Pénzhatalmas zarándokok a globalizáció Mekkájában

Az amerikai „Council of Foreign Affairs” („Külkapcsolatok Tanácsa”) kutatóintézet elnöke, a Mastercard korábbi elnöke, Michael Froman egyik írásában a davosi rendezvényt a „globalizáció Mekkájának” nevezte. De közel áll ehhez az a jellemzés is, amelyet a BlackRock elnök-vezérigazgatója, a Világgazdasági Fórum és a Davosi konferencia egyik jelenlegi vezetője Laurence D. Fink adott nyitóelőadásában. Ő úgy fogalmazott, hogy a davosi konferencia az „elitek gyülekezete”, azoké, akik alakítják a világot azok számára, akik nem bíznak a „davosi elitben”, és soha nem lesznek a davosi rendezvény résztvevői. Mivel azonban a világban óriási geopolitikai és technológiai változások zajlanak, ezek sikeres kezeléséhez szükség lesz azokra is, akik nincsenek itt Davosban. El kell nyerni bizalmukat, ehhez nagyobb transzparenciára, több párbeszédre, egymás meghallgatására, konstruktív vitákra van szükség, érvelt Fink.

Szimbolikus hiányzások

Azonban a konferencia programja ezt a közelítést nem tükrözte vissza. Az előadók többsége ugyanis a globális nagyvállalati körből érkezett, közöttük is a pénzvilág, a nagybankok és a mesterséges intelligenciához kapcsolódó tevékenységeket végző nagyvállalatok képviselői voltak döntő többségben. Előadást tartottak például a BlackRock, a Microsoft, a Google, az Axa, a Pfizer, a J.P.Morgan vezetői, de kiemelt szerep jutott Elon Musknak is. Az önálló előadást tartó politikusok közül ki kell emelnünk az amerikai elnököt, az Európai Bizottság elnökét, a német kancellárt, a kanadai miniszterelnököt, a francia elnököt és a kínai miniszterelnök-helyettest. Nem volt viszont jelen az olasz miniszterelnök, nem tartott előadást a török és az indiai vezető sem és feltűnő módon – a tavalyi nagyhatású beszéde ellenére – idén nem szerepelt az ENSZ főtitkára sem.

Nem képviselte vezető a V4 országokat, sőt Ausztriát sem. Régiónkból csupán szekció beszélgetésben láthattunk vezetőket: a horvát miniszterelnököt, a szerb és litván államelnököt és a román külügyminisztert.

Hiányoztak a 2025. évi konferencián sikeresen szereplő BRICS országcsoport tagjai is. A nemzetközi szervezetek közül idén is az IMF és a WTO vezetője kapott nagy szerepet, és természetesen sokszor szerepelt az Európai Központi Bank elnöke is. Összesen 3000 körül volt a résztvevők száma, akik 130 országból érkeztek. Közöttük 850 volt globális cégvezető, ami több, mint a résztvevők 28 százaléka. Érdekes lenne valamennyi nagy előadásról és szakmai fórumról – amelyből 197 volt – rövid összefoglalást adni, de az nem férne bele egy cikk terjedelmébe. Ezért a legfontosabbnak tekinthető előadásokat, illetve gondolatokat foglaljuk csak össze.

Trump: „az EU nem is látszik”

Trump elnök előadása, amely a számára adott 45 perc helyett 125 percig tartott, elsősorban az amerikai politikai-gazdasági érdekek határozott megfogalmazásáról és néhány konkrét országnak címzett kemény kritikájáról szólt. A hosszasan dicsért amerikai gazdasági eredményeket – alacsony infláció, magas növekedés, hatalmas beruházások – Trump azzal vetette egybe, hogy ezekhez képest az „EU nem is látszik”. Nehezményezte továbbá, hogy szerinte mindenki az USA-ból él, de nem ad vissza semmit az USA-nak. Külön kiemelte a NATO-t és a vendéglátó Svájcot, amely ország, a nagy kereskedelmi többlet miatt – ahogyan fogalmazott – az Egyesült Államok kárára gazdagodik, ami miatt az USA kemény vámokkal fog lesújtani Svájcra.

