Szakértő: ebben a hónapban már alábbhagyhat az infláció

A januári inflációs adat jelentős negatív meglepetést jelent. Az infláció gyorsulására előzetesen is számítottunk, azonban ennél érdemben kisebb mértékben. Havi bázison jelentős, 1,9 százalékos volt az élelmiszerek áremelkedése, ebben szerepet játszott a tavalyi gyenge mezőgazdasági év hatása, amely az importszükségletet is felhajtotta, emiatt pedig a forint gyengülése is hatványozottan megjelent - mondta el a növekedés.hu-nak Molnár Dániel.

A Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője hozzátette: szintén az árfolyam számlájára írható, hogy a tartós fogyasztási cikkek esetében is a historikusnál erősebb átárazás történt havi alapon, de a dollár erősödése és a jövedékiadó-emelés járult hozzá az üzemanyagárak havi 2,7 és éves 11,8 százalékos növekedéséhez is. A háztartási energia esetében a hideg időjárás okozott magasabb fogyasztást, emiatt több háztartás kerülhetett a magasabb fogyasztási kategóriába, azonban éves szinten még így is stagnáltak az árak.

A legnagyobb negatív meglepetést a szolgáltatások okozták. A hírközlési szolgáltatások esetében volt jelentős, közel 10 százalékos ugrás, most futott ki az októberi akciók hatása. De más területeken, például a lakbér, az egészségügyi szolgáltatások vagy a kulturális és szabadidő szolgáltatások esetében is a vártnál nagyobb volt az év eleji átárazás mértéke, miközben a pénzügyi szolgáltatók áthárították a pénzügyi tranzakciós illeték emelését.

Látható tehát, hogy egyszeri tényezők is hozzájárultak a vártnál magasabb januári adathoz, a következő hónapok kérdése lesz, hogy enyhül-e az átárazási hajlandóság a vállalati oldalon. Ami mindenképpen segítené az infláció letörését, az a forint további erősödése lenne. Molnár Dániel azt mondta: arra számítanak, hogy már februártól lassulhat az áremelkedési ütem, amely éves átlagban 4,2 százalékos lehet. Az év második felében térhet vissza a jegybanki toleranciasávba a bázishatások fokozatos kiesése révén, miközben az inflációs cél megközelítése csak az év legvégén lehet reális.

A fogyasztás segíthet a GDP-n

A GDP kapcsán Molnár Dániel úgy fogalmazott: az idei kilátásokkal kapcsolatban továbbra is jelentős a bizonytalanság. Kulcskérdés lesz, hogyan alakul a külső kereslet, a német választások után mikor következik be fordulat a legfontosabb külpiacunkon, mi lesz a vámháború sorsa, sikerül-e megállapodásokkal elkerülni a nemzetközi kereskedelem tartós zavarait, illetve véget ér-e az orosz-ukrán háború. Ha a külpiacokon kedvező irányba mozdulnak el a folyamatok, az a hazai gazdasági növekedést is dinamizálhatja. A belső tényezők kapcsán a beruházásoknál már érdemi növekedést valószínűsítenek. Itt a Demján Sándor Program elemei is ösztönzést jelentenek, bár a vállalati beruházási hajlandóságot is növelné a külpiaci helyzet javulása.

A növekedés fő motorja ezzel együtt is változatlanul a fogyasztás lehet. Idén is dinamikusan, az inflációt több százalékponttal meghaladó ütemben nőhetnek a bérek, de a háztartások jövedelmi helyzetét a családi adókedvezmény emelése, a Munkáshitel, valamint az állampapír kamatkifizetések is javítják, amelyek nagyrészt a fogyasztásban csapódhatnak le.

A vártnál magasabb infláció ugyanakkor kockázatot jelent, hogy ismét az óvatosság kerül majd előtérbe.

Arra számítunk, hogy kedvezőbbé váló külpiaci környezetben, illetve a mezőgazdaság jobb teljesítménye mellett 3 százalék közelébe kerülhet idén a növekedés. A 3 százalék fölött bővülési ütem eléréséhez gyökeres fordulatra lenne szükség a külpiacokon, illetve hogy a belső motorok is teljes mértékben támogassák a gazdaságot.

A lakosság óvatos

A tavalyi évben a fogyasztással kapcsolatban a két meglepetés az volt, hogy az óvatossági motívum a jövedelmi helyzet javulása ellenére tartósan fennmaradt, illetve hogy annak egy része külföldön csapódott le (külföldi utazások és online vásárlások).

A háztartások fogyasztási kiadása azonban még ezzel együtt is dinamikusan, 4 százalék feletti ütemben nőtt az első 3 negyedév adata alapján.A bérdinamika idén várhatóan kisebb lesz. Az átlagbér szintjén 9 százalék körül alakulhat, azonban még ez is érdemi, 4 százalék feletti reálbér-növekedést jelentene, amely kiegészülve más intézkedésekkel - Munkáshitel, családi adókedvezmény emelése, állampapír kamatkifizetések - tovább javítja majd a háztartások jövedelmi helyzetét.

Ez tehát mindenképpen alapot ad a fogyasztás további bővülésére, miközben ha a kilátások is tisztulnak, és mérséklődik a bizonytalanság, az az óvatossági motívumot is feloldhatja.

Komolyabb pénzek vándorolhatnak a tőzsdére

Arra a kérdésre, hogy a nagy Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) kifizetések után várhatóan hova fekteti a pénzét a lakosság, a makrogazdasági elemző azt mondta: a kifizetések jelentős része várhatóan továbbra is az állampapírpiacon marad. Változatlanul ez a legbiztonságosabb megtakarítási forma, adó- és költségmentes, illetve magas kamatot fizet, vagyis továbbra is vonzó. A kifizetések egy része ugyanakkor kiáramolhat a tőzsdére – az elmúlt időszak tőzsdei ralija miatt is vonzó célpont lehet –, de nagyobb részben inkább az ingatlanpiacra. Utóbbi esetében a befektetési célú lakásvásárlás is megjelenhet, de a többség várhatóan inkább saját lakáscéljait, lakásvásárlását, felújítását igyekszik majd megvalósítani belőle, kombinálva a többi elérhető támogatással (pl. SZÉP kártya, Otthonfelújítási Program, CSOK).