amik délen helyezkednek el és télen sem fagynak be. Az Azovi-tenger felett mostanra gyakorlatilag teljesen megszerezték az irányítást és a Krím-félsziget birtoklása által az Azovi-tenger fekete-tengeri kijáróját, a Kercsi-szorost is uralják, de az orosz célok közt valószínűleg Ukrajna fekete-tengeri partszakaszainak a megszerzése is szerepel, különösen a legfontosabb kikötőváros Odessza elfoglalása.

Épp ezért már a háború elején elfoglalták a stratégiai fontosságú Kígyó-stzigetet, ami Odesszát sebezhetőbbé teszi és rakéta támadást intéztek az Ochakivban található ukrán hadikikötő ellen.

A háború kitörését követő első napokban továbbá még arról is érkeztek hírek, hogy az oroszok a tenger felől is támadják Odessza városát ez azonban kérdéses, hogy igaz volt-e, illetve amennyiben igen, akkor sikertelen volt az orosz támadási kísérlet.

Orosz fölény a tengeren

Annyi azonban bizonyos, hogy azóta a Fekete-tengeren az orosz flotta fölénye Ukrajnával szemben tagadhatatlan és erősen kérdéses, hogy mi maradt meg az amúgy sem túl acélos ukrán flottából. Épp ezért Ukrajna nyílt tengeri összecsapások útján egészen biztosan nem tudja megvédeni a partszakaszait ezért alternatív megoldásokra van szüksége, ha el akarja kerülni, hogy az orosz hajók egyszerűen bemenjenek a kikötőikbe.

Amerikai rakétákkal védik a partokat

Ilyen alternatív megoldást jelent a partvédelmi rakéta rendszerek, például az USA-tól kapott Harpoon alkalmazása is, de ezek a fegyverek bármilyen veszélyesek az orosz hajókra nézve, csak limitált mennyiségben állnak Ukrajna rendelkezésére. Ezért Ukrajna egy olyan megoldáshoz folyamodott, ami őt magát is korlátozza, de biztos védelmet nyújt az orosz hadihajók ellen: elaknásították a saját stratégiai fontosságú partszakaszaikat.

Aknazár a Fekete-tengeren

Patthelyzetet teremt az aknazár

Ezzel gyakorlatilag használhatatlanná tették a saját kikötőiket és így ők maguk is korlátozzák a teherhajóforgalmukat, és ezáltal a gabonakivitelt, de megvédték a kikötőiket.

Ukrajna mellett azonban valószínűleg Oroszország is telepített aknákat szép számmal a térségbe. A céljuk egyértelműen az, hogy teljesen elvágják Ukrajnát a tengeri hajózás lehetőségétől.

Az aknazárakkal kapcsolatban persze sok a ködösítés. Valójában mindkét fél a másikra mutogat és próbálja hárítani a felelősséget a tengeri aknák miatt. Oroszország gyakran nyilatkozik úgy, mintha csak az ukránok telepítettek volna aknákat a Fekete-tengeren. Ukrajna ezzel szemben elismeri, hogy elaknásította a kikötőit, de nem meri felszedni az aknákat, mert nem bízik a különböző orosz ajánlatokban, amelyek arra vonatkoznak, hogy a nemzetközi hajókat beengednék az ukrán kikötőkbe és az orosz tengeri blokád csak az ukrán hajókat korlátoznák. Ukrajna szkepticizmusa egyébként teljesen érthető, valószínűleg igazuk lehet abban, hogy az orosz flotta azonnal behajózna a kikötőikbe, amint felszednék az aknákat. Ez azonban patthelyzetet teremt.

A háború lezárása oldhatná meg a helyzetet

Ha mégis felszednék az aknákat, alternatív megoldást az jelentene, ha az említett partvédelmi Harpoon rakéták sokkal nagyobb számban állnának Ukrajna rendelkezésére, de ennek egyelőre nem biztos, hogy van realitása. Ráadásul az ilyen nehézfegyverek szállítása mindig magában hordozza az eszkaláció veszélyét így érthető, hogy miért nem küld ilyen rakétákat tömegével Ukrajnának az Egyesült Államok. Így pillanatnyilag marad az aknazár.

A helyzet pedig a jelen állapot szerint kétféle módon oldódhat meg. Az egyik verzió szerint Oroszország a jövőben elfoglalja Odesszát, és akkor valószínűleg úgy mint Mariupolnál ők maguk szedik fel az aknákat. A másik verzió pedig az, hogy Ukrajna megtartja Odesszát és valahogy sikerül lezárni a háborút, és így majd az ukránok szedik fel az aknákat. Arra azonban csekély az esély, hogy amíg tart a háború eltűnnének az aknák.

Súlyos következmények

Ennek viszont súlyos következményei vannak. Egyrészt az ukrán gabona nem tud a megszokott útvonalakon kijutni az országból, ami globális élelmiszerválsághoz vezethet, másrészt a tengeri aknák időnként elszabadulnak, és akkor az egész Fekete-tengeren veszélyeztetik a hajózást. Románia és Törökország már észlelt sodródó aknákat a saját vizein, ami rendkívül aggasztó. Ezeket az aknákat természetesen a saját haditengerészetük aknamentesítő egységei begyűjtötték, hatástalanították, de belegondolni is rossz, hogy mi történne, ha egy civil hajó véletlenül ráfutna egy sodródó ukrán, vagy orosz aknára.

Épp ezért a Fekete-tenger dél-nyugati medencéje jelenleg magas kockázatú területnek számít a hajók számára és erre az érintett országok hatóságai és a területen az időjárási és navigációs figyelmeztetésekért felelős NAVAREA III Koordinátor is felhívja a hajózók figyelmét. Mindezek mellett a hajóknak az aknák mellett az elektronikai és navigációs berendezéseik esetleges zavarására, kibertámadásokra, elektromos interferencákra is fel kell készülniük a térségben. Ez pedig oda vezethet, hogy drágulhat a területen közlekedő hajók biztosítása, és valószínűleg személyzetet is nehezebb most erre a tengerre találni, ami végső soron a hajózás drágulásához vezethet, ez pedig különösen kedvezőtlen napjainkban, amikor egyébként is komoly problémák sújtják az ellátási láncokat.