Szintet lépnek a magyar-amerikai kapcsolatok
ElemzésekSzijjártó Péter magyar külügyminiszter telefonon egyeztetett Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel a hétvége folyamán. Ez volt az első hivatalos alkalom, hogy az új Trump-adminisztráció külügyminiszterével tekinthették át a két kormány közös ügyeit.
A beszélgetés során mind az amerikai, mind a magyar fél megerősítette elköteleződését az illegális migráció elleni fellépése, a nemzeti érdekek képviselete és az ukrajnai konfliktus diplomáciai úton történő rendezése iránt.
A külügyminiszterek közötti beszélgetés a magyar-amerikai kapcsolatok konstruktívabb és bizalmasabb szintjét mutatják. A magyar kormány számos álláspontja a hagyományos családmodell védelmétől kezdve, az orosz-ukrán háború békés lezárásáig, az illegális migráció elleni fellépésig a washingtoni döntéshozók figyelmébe került.Az új Trump-adminisztráció pedig pont ezen értékek mentén vetette bele magát a kormányzásba a rendeletalkotásainak segítségével.
Kulcsterület: az illegális migrációs válság kezelése
Donald Trump beiktatását követően számos elnöki rendeletet hozott, amelyek többek között az illegális migráció okozta válsághelyzet megoldását irányozzák elő. Az Egyesült Államokba illegálisan érkező bevándorlók többsége Mexikóból, Közép-Amerikából származik, és egyre többen érkeznek dél-amerikai országokból, mint például a Washingtonnal kifejezetten ellenséges viszonyt ápoló Venezuelából.
Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az Egyesült Államokba jelentős számban érkeznek Ázsiából, különösen Kínából és Indiából is, bár az ő esetükben illegális belépésre ritkábban kerül sor. A statisztikák szerint több millió illegális bevándorló érkezett a demokrata adminisztráció alatt. Az illegális bevándorlás komoly problémákat okoz az Egyesült Államokban, és a kampány során az olyan, ezzel a jelenséggel is összeköthető problémákat is tematizált Trump, mint a bandaháborúk, közegészségügyi válságot okozó drogkereskedelem növekedésének kérdése, ami rezonált az átlagos amerikai választóval.
Nem véletlen, hogy a gazdasági kérdések mellett, a 2024-es amerikai választások egyik fő témája az illegális bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésének ígérete volt.
Trump az elnöki rendelet intézményét felhasználva szükségállapotot hirdetett az Egyesült Államok déli határán. Az amerikai hadsereget a határvédelemre rendelte, újraindították a mexikói-amerikai határon a falépítést, valamint számos amerikai nagyvárosban megkezdődött az illegális migránsok felkutatása, őrizetbe vétele és kitoloncolása.
Az illegális migránsok elleni fellépést kevésbé szigorúan vevő, demokrata vezetés által elfogadott rendelkezéseket szintén eltörölte a trumpi adminisztráció.
Továbbá, előkészítés alatt állnak az új adminisztrációval jó viszonyt ápoló latin-amerikai országokkal megköttetendő egyezmények is, amelyek biztonságos országgá nyilvánítják azokat.
A megállapodással az amerikaiak legálisan tudnák az illegális migránsokat kitoloncolni harmadik országokba, vagyis ezekbe a latin-amerikai országokba is.
Az új amerikai kormány fellépése így igen hasonlatos a magyar kormányéhoz, ami mutatja a budapesti politika mintaadó jellegét.
Az illegális bevándorlás kezelésének fontos a külpolitikai összefüggéseit is kiemelni. Az Egyesült Államok szomszédjaival, mind Mexikóval, mind Kanadával súlyos konfliktusok várhatóak a migránsok megfékezése és a drogcsempészet elleni küzdelem miatt. A két szomszédos országon túl, a trumpi kommunikációban visszatérő elem volt, hogy az illegális migrációt támogató távolabbi országok a bevándorlást Amerika elleni fegyverként használják.
A trumpi külpolitika ezért várhatóan a migráns-kibocsátó országokat szorosabb amerikai megfigyelés alá fogja vonni - ez latin-amerikai országokat és az arab országok egyes csoportjait fogja leginkább érinteni.
Az új adminisztráció a migráció és a terrorizmus között szoros összefüggést lát, így a mexikói drogkartelleket és jemeni hútík szervezeteit is terroristáknak minősítette.
A konzervatív társadalom kép megerősítése
A második Trump-adminisztráció az amerikai szabadságjogi felfogás tradicionális értelmezésével, a nemzeti érdekek nyílt megvallásával új polgárjognak szerzett érvényt a nyugati világban.
Trump rendeletei a DEI-programok (Diversity, Equity and Inclusion – diverzitás, méltányosság, befogadás) felszámolásától kezdve, a női és férfi nem kizárólagos állami elismeréséig, az LMBTQ zászlók követségi kifüggesztésének betiltásáig az eredeti amerikai szabadságfelfogáshoz és emberképhez való visszatérést és a gazdasági versenyképesség növelését is szolgálják egyben. Az amerikai közvéleményben nem véletlenül terjedt el az a gondolat a progresszív politika gazdasági sikertelenségéről és külpolitikájáról, hogy go woke, go broke (magyarul úgy fordítható – légy woke, menj tönkre).
A két külügyminiszter telefonhívása rámutat arra, hogy az Egyesült Államok új vezetése Magyarországban partnert lát az elkövetkezendő években. Magyarország kormányának az illegális migráció kezelésére és a hagyományos társadalmi értékek képviseletére vonatkozó politikája, vagy éppen az orosz-ukrán konfliktusban elfoglalt álláspontja Donald Trump második elnökségéhez szellemi muníciót és gyakorlati tapasztalatot szolgáltathat.
Az amerikai elnök rendeletalkotásaiból kitűnik, hogy intézkedései a szuverén állam cselekvőképességének helyreállítását szolgálják.
A szuverenitására figyelő állam által a régi amerikai politikai alapvetés került ismét kormányerőre az Egyesült Államokban, miszerint „a néptől, a nép által, a népért való hatalom” kell, hogy irányítsa az ország politikáját.
Magyarország kormány a régi-új szellemiség alapján lesz kiemelt partner az új amerikai adminisztráció számára.