Donald Trum amerikai elnök nem érti az európaiak felháborodását Grönland ügyében

Grönland vagy Izland, nem mindegy?

Bár mindenki az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos véleményére volt kíváncsi, de ehelyett beszédében leginkább Grönlanddal – amit időnként Izlandnak hívott – foglalkozott. Kijelentette, hogy Grönland csak egy darab jég, ahol kevés ember lakik (nagyjából 55700 fő), ezért ő csupán egy darab jeget kér, amire az USA-nak szüksége van. Érdekes megjegyzése volt, hogy nem érti az európaiak felháborodását, hiszen korábban ők is szereztek maguknak földeket. Az ENSZ-ről kijelentette, hogy az nem csinál semmit. A szélenergiát veszteséges energiaforrásnak nevezte és azt hangsúlyozta, hogy az USA behozhatatlan a mesterséges intelligencia terén, hiszen van olcsó energiája, megvannak a szükséges hálózatok és adatközpontok. Majd megdicsérte a konferencia főszervezőjét Finket: ő az az ember, mondta, aki bármihez nyúl, abból arany lesz.

Leyen szerint az EU jó úton halad

Az EU elnöke, Ursula von der Leyen viszont nagyon pozitív képet festett az EU-ról. Szerinte az EU jó úton halad, nő önállósága, a jelentős hadipari beruházások miatt erősödik védelmi képessége és egyre gyorsabban cselekszik. Hatalmas eredményként említette a Mercosur megállapodást, amelyet – mint mondta – követ majd a többi, Indiával, Nagy-Britanniával, Kanadával és sok más országgal. A cél, hogy az EU létrehozza a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezetét, ami segíti majd az EU versenyképességének javítását, éppen úgy, mint a bürokráciacsökkentés, a tőkepiaci és energiapiaci unió – idézte a korábbi Draghi jelentés javaslatait.

Merz: Németország vezetni fogja Európát

A német kancellár, Friedrich Merz beszéde tökéletes összhangban volt Ursula von der Leyen-ével. Németország masszív hadipari beruházásainak fontosságát hangsúlyozta, ami növeli Európa biztonságát. Kijelentette, hogy Németország visszanyeri gazdasági erejét és vezetni fogja Európát. A korábban a BlackRock német részlegében dolgozó kancellár is kiállt a nyitott piacok és általában a szabadkereskedelmi megállapodások mellett, beleértve a Mercosur megállapodást is, amelyet – az Európai Parlament ellenkezése ellenére – végigvisznek. További együttműködéseket is említett, például Indonéziával és Mexikóval. A vámokra pedig Európának megfelelően kell válaszolnia – jelentette ki, hiszen „partnerek” és nem „uralkodók és alattvalók” vannak a nemzetközi kapcsolatokban, hangsúlyozta.

Friedrich Merz német kancellár

Macron: az európai piac legyen az európai cégeké!

Macron elnök nem hagyta szó nélkül sem a német, sem az amerikai kijelentéseket. Különleges napszemüvegben tartott beszédének központi gondolata az volt, hogy mindenféle hatalmi törekvést vissza kell utasítani. Erősíteni kell a nemzetközi szervezeteket, továbbá az európai ipart – érvelt. A 450 ezer fős európai piac pedig legyen az európai cégek saját piaca – tette hozzá. Majd hangsúlyozta, hogy Franciaország áll a legjobban a mesterséges intelligencia alkalmazhatósága területén, mivel van olcsó energiája, ki vannak építve a hálózatok és pénze is van.

Carney: éljen és virágozzék a nyitott társadalom, a liberális világrend!

