Szent Imre Kórház főorvosa: a koronavírus-fertőzöttek közül sokkal nagyobb veszélyben vannak az elhízottak
ElemzésekAz elhízottaknak különös oda kell figyelniük arra, hogy elkerüljék a koronavírust, ők ugyanis nagyobb eséllyel szorulnak kórházi ellátásra és kerülnek lélegeztetőgépre – hívta fel a figyelmet a növekedés.hu-nak adott interjújában Bedros J. Róbert professzor, a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház főigazgató főorvosa, az Országos Obezitológiai Centrum vezetője. A nemzetközi betegadatok alapján a 60 év alatti elhízottak kétszeres eséllyel kerülnek intenzív osztályra, a gépi lélegeztetésnél pedig még rosszabb a túlsúlyosak helyzete. Míg korábban a lélegeztetőgépre kapcsolt tüdőbetegek közül csak minden negyedik volt túlsúlyos, a koronavírusos eseteknél ez az arány csaknem 50 százalékos.
A koronavírus miatt kórházi kezelésre szorulók főleg az idősebbek és a különböző társbetegségekben, így például magas vérnyomásban, cukorbetegségben, érelmeszesedésben szenvedők közül kerülnek ki – ez a közzétett adatok alapján eddig is ismert volt, most azonban kellő mennyiségű adat támasztja alá azt is, hogy életkortól függetlenül az elhízottak szintén jelentős veszélyben vannak.
Minden második elhízott koronavírusos beteg kórházi kezelésre szorul az USA-ban, és Európában sem sokkal jobb a helyzet. Az adatokkal kapcsolatban Dr.Bedros J. Róbert címzetes egyetemi tanár, a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház főigazgató főorvosa, az Országos Obezitológiai Centrum vezetője a növekedés.hu-nak úgy fogalmazott:
az elhízott betegek esetében minden egységnyi testtömegindex-növekedés fokozza az intenzív ellátásban részesülők szövődményeit, azaz romlanak az életkilátásaik.
Bedros professzor szerint a lélegeztetés kapcsán számos nehézség merülhet fel az elhízás miatt. Az egyik ilyen, hogy a magasabb hasűri nyomás miatt beszűkül a tüdőkapacitás, emellett
a zsírszövettel terhelt mellkas nehezebben mozgatható lélegeztetőgéppel.
A főigazgató hozzátette: a túlsúlyos betegek lélegeztetésénél nem elhanyagolható szempont, hogy hová lehet fektetni az elhízottakat. 200 kg-nál súlyosabb betegek esetén ugyanis már speciális teherbírású ágy válhat szükségessé, amely nem minden ellátó helyen található.
A mozgáshiányos életmód fokozza a szív- és érrendszeri, illetve a metabolikus betegségek kockázatát – fogalmazott a főigazgató, hozzátéve:
mozgás hiányában magasabb a koleszterinszint, illetve az inzulin rezisztencia és a cukorbetegség is gyakoribb, miközben az elhízás nagyobb kockázattal alakul ki.
Az elhízás és a koronavírus közötti kapcsolat külföldi adatbázisokon alapuló részleteit Bedros J. Róbert Simonyi Gáborral az Országos Obezitológiai Centrum obezitológus főorvosával együtt egy tanulmányban is kidolgozta. A Metabolizmus lapban közzétett adatok szerint az idősebb életkor, a dohányzás, a cukorbetegség, a krónikus vesebetegség, a tüdőben lévő légutak tartós beszűkülése, a magas vérnyomás, és más szív és érrendszeri megbetegedések jelenthetik a legnagyobb kockázatot a koronavírus leküzdésében.
Az elhízás és a mozgás hiánya is fokozza a súlyos COVID-19 betegség kockázatát
A fenti állítást számos ország adatbázisa igazolja vissza. Az eddigi legtöbb, összesen 1591 intenzív osztályon kezelt beteg adatait feldolgozó olaszországi tanulmány szerint
az átlagosan 63 éves betegek leggyakoribb kísérőbetegségei a magas vérnyomás, a kardiovaszkuláris betegségek és a cukorbetegség voltak, ezzel szemben a tüdőbetegségek viszonylag alacsonyabb arányban képviseltették magukat.
