Szakértő: A fenntartható pénzügyek területén a zéró-tolerancia elvét kell bevezetni
ElemzésekEgyre érezhetőbbé válnak a klímaváltozás és a társadalmi egyenlőtlenségek hatásai, és a pénzügyi világ is fordulóponthoz érkezett. Az új normává váló fenntartható pénzügyek nem csupán profitot ígérnek, hanem a környezetünk megmentését is. A szakértők a fenntartható pénzügyi eszközök hatékonyságát és a szabályozási rendszerek fontosságát vitatták meg a Magyar Közgazdasági Társaság Ifjúsági Bizottságának konferenciáján.
A fenntarthatóság egyre fontosabb szerepet kap a globális pénzügyi szektorban. A fenntartható alapok aránya a befektetési alapokon belül Magyarországon 6 százalékot, globálisan pedig 7,2 százalékot ér el.
A fenntartható pénzügyi eszközök térnyerése kiemelkedőnek számít az ipari, technológiai, és egészségügyi szektorokban. Azonban több tényező is befolyásolja a fenntartható pénzügyi eszközök terjedését, mint például a jövedelmezőség, a szabályozás és a piaci tudatosság kérdése.
Jövedelmezőség és fenntarthatóság: Verseny vagy együttműködés?
A fenntartható befektetések egyik kulcskérdése, hogyan fér meg egymás mellett a jövedelmezőség és a fenntarthatóság.
A vállalatok eredményességét nem befolyásolja negatívan, ha ESG szempontok alapján működnek.
-világított rá a fenntarthatósági és jövedelmezési célok összhangjára Ács Barnabás, a Londoni Értéktőzsde fenntartható pénzügyekért és befektetésekért felelős igazgatója.
A vállalatok pénzügyi eredményeit hosszú távon akár javíthatják is a fenntartható megoldások. A szabályzati előírások és a kormányzati támogatások pedig tovább ösztönzik a vállalatokat arra, hogy rálepjenek a fenntarthatóság útjára.
A 2015-ös Párizsi Klímacsúcson a döntéshozók felismerték, hogy önkéntes alapon nem elég hatékony a vállalatok fenntarthatósági átalakulása. Így a befektetőket kezdték motiválni, hogy fenntartható vállalatokat támogassanak. Azonban az egységes definíciók, és keretrendszerek hiánya miatt nem lehetett pontosan megállapítani, melyik vállalatok teljesítik a fenntarthatóság kritériumait.
-számolt be a fenntartható vállalatok támogatásának kezdeti nehézségeiről Szalay Rita, a PwC Magyarország fenntarthatósági szolgáltatásokért felelős igazgatója.
A 2020-ban megjelent SFDR szabályozás már meghatározott kategóriák szerint értékeli a vállalatok fenntarthatóságát, ezzel irányt mutatva a befektetők számára. A keretrendszer szigorodása és az egyértelmű irányelvek bevezetése miatt, az alapkezelők egy része visszaminősítette a korábban fenntarthatónak ítélt vállalatait. Így hirtelen megtorpant a fenntartható vállalatok finanszírozása.
A fenntartható pénzügyek sikeréhez elengedhetetlen a vállalati átláthatóság növelése. Az EU új taxonómiai rendelete és a CSDR megköveteli, hogy a vállalatok konkrét indikátorok alapján mérjék fenntarthatósági teljesítményüket és hasonlítsák össze magukat az iparági szereplőkkel.
A banki portfoliókban alacsony a fenntartható eszközök aránya. Ezt részben a fenntarthatósági finanszírozások szűk piaca, valamint a hasonló típusú tőkepiaci instrumentumok korlátozott jelenléte magyarázza.
-vizsgálta a fenntartható eszközök hiányát Lehóczky Zoltán, a GRÁNIT Bank Zrt. elnök-vezérigazgatói főtanácsadója.
A fenntartható pénzügyek térnyerése továbbra is folyamatosan fejlődik, és egyértelmű, hogy a jövő befektetési alapjai már nem kizárólag a pénzügyi haszon, hanem a fenntarthatósági értékek mentén is mérhetők lesznek.
Az alapoknak minden olyan eszköz, ami a nagyvilágban megjelent, rendelkezésükre áll, az arányaikon kell javítani. Azt gondolom, hogy nem lehetünk még elégedettek. Az alapoknak a zéró tolerancia elvét kellene alkalmazniuk a fenntarthatóság területén.
-hangsúlyozta a zöld alapelvek szigorúbb érvényesítését Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, az MKT Fenntarthatósági Szakosztályának elnökségi tagja.
A fenntartható pénzügyekről szóló teljes kerekasztal-beszélgetést az alábbi linken tekintheti meg.