A legnagyobb visszhangot kiváltó előadást a kanadai miniszterelnök Mark Carney tartotta, aki 13 évet töltött a Goldman Sachs bankház különböző részlegeiben, de volt a Kanadai Központi Bank és a brit Bank of England kormányzója is. Előadásában a liberális világrend, a nyitott társadalmak és a globalizáció fontosságát hangsúlyozta szemben a mostani „széthulló” renddel, amelyben a „nagyok” úgy gondolják, hogy bármit megtehetnek. Szerinte viszont nincs visszatérés a „régi rendbe”, ezért csak egy út van előre: a középhatalmak összefogása, és a közös érdekek mentén való együttműködése.

A hídépítő Kína javítani kívánja az életszínvonalat

Említsük meg végül a kínai miniszterelnök-helyettes beszédét, amely nagyon hasonlított Hszi Csi Ping elnök tavalyi beszédére. A falak helyett hidak építését javasolta. Bejelentette, hogy Kína támogatni fogja a WTO-t és az IMF-et. Ez válasz volt arra, hogy Trump elnök ezen szervezetek támogatásának csökkentését tervezi. Fontos üzenete volt, hogy Kína javítani kívánja az életszínvonalat, növelni a szolgáltatási szektor arányát és ehhez várja a nemzetközi befektetőket abba a kiváló üzleti környezetbe, amelyet Kína teremt a számukra.

Egészségügy helyett adatközpontokra kellen költeni!

A főbb előadások jellemző gondolatainak kiemelése mellett meg kell még említeni, hogy a szakmai viták döntő többsége a mesterséges intelligencia körül forgott, amelynek során elég megdöbbentő gondolatok is elhangoztak. Elon Musk például óriási pozitívumként említette, hogy hamarosan a fiatalok dolga könnyebb lesz, mert majd az idős szülők gondozását egy olcsó megoldásra, a robotokra bízhatják. Az egyik bankház vezetője is hasonló gondolatot vetett fel. Eszerint az országoknak sokkal kevesebbet kellene költeniük egészségügyre, inkább ennek a pénznek egy részét az adatközpontok és a hálózatok kiépítésére kellene átcsoportosítaniuk.

Elon Musk dél-afrikai-amerikai mérnök, üzletember (b) és Larry Fink, amerikai üzletember, a BlackRock befektetési és alapkezelő társaság elnöke és a Világgazdasági Fórum társelnöke pódiumbeszélgetésen vesz részt az 56. Világgazdasági Fórumon

Elon Musk dél-afrikai-amerikai mérnök, üzletember (b) és Larry Fink, amerikai üzletember, a BlackRock befektetési és alapkezelő társaság elnöke és a Világgazdasági Fórum társelnöke pódiumbeszélgetésen vesz részt az 56. Világgazdasági Fórumon

Összességében beigazolódott a Davos a „globalizáció Mekkája” jellemzés. Hiszen valójában pénzről, tőkéről, hozamokról volt a leginkább szó.

Társadalomról, az emberekről, az „eliteken túli többségről”, a cégek környezeti, társadalmi felelősségéről, a fenntarthatóságról alig beszéltek. Az ember csak „munkavállalói” szerepében volt téma. És akkor azt még nem is tudjuk, hogy mi történt a háttérbeszélgetések során, kik és miről, miben állapodtak meg a „többség” kárára? 

Larry Fink (balról), a BlackRock befektetési és alapkezelő társaság elnöke, a Világgazdasági Fórum társelnöke és Jensen Huang, az Nvidia amerikai számítástechnikai vállalat társalapító vezérigazgatója pódiumbeszélgetésen vesz részt az 56. Világgazdasági Fórumon

Ezek után nehezen képzelhető el, hogy a Fink által a bevezetőben említett, az „elitek” és a „többiek” közötti párbeszéd, együttműködés és bizalomépítés hogyan lesz megvalósítható. Persze azt sem tudhatjuk, hogy ennek szükségességét mennyire gondolják komolyan  az „elitek”.