A koronavírus egyesült államokbeli megjelenésekor az olaszhoz hasonló arányokat vártak az orvosok. Ennek ellenére amikor a járvány elérte az USA-t, az amerikai szakemberek kissé meglepődve tapasztalták, hogy fiatalabb betegek is bőven kerültek az intenzív osztályokra. Amikor elkezdtek a nem várt eseményeknek utánajárni, akkor azt látták, hogy a fiatalabb betegek jelentős része elhízott volt.
A fiatalabbakat érintő, súlyos COVID-19 betegség egyesült államokbeli kiugró aránya tulajdonképpen nem is meglepő, mivel az országban kimagasló az elhízás aránya.Míg az USA-ban a felnőttek mintegy 40 százaléka elhízott, addig Olaszországban ez az arány 20 százalék, Spanyolországban 24 százalék, Kínában pedig mindössze 6,2 százalék.
Bedros Róbert ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy
hazánkban a felnőtt lakosság mintegy 30 százaléka elhízott, s ezzel a gyakorisággal a képzeletbeli dobogó harmadik helyét érdemeltük ki a világban.
Mint mondta, a hazai adatok tudományos igényű feldolgozása nem történt még meg a kórházban kezelt, illetve az intenzív terápiában részesült betegek körében. Ettől függetlenül a főigazgató úgy gondolja, hogy a nemzetközi tendenciákhoz hasonló adatokat kapnánk a hazai elhízottak között is.
Egymáshoz mérve a túlsúlyos koronavírusosok számát és a betegség lefolyásának súlyosságát, az adatok egyértelműen megmutatják: az elhízottak nagyobb veszélyben vannak. E megállapítás pedig nem csupán az idős túlsúlyosakra vonatkozik, hanem minden korosztályra, hiszen
a kórházi ellátásra szoruló koronavírusos fiatalok is jelentős részben elhízottak.
A lélegeztetőgépre tett betegeknél látszik nagyon a különbség
A koronavírus és az elhízás közötti kapcsolatot egy New York-i elektronikus adatbázis tovább erősíti. Eszerint az USA-ban eddig csaknem minden második elhízott koronavírusos szorult kórházi kezelésre: 37 százalékuk későbbi intenzív terápiát igényelt, míg azonnali kórházi kezelést a betegek 12 százaléka kapott.
A 60 év alatti elhízottak kétszeres eséllyel kerültek intenzív osztályra, mint a náluk kevésbé elhízottak.
Európában hasonlóak az arányok: az Egyesült Királyságban a kórházi kezelésben részesültek 44 százaléka volt túlsúlyos, míg Franciaországban az intenzív ellátásra kerültek 47,5 százaléka volt elhízott.
A koronavírus és a túlsúly összefüggése akkor is látható, ha azt nézzük meg, hogy korábban milyen betegeket kellett lélegeztetőgépre kapcsolni. Ez az összehasonlítás ugyanis azt mutatja, hogy a túlsúlyos betegek aránya lényegesen különbözik a korábbi években tapasztalt súlyos esetektől. A nem koronavírusos tüdőbetegek esetében az elhízott betegek aránya 25 százalékos volt, a koronavírus miatti gépi lélegeztetésnél azonban sokkal rosszabb a helyzet.
A lélegeztetőgépre tett betegek 90 százaléka volt eddig erősen túlsúlyos. Vagyis: az elhízás súlyosságával arányosan, fokozatosan emelkedik a Covid fertőzés súlyossága is.
Változtatni sohasem késő - összegezte lapunknak a hazai és nemzetközi vizsgálatok adatait Bedros Róbert, aki szerint az erősen túlsúlyosok esetén az első lépcsőfok a különböző kockázati tényezők felmérése és kezelése kell legyen, azaz a szervezetet optimális helyzetbe kell hozni egy mozgásprogram megindításához.
Ennek megtörténte után a mozgásszervi állapotnak megfelelően, fokozatosan lehet csak a mozgást megkezdeni, amely ebben az esetben a gyaloglást, illetve az úszást jelentheti. Az edzettségi állapot javulásától függően, minden esetben egyénileg kell dönteni a folytatásról. (Részletesebben erről a témáról a Metabolizmus folyóiratban közölt szakcikket Bedros professzor és Simonyi Gábor főorvos.)
