Semmit nem értek a szankciók, hihetetlenül jó évet zárt tavaly a Huawei

Sokkal rosszabbul festett a helyzet tavaly májusban, amikor a Trump-adminisztráció export-ellenőrzési listára tette a Huawei-t, amellyel csak külön kormányzati engedéllyel kereskedhetnek az amerikai cégek. Erre a feketelistára egyébként azok a cégek kerülnek fel, amelyek veszélyt jelentenek az Egyesült Államok nemzetbiztonságára vagy külpolitikai érdekeire. Emiatt a Google kénytelen volt megvonni az Android legfontosabb részeinek használati jogát a világ második legnagyobb mobilgyártójának számító Huawei-től, majd több amerikai cég, így az Intel és a Qualcomm is leállította vele a kereskedést. 

A Huawei azonban állta a sarat: minden hátráltató körülmény ellenére tavaly 240 millió okostelefont értékesített, ami jelentős emelkedést jelent az előző év 206 milliós eladásához képest - derül ki a vállalat friss beszámolójából.

Hiába a tiltólista

A büntetőintézkedések a lakossági készülék-üzletágra voltak a legnagyobb hatással, mivel az Android operációs rendszernek több milliárdos felhasználói bázisa van világszerte. A Huawei 2018-ban csaknem 70 milliárd dollárért vásárolt alkatrészeket, ebből 11 milliárd dollárért amerikai cégek szállítottak.

Az érintett amerikai vállalatok egyébként azonnal elkezdtek lobbizni az enyhítésért.

Ennek, valamint az amerikai vidéki területek összeköttetési problémáinak köszönhetően nem sokkal a bojkott meghirdetése után Washington többször is felfüggesztette az embargót. Tavaly novemberben már annyira lazult az amerikai szigor, hogy a kereskedelmi minisztérium egyes amerikai termékek esetében ismét kiadta az exportengedélyt. 

Az amerikai-kínai kereskedelmi háború leginkább támadott cége, a Huawei elleni nyílt hadjárat egyébként korábban kezdődött, 2018 decemberében, amikor az alapító lányát, Meng Wanzhout őrizetbe vették Kanadában az iráni szankciók megsértésének amerikai vádja kapcsán. A májusi embargó bevezetésekor a kínai mobilóriás alapítója, Ren Zhengfei még azt jósolta, 2018 és 2020 között stabil marad a Huawei árbevétele, és 721 milliárd jüan, azaz 100 milliárd dollár körül alakul – írja a Financial Times. Idei új évi üzenetében Eric Xu, a cég elnöke azonban már arról számolt be, hogy

a tavalyi év árbevétele magasabb, 122 milliárd dollár volt, amit az elemzők a Huawei ellátási lánca villámgyors átalakításának tudnak be. 

Európai terjeszkedés

Pedig Washington keményen lobbizott a szövetségeseinél, hogy ők is helyezzék tiltólistára a kínai gyártó következő generációs távközlési termékeit, mondván, alkalmazásuk veszélyezteti a magánélet titkosságát, illetve nemzetbiztonsági kockázatot jelent. A szövetségesek azonban vegyesen fogadták az Egyesült Államok kérését. Ausztrália, Új-Zéland és Japán ugyan kizárta a Huawei-t az 5G hálózat építéséből, de a világ második legnagyobb telekommunikációs piacán, Indiában részt vehet a Huawei az 5G hálózat kiépítésében. 

Bizonyos korlátokkal Németország is a Huawei szereplése mellett döntött, a kínai cég sorra nyeri a tendereket Finnországban, Svédországban és Hollandiában, miközben Kanada és Nagy-Britannia még vizsgálja a kérdést.

Tavaly ősszel a Huawei már több mint 60 ötödik generációs kereskedelmi hálózat kiépítésére kapott megbízást, és ezek jó része Európára vonatkozik. Az öreg kontinensen ugyanis megkerülhetetlen tényezővé vált a kínai cég, 2018-ban összesen 12,8 milliárd euróval járult hozzá Európa GDP-jéhez. Egy, a Huawei felkérésére készített tanulmány szerint Európában – közvetlenül vagy közvetve – közel 170 ezer munkahely fűződik hozzá.

Érdemes megemlíteni, hogy a Huawei legnagyobb Kínán kívüli logisztikai központja Magyarországon található, és nálunk is jelentős állami megbízásokat kap a cég.

Az Európai Unión kívül Oroszország, Törökország, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Thaiföld, Malájzia és Indonézia is zöld utat adott a kínai cégnek a fejlesztésekben.

Az idei lehet a kritikus év 

Ezzel együtt Xu nemrégiben visszafogottan beszélt a cég idei növekedési lehetőségeiről. – Nehéz év lesz – írta, majd hozzátette, a Huawei továbbra is az Egyesült Államok által szankcionált vállalatok listáján szerepel. Igaz, enyhült a szigor, és az amerikai vállalatok eddig is kihasználták azt a kiskaput, hogy a tilalom nem terjed ki a harmadik országokban gyártott termékeikre. A Huawei két okból is igen jól kezelte a kialakult helyzetet. Egyrészt igen gyorsan helyettesíteni tudta termékeiben az amerikai alkatrészeket, másrészt rácsapott a lehetőségre, hogy harmadik országokból szerezze be a tiltólistán szereplő amerikai termékeket. Bár fennáll annak a lehetősége, hogy Washington ezt a kiskaput is bezárja.

Elemzők ezzel együtt felhívják a figyelmet, hogy a kínai vállalat nagy kihívással néz szembe a tengerentúli okostelefon-piacon, mert az ott értékesített új készülékek nem tartalmaznak bizonyos Google-alkalmazásokat az amerikai szankciók miatt.

A kínai piacon azonban – ahol tiltottak a Google-alkalmazások –, jelentős növekedést érhet el a vállalat, amely most saját alkalmazásokat kíván fejleszteni.